Filozófia ​a budoárban 37 csillagozás

De Sade márki: Filozófia a budoárban De Sade márki: Filozófia a budoárban

De ​Sade-ot a köztudat bomlott elmeként, erotomán-pszichopata személyiségként tartja számon, holott korának kiemelkedő filozófusa volt, akit nemcsak az anarchizmus vagy a szexuális szabadság-szabadosság ősének tekinthetünk, de aki sok tekintetben megelőlegezte Nietzschét és Freudot is.
A XVIII. század nagy szellemi irányzatának, a felvilágosodásnak volt lezárója és könyörtelen kritikusa. A század végére ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy a felvilágosodás szép eszményei eltorzultak: a születési arisztokrácia helyébe a pénz arisztokrácia lép, illúziónak bizonyul az egyenlőség, az emberi humánum öröknek hitt értékei válságba kerülnek.
De Sade irásában a prostituálódott eszméket logikusan és cinikusan továbbgondolva jut el a riasztó jövőképig. A Filozófia a budoárban nemcsak az érzékek iskolája, egyszerre szinházi és filozófiai dialógus, példája és paródiája a nevelő, didaktikus célzatú felvilágositó műveknek, a fejlődésregénynek, az erkölcsi mesének, és ezek mellett még a… (tovább)

>!
Lazi, Szeged, 2001
216 oldal · ISBN: 9639227749 · Fordította: Marsall Ilona
>!
Pallas, Budapest, 1989
154 oldal · ISBN: 963272268X · Fordította: Marsall Ilona

Kedvencelte 4

Most olvassa 4

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Cicu>!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

"Művei alapján ítélik meg a szerzőt, és ilyen szövegek ismeretében nehéz bebizonyítani, hogy művelt, szellemes, barátnak és szeretőnek igen kedves, színház- és nőkedvelő nagyúr volt, akit néha elragadott ugyan pokoli képzelete, de jó pillanataiban akár rendes embernek is mondhatnánk. Vagy hogy egészen röviden összefoglaljuk: Sade saját életében nem volt szadista, legfeljebb néha-néha próbálta ki a szadizmust. Az elnevezés későbbről, a XIX. századból származik, és durva leegyszerűsítéssel használja szinte mindenki. Ezért aztán hiába érvel bárki azzal, hogy Sade a valóságban lelkes forradalmár volt és a halálbüntetés eltökélt ellenzője, ez mit sem változtat azon, hogy irodalmi szövegei alapján, ahol a gyilkolás örömét, (de csak a spontán, előre ki nem tervelt) emberölés kéjét több szereplő fejti ki nagy élvezettel, magát a márkit is véreskezű, elvetemült gyilkosnak ne lássa az utókor.
Lehet, hogy bele kell törődni, hogy az ő esetében az irodalom győz, és Sade saját áldozataként, mint a Sade-szövegek szerzője, szadistaként él tovább az utókor szemében. Nagy kár, mert így sok szép paradoxon tűnik el a hamis közhelyek mögött, ráadásul a legérdekesebb paradoxonok, amelyek igazán eredeti figurává teszik a márkit."

A filozófia a budoárban is megbotránkoztatóra sikerült.
Sade-n kívül kinek jutna eszébe, hogy ötvözze a libertinus bölcselkedés komoly hagyományát, a pikáns helyszínt és az erkölcstelen politikai-filozófia leckéket? :)

>!
Lazi, Szeged, 2001
216 oldal · ISBN: 9639227749 · Fordította: Marsall Ilona
Tarja_Kauppinen IP>!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

+1. DIALÓGUS
De Sade márki, Tarja Kauppinen

TARJA: Nos, drágám, jóllehet nem először volt szerencsénk egymáshoz, mi tagadás, lefárasztott. Olyannyira, hogy meg is csaltam önt Dickenssel. Aki nem kimondottan az esetem ugyan, arra viszont pont jó volt, hogy semlegesítse az ön hatását. Minthogy most némiképp tele van önnel a *öncenzúra*.
SADE: Valóban?
TARJA: A legteljességesebb mértékig. Az az ön egyetlen baja, barátom, hogy nem ma él. Ma már kezeltethetné magát, járhatna esztékába, pszichoterápiára, tudomisén, így azonban kultúrtörténet lett önből. Ennek köszönhetően olvasom önt egyébként. Ó, és igen: roppant figyelemre méltó elgondolás, hogy alapvetően filozófiai témájú művét olcsó pornójelenetekkel tűzdelte tele. (Hogy ez más filozófusoknak hogyhogy nem jutott még az eszükbe?!) Eleinte még próbáltam is vizualizálni magam előtt a formációkat, a későbbiekben ezeknél a részeknél már gyorsolvasásra kapcsoltam.
SADE: Súlyos hibát követett el, drága hölgyem! Szabad tudnom az okát?
TARJA: Természetesen. Egy élmény volt bepillantani az ön fejébe, megértvén valamicskét a gondolkodását. Az említett jelentek azonban olyképp hatottak, mintha ön arra kényszerített volna, hogy egyek meg egy ültő helyemben 3,75 kg – romlott! – padlizsánt…
SADE: Olybá kell vélnem tehát, hogy nem sikerült elnyernem kegyed rokonszenvét?
TARJA: Nos, bizonyos dolgokat illetően meglehetőst rigorózus vagyok. A legmesszebbmenőkig helytelenítem példának okáért a kéjgyilkosságot, bármily érvekkel támogassuk is meg, bárminő ideológiát kerekítsünk is köré. Kedves uram, miután ilyképp kielégítette intellektuális érdeklődésemet, az öntől tanult módon megvetem és félredobom önt, de legalábbis visszaviszem a könyvtárba. S hogy csillagozásom nem tükrözi abbeli vélekedésemet, mi szerint az ön gondolatait megismerni legalább olyan érdekes és tanulságos volt, mint az ön által olyannyira kedvelt Neróéit Kosztolányinál, annak oka, hogy ettől pozitívabb értékelés esetén félő: az ifjak közül, kiknek szelleme még oly könnyen formálható, valaki még elolvassa önt, és – neadjisten! – komolyan találná venni…

