Aki nyolc éves volt 1848-ban, és az első világháború idején halt meg, annak az élete akkor is regényes, ha történetesen nem korának legnagyobb szobrásza. Auguste Rodin nem volt simulékony ember, nyers modorával és szenvedélyes művészi megszállottságával nem tette könnyűvé az életét azoknak, akik kapcsolatban állottak vele. Alkotásai olyanok, mintha vihar korbácsolná őket, és ezt nem volt könnyű elfogadtatni sem az akadémikus, sem a polgári közízléssel. Nem adta be a derekát, győzött, de nagy árat fizetett érte: az életét is szakadatlan belső vihar dúlta. Mint szobrai, oly súlyosak életének az eseményei is: szerelmei, barátságai, egyre merészebb művészi vállalkozásai. Az olvasó egy nagy korszak súlyos egyéniségéről kap dokumentum értékű éles képet.
Meztelenül jöttem 45 csillagozás
Eredeti cím: Naked Came I
Eredeti megjelenés éve: 1963
Róla szól: Auguste Rodin
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Rainer Maria Rilke · François-Auguste-René Rodin
Kedvencelte 20
Most olvassa 1
Várólistára tette 41
Kívánságlistára tette 19
Kiemelt értékelések
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Még Anyukám vettem a könyvet és akárhányszor szóba került, mindig csak áradoztak róla a Nagymamámmal együtt. Most végre én is ejutottam oda, hogy elolvassam és én sem mondhatok mást: magával ragad az 1. oldaltól az utolsóig.
Rodin az a szobrász, akiröl nem sokat tud az ember, mégha a Gondolkodót és a Csókot mindenki ismeri is. Nem volt könnyü gyerekkora, nem hullott az ölébe a siker, de elszánt volt és hajthatatlan, és végül megadatott neki, ami sok más müvésznek nem: még életében elismerték. Ki gondolná, hogy az az ember, aki ilyen fantasztikus részletezettséggel tudta ábrázolni az emberi testet, annyira közellátó volt, hogy alig tudott megtanulni írni és olvasni? (Lehet ezért van minden szobrának olyan nagy hobbit lábfeje?)
Regényes éltutat járt be, sok nélkülözéssel, a müvészet fövárosában, Párizsban, egy elégé viharos korszakban. Persze sok vihart saját magának kavart, a magán- és a szakmaiéletében egyaránt, de amit létrehozott az maradandó.
Szerencsés véletlen, hogy a könyv olvasása után Párizsban tölthettem pár napot, és nem maradt ki a Rodin múzeum sem. Èlöben, közelröl látni azokat a szobrokat, amiknek a sokszor több évig, de nem egyszer több évtizedig tartó születését, majd hol ilyen, hol olyan fogadtatását végig bábáskodhattam a könyv olvasása közben, fantasztikus élmény. Ráadásul a múzeum abban a házban müködik, ahol Rodinnak annak idején az egyik müterme volt és életének egy jelentös idöszakát ott töltötte.
Aki teheti olvassa el a könyvet és utána nézze meg a szobrokat élöben is :) .
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Még 2007-ben jártam Párizsban. és nagyon megfogott a Rodin múzeum, ahogy a világváros közepén csendes szigetként várja látogatóit az Hotel Biron. Remek életrajzi regény, de a szerző korábbi műve Tizianóról amúgy is magasra tette a lécet. Rodin életútja, művei mellett múzsáiról és a kor neves művészeiről is sok érdekes információt hordoz a könyv, számomra Irving Stone és Passuth László mellett a legjobb életrajzíró a szerző.
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Igazán nagyon jó életrajzi írás.A kor hangulata,alakjai elevenednek meg a lapokon. Sok érdekes információt hordoz.Vágyat ébreszt,…el KELL jutni Párizsba!Látni a Hotel Biront, látni a csodálatos alkotásokat.A Rodin múzeum legalább olyan jelentős, Párizshoz tartozó, mint az Eiffel-torony.
Bátran tudom ajánlani, nagyon érdekes, jól megírt életrajz.
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
szeretem az életrajzokat,de ez a könyv közülük is az egyik kedvencem. Olyan jól ábrázolja Rodin alakját,hogy még ma is úgy érzem mintha személyesen ismerném.
