Kossuth ​Lajos és a magyarok 1848-49-ben 4 csillagozás

Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben

Kossuth ​Lajos és az 1848-49-es szabadságharc máig állandó témája történetírásunknak. Sorra láttak napvilágot nagy összefoglalások, forráspublikációk és biográfiák: merész vállalkozás volt tehát újra megrajzolni a küzdelem egész történetét. Deák István e munkájban felhasználja a hazai kutatás újabb eredményeit, az Egyesült Államokban a témakörrel foglalkozó munkák tanulságait, és ezeket saját kutatásaival kigészítve, friss szemmel, új nézőpontból közelíti meg tárgyát. Mint könyvének bevezetőjében írja: „Minden ellenkező állítás dacára, nem tudjuk pontosan, hogy mi történt 1848-49-ben. Hiába a sok tízezer irat, memoár, értekezés és monográfia, a vitás kérdések száma ma valószínűleg nagyobb, mint száz évvel ezelőtt. Elődeink olyasmiken vitáztak, hogy ki nyerte meg a kápolnai csatát, sikkasztott-e drágakövet Madarász László, mi történik, ha Görgey nem viszi egész seregét Budára, vagy mi lett volna, ha a temesvári csatában Bem tábornokot nem veti le magáról a ló. E kérdésekben és… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 1983
422 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632812867 · Fordította: Veressné Deák Éva

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben

A mai hosszú vonatút olvasmánya.

Egy Amerikában élő történész immár 40 éves, eredetileg angolul, az amerikai olvasóknak írott összefoglalója. Épp ezért – jólesően – nélkülözi a nemzeti elfogultságot; optikája a tárgyilagos idegené, annak ellenére, hogy szerzője magyar. Nem szimplifikálja a bonyolult eseményeket, nem próbálja utólagos logika nyársára húzni az egykori anarchikus intézkedéseket. Nem foglal állást Széchenyi és Kossuth, majd később Kossuth és Görgey vitájában; nem glancolja fényesre egyikük portréját sem. Olyan esetlegesnek és kaotikusnak, illúzióktól fűtöttnek és kegyetlennek írja le a kort, amilyen az akkor éltek szemében is lehetett. Utólag könnyű bölcsnek lenni – a tanulságot e kötet is levonja. Attól tartok, hiába, valószínűleg nem okul belőle senki…

Az általam olvasott legtárgyilagosabb, legjobb könyv a címében jelzett témában. Bizonyára született azóta korszerűbb áttekintés is 48-ról, de nekem ez marad az etalon. Ha valaki tud ennél jobbat, írja ide hozzászólásban.


Népszerű idézetek

kaporszakall >!

A negyvennyolcas forradalmárok a nemzetek együttműködéséről álmodtak, de a valóságban a nemzetek háborúját idézték elő. Közép-Európa történetében először nem azért pusztították el emberek ezreit, mert urak vagy parasztok voltak, vagy mert nem egy hiten voltak, hanem mert magyarul, németül, szerbül vagy románul beszéltek. Ezt a tényt nem lehet, nem szabad a „haladó” és a „reakciós” népek, a „jó ügyet" és a „rossz ügyet” szolgáló nemzetek erőszakolt megkülönböztetésével elhomályosítani. Negyvennyolcban minden nép áldozat volt, és minden népben akadt jó egynéhány hóhér.

A forradalom óta közel másfél száz év telt el, de a lelkek békéje azóta sem született meg. Talán nem teljesen hiú remény, hogy mire valóban elkövetkezik a százötvenes évforduló, addigra a népek ne csak önmaguknak állítsanak emlékműveket. Inkább a Duna-medence kis népei, osztrákok, magyarok, csehek, szlovákok, szerbek, románok, horvátok és a többiek építsenek egy nagy közös emlékművet, és erre ezt írják: „A negyvennyolcas polgárháború áldozatainak!”, és alája „Soha többé!”.

363. oldal, Végszó

kaporszakall >!

A nacionalista politikusok étvágya kielégíthetetlen volt, főleg azért, mert mindegyik a másik tányérjából akart kanalazni.

81. oldal, Az első nagy napok


Hasonló könyvek címkék alapján

Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma
Kákosy László: Ré fiai
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma
Somorjai Lajos: Megjártam a Don-kanyart
Kertész István: Héraklész unokái
Ungváry Krisztián: Utak a senkiföldjén
Thuróczy János: A magyarok krónikája
Romsics Ignác: Honmentők / honvesztők
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947