3 hozzászólás
Skeletrino>!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

Félelmetes. Bomlott elme? Igen, azt hiszem miközben ír eljut erre a szintre. Erotomán-pszichopata? Feltétien, miközben ír. Filozófus? Egyértelműen.
A kezdet mintha egy bohózat lenne, még nevetgéltem is. A mű filozófiai részei, nagyon érdekesek, van amivel egyet értek (vallás), van ami nagyon távol áll tőlem. A végére pedig egy olyan csúcspontra jutunk el, ami rémisztő, szinte horrorisztikus. És aztán hirtelen vége, ott hagy a gondolataiddal. Mondom, félelmetes.

krlany IP>!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

Néha már mókás, hogy mekkora képtelenséget ir, és az is, hogy az ilyenektől lett az, aki…

hdavid89>!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

A libertinusok bibliája olvasás közben egy idő után meglehetősen vontatottá és lapossá válik, amit csak részben tudnak ellensúlyozni a filozófiai eszmefuttatások. Az erotomán márki munkásságának viszont egyértelműen helye van a francia felvilágosodás irodalmi pantheonjában.

Orshie>!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

Ha kicsit el tudunk vonatkoztatni a sok baromságtól valóban igaz gondolatokat, valós problémákat találhatunk ebben a könyvben is. Sajnos pont ez a gond Sade műveivel: nehéz kihámozni a megfontolandó részeket, simán el lehet veszni a hosszú távon igen unalmas erotikus jelenetekben.

Tadeshi>!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

A Szerelem stratégiáján felbuzdulva szereztem be ezt a kötetet, másodikként, s megszűnt a hiányérzetem: tökéletesen megértettem, miért kelt minden korban az olvasóközönség 90%-ában mély fölháborodást. Én viszont abba a 10%-ba tartozom, akiknek még tetszik is, bár az utolsó jelenetnél lefagytam egy kicsikét olvasás közben – ha jól emlékszem, félre is tettem vagy fél órára… Viszont többször is felmerült bennem, vajon mennyit kéne húzni belőle, hogy a „darab” színpadképes legyen… (Végül arra jutottam, hogy kb. a háromnegyedét…)

gjudit8 >!
De Sade márki: Filozófia a budoárban

Legalább olyan nehéz elfogadni, mint figyelmen kívül hagyni – legalábbis néhány nézetét.


Népszerű idézetek

Cicu>!

Lelkierő és türelem kell csak, úgy a legnagyobb akadályok is legyőzhetők.

89. oldal

1 hozzászólás
Cicu>!

(…) ami jó az egyiknek, rossz a másiknak.

144. oldal

Cicu>!

Higgye el, lovag, ha nőt akar meggyőzni, jobb, ha a szenvedélyeire épít, nem pedig az erényeire.

183. oldal

Cicu>!

(…) mindent elérhet a férfiaknál az a nő, aki elsajátította a kivárás művészetét, és a kellő pillanatban adja csak be a derekát.

111. oldal

Cicu>!

(…) csak gyönyört hozó szenvedélyeitek szavára hallgassatok, ez az egyetlen hang, amely elvezet a boldogsághoz.

5. oldal

Cicu>!

Egyedül a lángésznek adatik meg, hogy széttörhesse a tudatlanság és az ostobaság minden korlátját.

65. oldal

Zakkant_Tudós>!

Akkor a legjobb az étvágyam, akkor alszom a legnyugodtabban, ha napközben jó alaposan kihemperegtem magam a fertőben, amit az ostobák a bűn fertőjének hívnak.

138. oldal

1 hozzászólás
Cicu>!

(…) a koporsóban minden összekeveredik, az erény meg a bűn is.

51. oldal

Frank_Spielmann I>!

MADAME DE SAINT-ANGE: Remélem, nem istenhívő.
A LOVAG: Jaj, mit beszélsz! Nincs nála hírhedtebb istentagadó, semmiféle erkölcsöt nem ismer. Teljesen és tökéletesen romlott, gonoszságban és elvetemültségben nem akad párja a föld kerekén!
MADAME DE SAINT-ANGE: Máris izgalomba jöttem! Bele fogok habarodni ebbe az emberbe.

Első dialógus

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Denis Diderot: Az apáca
Voltaire: Kandidusz vagy minden jól van ezen a világon
Montesquieu: Perzsa levelek