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akiknek volt alkalma megtekinteni Rodin szobrait Párizsban a Biron Hotelben, vagyis a Rodin Múzeumban. Nem vagyok nagy szobrászat rajongó, de amit ott láttam teljesen elbűvölt, lenyűgözött. Hihetetlen mennyire élethűen tudott mindent ábrázolni Rodin. Nagyon vágytam erre a könyvre, aztán meg nem volt bátorságom nekikezdeni. Féltem, hogy csalódást fog okozni, lerombolja mindazt, amit Párizsban láttam. Végül rávettem magam, elkezdtem olvasni a könyvet és pár oldal után rájöttem, hogy alaptalan volt a félelmem. Ez a könyv egy remekmű! El kell olvasni! Hamarosan újra fogom olvasni, ezt már most tudom.
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Az egyik legjobb regény, amit valaha olvastam. Kellően expresszíven nem is tudnám szavakba önteni, ezért inkább csak annyit írok, bárkinek szívből ajánlom (azoknak meg különösen, akik már legalább egyszer jártak e gyönyörű városban, mert így olvasni még jobb :))
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Ezt már legalább 3x olvastam, még tizenéves koromban. Nagyon tetszett, főként a szobrokról készült fotók jók, meg persze egy öntörvényű művész élete mindig érdekes. Később többször is jártam a Rodin-múzeumban, és mindig nagy élmény volt!
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
agyon jó életrajz… köszönet annak aki ajánlotta….olvasmányos, színes korrajz…ha még valaki tud hasonlót mondani megköszönném!!:)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Életrajzi regények közül az egyik legjobb amit olvastam. Nem lehet letenni annyira olvasmányos. Miután befejeztem legszívesebben azonnal elhúztam volna Párizsba a Rodin múzeumba. Akinek eddig kölcsönadtam mindenki így vélekedett :))
Népszerű idézetek
– Kétfajta diák van, akit hozzám küldenek. Az egyik fajta a hivatalnok, aki egyenes vonalakat akar rajzolni, holott a természetben nincsenek egyenes vonalak, akik a szabályoknak megfelelően akarnak rajzolni, jóllehet az életben nincsenek szabályok…
Aztán vannak a másik fajtához tartozók, ezek ritkán fordulnak elő, és hogy honnan jönnek, azt senki se tudja; ők Rembrandthoz hasonlóan, megpróbálják használni a szemüket, a maguk módján akarnak látni.
36. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
– Szeretem-e? Az ember nem szeret egy másik művészt. Az ember tisztelheti, csodálhatja, tanulhat tőle, de szeretni – nem ez a lényeg.
– Auguste, mit tanultál Michelangelótól?
– Azt, hogy az érzelem erő lehet. Hogy egy szobrász sohasem tanulhat eleget anatómiából, és a mozgó emberről. Tudtam ezt már régebben is, de általa még meggyőzőbbé vált. És azt, hogy ha az ember hisz abban, amit csinál, akkor ne engedje meg, hogy bármi is az útjába álljon.
228. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
– Nagyon figyelemre méltó kiállítás, elnök úr. Rodin mester szobrai és a kitűnő Monet festményei.
– A kétféle művészeti ág kitűnően kiegészíti egymást.
Auguste arra gondolt, hogy milyen kínos feltűnést kelthetne azzal, ha egy csomó kiállított mű alá odaírná, hogy „A Szalon által visszautasítva”, és ugyanezt megtehetné Monet is.
411. oldal
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Majd életében először bevéste a fejszobor talpazatába: A. Rodin.
122. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
A nép a sajátjának tekintette a felállított szoborcsoportot. A Calais-i polgárok egyszerű embereket ábrázolt, olyanokat, akiket megértettek és maguk is ismertek. És amint a ma élők tömege közelebb került hozzájuk, igazi polgártársaiknak érezték őket.
Egy kíváncsi kisgyerek kinyúlt, hogy megtapogassa a csoport vezetőjét, Eustache de Saint-Pierre-t, hogy megtudja, élő ember-e, de a díszrácstól nem érhette el. Auguste szerette volna magához szorítani ezt a kis emberkét, és dühöngött a rács miatt.
Egy másik gyerek az izomcsomókat és a feszes kezeket akarta megtapintani. A legjobban azonban az a gyerek indította meg Auguste-ot, aki a rácson áthajolva felmászott a talapzatre, belebámult a polgárok szemébe, és sírva fakadt.
467. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Egy délután, mikor épp a Pokol kapujáról beszélgettek, Rilke megszólalt:
– Mondja, mester, miért nem csinál önálló szobrot abból az alakból, amely meztelenül ül a Pokol kapuja tetején? Annyira erőteljes és drámai.
– A költő? Dante? – kérdezte bizonytalanul Auguste.
– Az nem költő – mondta Rilke határozottan. – Erőteljes arcvonásaival és izmos testével sokkal nyersebb annál.
– Gondolataiba van merülve – mondta Auguste, aki nem volt benne biztos, hogy egyetért a költő véleményével, bár elképzelhető, hogy Rilkének igaza van. – Ez jellemző volt Dantéra.
– Ha életnagyságban formálja meg, akkor senki sem fogja költőnek vélni.
Auguste habozott, majd leült és gondolkozni kezdett. Öntudatlanul, szokásból, állát a kezébe helyezte, a könyökét pedig a térdére. Úgy tűnt előtte, hogy Rilkének igaza van. És nem csaphatja be magát azzal a gondolattal, hogy be tudja fejezni a Pokol kapuját. Viszont, ha megmenti legalább ezt a figurát, akkor a Pokol kapuja nem lesz teljes vereség.
– Mester, maga éppúgy néz ki, amikor gondolkozik, mint ő! – kiáltott fel Rilke.
Auguste csendre intette. Gondolkozás – ez az! Micsoda küzdelem!
Ettől a perctől kezdve a költőből gondolkodó lett. Auguste életnagyságban modellálta.
547. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
– Sajnálom, Auguste, de azt mondod, hogy mindig az igazat akarod hallani.
Kinek az igazát, gondolta Auguste, majd azon tűnődött, hogy van-e egyáltalán két olyan ember, aki egyet tud érteni egy művészeti alkotással kapcsolatban.
415. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Boucher szerint Hugót monumentálisnak, heroikusnak, álló helyzetben kellett volna megjelenítenie – ezt várták tőle –, ő viszont a tenger mellé ültette, egy part menti sziklára, amely évszázadokon át állja a tenger hullámainak csapdosását. Csodálatosan szabadnak érezte magát munka közben, hiszen Hugo, akit formázott, bármily gyengéi voltak is, sohasem alkudott meg.
403. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
A következő héten, amikor a mama káposztát és burgonyát hozott haza, a fiúcska elcsente a csomagolópapírt, és mindenfélét rajzolt rá. A legnagyobb öröm azonban az volt, amikor az anyja vajat, sajtot vagy tojást hozott haza, mert ezeket az árukat fehér papírba burkolták, és a fehér papírra nagyszerűen lehetett rajzolni.
12. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Ha a gondolkodó lesz az utolsó epikus munkája, márpedig attól tartott, hogy az lesz, akkor úgy kell megcsinálnia, hogy felejthetetlen legyen. Ha életnagyságban készíti el, gondolta, az érdekes lesz, de nem egyedülálló.
[…]
Amikor az ember eljutott a gondolkodáshoz, töprengett Auguste, csak nagyon kemény erőfeszítés árán sikerült neki. A gondolkodás egyenlő volt a szenvedéssel. Például az ilyesfajta kérdések: Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok? Mi végre vagyok?
553. oldal (Corvina, 1984)
David Weiss: Meztelenül jöttem 95% Rodin életregénye
Hasonló könyvek címkék alapján
- Irving Stone: Michelangelo 96% ·
Összehasonlítás - Bruce E. Olson: Bruchko 95% ·
Összehasonlítás - Monty Roberts: Az igazi suttogó 94% ·
Összehasonlítás - Julian Rubinstein: A viszkis 94% ·
Összehasonlítás - Jeffrey Archer: A dicsőség ösvényein 94% ·
Összehasonlítás - C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai 94% ·
Összehasonlítás - David Wilkerson: Kés és kereszt 95% ·
Összehasonlítás - Bakóczy Sára: Liliom és kehely 93% ·
Összehasonlítás - Joyce Carol Oates: Szöszi 95% ·
Összehasonlítás - Harsányi Zsolt: Az üstökös 94% ·
Összehasonlítás