Gambia 6 csillagozás

Afrikai történelem egy folyó völgyében

Magyar nyelvű irodalom mindeddig csak érintőlegesen foglalkozott a Szenegáltól a Guineai-öböl vidékéig terjedő régió geopolitikai történetével. Az első Gambia-monográfiát átfogó igényességgel Dawda Faal, banjuli születésű, helytörténettel foglalkozó történész-tanár írta. Az 1997-es kiadás a függetlenség elnyeréséig eltelt időszakot értékelte, elemezte sajátos optikán keresztül. Faal professzor a Lesotho-i Állami Egyetemen végezte szociológiai és történelmi tanulmányait, így nézőpontja, történelemszemlélete rendkívül hiteles, ugyanakkor messzemenően megfelel a tudományos kutatás szempontjainak is.

Nem véletlen, hogy Dawda Faal könyve jelentős mértékben inspirálta a térséget kiválóan ismerő, Gambiát több diplomáciai beosztásban képviselő magyar Afrika-szakértőt, Suha Györgyöt abban, hogy alapos fordítás után, a magyar olvasó számára akár kézikönyvként is használható munkát kiegészítse, átszerkessze, jegyzetekkel lássa el.

A különleges műfajú könyv nyelvi fordítását… (tovább)

Afrika Gambia gambiai szerző geopolitika magyar nyelvű politikai földrajz történelem

Publikon, Pécs, 2008

126 oldal · ISBN: 9789638785619 · Fordította: Simovits Ágnes

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Enciklopédia 18

Helyszínek népszerűség szerint

Gambia

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések

Anton_Gorogyeckij

2017. május 13., 18:39

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Mostanában nagyon rá vagyok kattanva a különböző afrikai országok történelmére, ezért is kölcsönöztem ki eme művet is a Fszek-ből. Sajnos ez kicsit másmilyen volt, mint Besenyő János és társszerzőinek könyvei. A szerző egy helyi születésű történész-tanár, ennek megfelelően a könyv nagy része Gambia koraújkori-újkori történelméről szól, rengeteg kis törzsecske történetével. Sajnálatos módon a könyv alig tartalmaz térképeket, ábrákat, így elég nehéz volt követni, hogy most akkor ki, mikor és mit csinált. Képek viszont voltak – csak sajnos egyáltalán nem passzoltak az aktuális szöveghez, aláírások sem voltak. Ami még külön „tetszett”, hogy már rögtön a könyv elején azzal indítanak (a szerző vagy a szerkesztő, nem derül ki), hogy „A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a forráshivatkozásokat összesítve, a kötet végén közöljük”. Hát ez aztán tényleg megkönnyíti a helyzetet… csak éppen a „messziről jött ember azt mond, amit akar” elve érvényesül. A szerző(k) így aztán azt írhat le, amit akar, ha nincs hivatkozás, úgyse tud utánanézni a mezei olvasó, hogy tényleg úgy van-e. Hm.

Új hozzászólás

Nicole_Kinney

2023. január 21., 13:24

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Egészen nosztalgikus hangulatba hozott ez a könyv, mintha újra iskolás lettem volna, aki földrajzot/történelmet tanul :) Szerencsére felelnem nem kell belőle, mert hosszú távon biztos nem fog megmaradni, amit olvastam, csak nyomokban, de egynek elment – utolsó afrikai könyvszállodám a brutális népirtásról beszámoló személyes memoárok után pihentetően száraz és tényszerű volt.

Új hozzászólás

XX73

2019. szeptember 16., 09:21

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Kis ország, sok törzs, érdekes történelem.
Valóban élvezhetőbb lett volna a könyv odaillőbb képekkel és több térképpel.

Új hozzászólás

Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 17:15

Az ornitológusok paradicsomaként is ismert országban utazgatva több mint félezer (!) madárfaj életközeli megfigyelésére van mód. Érdekesség, hogy december, január táján magyarországi gólyák is megjelennek a szavannás vidéken.

110. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Kapcsolódó szócikkek: gólya

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 16:19

Észak- és Nyugat-Afrika között ősidők óta virágzott a kereskedelem, hiszen valójában a Szahara soha nem jelentett akadályt Afrika trópusi és mediterrán térségeinek kapcsolata előtt. A Szaharában végzett kutatások – a sziklafestmények és vésetek – mind azt bizonyítják, hogy i. e. 4. századig a Szahara éghajlata párás és nedves volt, folyók és tavak terültek el rajta. Bizonyított tény, hogy a neolitikumban virágzó élet volt itt, mely később a szikesedés miatt szűnt meg.

70. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 16:21

A transzszaharai kereskedelem azonban csak a tevék megjelenése után virágzott fel igazán. A tevét először a rómaiak használták ezen a területen az 1. században. Gyors elterjedésében a legfontosabb szerepet az arabok és a berberek játszották. Tenyésztői tevékenységük a 11. században már nagyon magas szintet ért el. Walter Rodney szavaival élve, a szaharai kereskedelem „olyan nagy teljesítmény volt, mint az óceán átszelése”.

71. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 16:23

A portugál telepesek házasságokat kötöttek a helybeli nőkkel, s lassacskán elvesztették hazai kapcsolataikat. A 18. századra teljesen beolvadtak a helyi népességbe, s az új „hódítók” a régi telepeseknek már semmi nyomát sem találták.

78. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Új hozzászólás

1 hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 16:25

A bányák és ültetvények gyarapodásával a rabszolgák száma is emelkedett. 1530 és 1600 között évente átlagosan 13000 rabszolgát vittek Amerikába. A 17. században ez a szám évi 27500-ra, az 1800-as években 70000-re, míg a 19. század során több mint 135000-re emelkedett.

88. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Kapcsolódó szócikkek: rabszolga

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 16:27

Maguk az európaiak nem mentek a szárazföld belsejébe, a rabszolgákat a partra közvetítők szállították, akik afrikai uralkodóktól vették az embereket. Francis Moore, aki 1721-ben járt Gambiában a következő leírást hagyta ránk: „A kereskedők elefántagyarakat és rabszolgákat hoznak, akár kétezret is egyszerre. Azt állítják hadifoglyok, akiket hercegektől vásároltak. Körülbelül egy méternyire egymástól a nyakuknál fogva kötözik össze őket bőrkötelekkel. 30-40 ember van egy sorban, kezükben cipelik az agyarakat, vagy egy-egy zsáknyi gabonát.”

89. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 17:12

Napjainkban közel 1,65 milliós népességével a Gambiai Köztársaság az afrikai kontinens legkisebb szárazföldi országa, kiterjedése 11295 km2, azaz körülbelül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megye együttes területével egyezik meg.

109. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Kapcsolódó szócikkek: Gambia

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 17:13

A Gambiai Köztársaság sík, lankás vidék, „legmagasabb” pontja 53 méter.

109. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Kapcsolódó szócikkek: Gambia

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 5., 17:24

Az ország közbiztonsága magyar szemmel kiválónak mondható. Különösen értékelendő ez a kijelentés a fekete kontinensnek e térségében, ahol változó intenzitással néhány országban (Guinea, Sierra Leone, Bissau-Guinea) évtizedes polgárháborúk, véres etnikai és vallási konfliktusok zajlanak. Talán a brit gyarmati örökségnek, vagy a hatékony állami közigazgatásnak, esetleg a turizmusból származó bevételeknek köszönhetően, de egy dolog határozottan kijelenthető: Gambia biztonságos ország. Legyen éjjel vagy nappal, tartózkodjunk vidéken vagy a fővárosban, nyugodtak lehetünk, komolyabb veszély nem leselkedik ránk.

113. oldal (Publikon, 2008)

Dawda Faal – Suha György: Gambia Afrikai történelem egy folyó völgyében

Kapcsolódó szócikkek: Gambia · Sierra Leone

Új hozzászólás

Anton_Gorogyeckij

2017. május 3., 20:31

A háborúk az európaiakkal való viszonyt is megváltoztatták. 1807-ben eltörölték a rabszolgaságot, így az európaiak számára a földimogyoró vált a legfontosabb kereskedelmi cikké. Míg 1830-ban mindössze tíz kosár mogyorót szállítottak a Nyugat-indiai-szigetekre, 1851-ben már 12000 tonnát.

69. oldal (Publikon, 2008)