On ​Basilisk Station (Honor Harrington 1.) 2 csillagozás

David Weber: On Basilisk Station David Weber: On Basilisk Station

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Honor Harrington in trouble: Having made him look the fool, she's been exiled to Basilisk Station in disgrace and set up for ruin by a superior who hates her. Her demoralized crew blames her for their ship's humiliating posting to an out-of-the-way picket station. The aborigines of the system's only habitable planet are smoking homicide-inducing hallucinogens. Parliament isn't sure it wants to keep the place; the major local industry is smuggling, the merchant cartels want her head; the star-conquering, so-called „Republic” of Haven is Up to Something; and Honor Harrington has a single, over-age light cruiser with an armament that doesn't work to police the entire star system. But the people out to get her have made one mistake. They've made her mad!

Eredeti megjelenés éve: 1992

>!
Baen, 2012
422 oldal · ASIN: B00ARPJBS0
>!
Baen, 2001
422 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780671721633

Kedvencelte 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Noro >!
David Weber: On Basilisk Station

Ez a könyv kitűnő alkalmat ad arra, hogy beszéljünk az űrtengerészeti sci-firől. A szóban forgó stílus nagyon messze áll attól az irányzattól, amely jellemzően egy gyalogos katona „alulnézeti” látásmódjára épül, és amit Heinlein és Haldeman olyan szépen beállítottak, mint a katonai sci-fi alapértelmezett változatát. Az űrtengerész történetek inkább a történelmi regényekből (elsősorban Napóleon korából) merítenek, és majdnem minden esetben egy csapatot – méghozzá tiszteket – állítanak a középpontba. A csapaton belüli dinamika pedig legalább olyan fontos, mint a harcérintkezés ábrázolása. spoiler
Az irányzatot szokás Gordon R. Dickson „Dorsai” könyveitől eredeztetni, de ezek híre alighanem okkal maradt el a Starship Troopers-étől. Szerintem igazából csak az 1980-as évek hozták be az első megkerülhetetlen űrtengerészeti könyveket. Itt főleg a Vorkosigan Saga bizonyos részeire gondolok. spoiler. O.S. Card Végjátéka pedig egy érdekes oldalágát szülte meg ugyanennek a stílusnak. Csúcsra azonban a „Honor Harrington” ciklus járatta, amelynek ez a könyv az első kötete.

David Webert bevallottan a Horatio Hornblower-regények inspirálták, amikor megalkotta az egy naprendszerből álló (kvázi "szigetállam") Manticore Királyságot és annak tradicionális elvekre épülő haditengerészeti kultúráját. Ezt pedig olyan modern és hihető technológiával ötvözte, amely a kortárs hard űroperába is tökéletesen illeszkedik (nem egyszer pedig tromfolja azt). Központi hőse egy fiatal kapitánynő, aki épp megkapta pályafutása első komoly hadihajóját, és rögtön egy képtelen feladatot kell végrehajtania. Nem elég, hogy fegyverzetét kipróbálatlan (és használhatatlan), új modellekre cserélték le, de egyetlen hajóval egy egész előretolt állomást kéne felügyelnie. A történet fokozatosan épül fel egy unalmasnak tűnő hátországi küldetésből előbb összetett kémtörténetté, majd 110%-on pörgő harci cselekménnyé. Eközben a csapat összekovácsolódását is remekül, fejlődőképes karakterábrázolásokkal oldja meg. A könyv pedig a leg-rohadt-jobb realista űrcsatával zárul, amit valaha is olvastam.

Most pedig technikai részletek következnek azoknak, akiket érdekel a kemény sci-fi és a XIX. századi tengerészhagyományok valóban logikus ötvözése egy olyan író által, aki még a számokhoz is ért.
spoiler
spoiler
spoiler

11 hozzászólás
mandris>!
David Weber: On Basilisk Station

Ez a könyv már csak azért is megérdemli az öt csillagot, mert nem a hagyományos szemszögből, a (tengerész)gyalogoséból ismerhetjük meg a jövő háborúit. Ugyan már a korábbi military SF-ekben is nyilvánvaló volt, hogy a gyalogság mellett a tengerészet is része a jövő hadseregeinek, e fegyvernem feladata a Csillagközi invázióban és az Örök háborúban is kimerült abban, hogy főszereplőink alakulatait szállították egyik összecsapástól a másikig, esetleg eltávra. Itt végre betekintést kapunk az űrkorszak tengerészetének működésébe.
Most olvastam először Webertől (Davidtől, Maxhoz már volt szerencsém), de ha a többi könyve akár csak fele ennyire is jó, biztos nem utoljára. Annak ellenére, hogy a hangsúly nem a látványos csatákon van, hanem a legénység, elsősorban a tisztek közötti viszonyokon, és azon, hogy a hiperkompetens (de megbocsátjuk neki) Honor kapitány hogyan rázza gatyába tisztjeit néhány igencsak csúfos véget ért hadgyakorlat után és miután a Basilisk Állomásra száműzik őket, büntetésből. Honor szerencséjére (és a mienkére) kiderül, hogy a Basilisk Állomás és a rendszer lakható bolygója, a Medusa, korántsem egy Isten háta mögötti bolygó, hanem elég sok kétes ügylet zajlik felszínén és a világűr környező szegmensében, és előbb egy izgalmas kémtörténetbe csöppenünk, majd a végére kapunk egy jó kis üldözéses összecsapást is az űrben.
Mindehhez pedig Weber bőségesen szolgáltatja a kiegészítő információkat, kezdve az űrutazás fizikájától egészen a Manticore rendszer bolygói betelepítésének történetéig. Külön tetszett, hogy a szerző az olyan részletekre is adott, mint az alacsony gravitáció hatása az emberi test fejlődésére, a különböző politikai rendszerek működésére, az űrcsaták legapróbb részleteire (hajók gyorsulása, sebessége, torpedók hatótávolsága, hogy az üldözött hajó szemszögéből hamarabb kerül az üldöző lőtávolságra, mint fordítva) és sok minden másra. Mindent egybevetve, ugyan kissé zavart, hogy az Örök háború után ismét visszatértünk a tökéletes katonákhoz, Honor Harrington személyében, de azért annyira nem, hogy ez beárnyékolja az olvasást.
Mondanám, hogy ez a könyv minden fillért megért, csak éppen túl sokat nem árulnék el vele a minőségéről, ugyanis ingyen volt, és csak halkan jegyzem meg, hogy a könyvet továbbra is ingyen adják Amazonon és Google Playen is. Egész egyszerűen érthetetlen számomra, hogy még csak hárman olvastuk.


Népszerű idézetek

Noro >!

She took the board and pressed her thumb to the security panel, receipting the traffic, and wondered yet again why the Navy insisted on using up an officer's time hand-delivering a ship's routine mail. Webster could have dumped the whole thing to her terminal direct from the bridge with the press of a key, but that wasn't the way the Navy did things. Perhaps, she thought, hand delivery was supposed to insure captains actually read the stuff.

Chapter Twenty-four

Noro >!

„He doesn't have very solid data on what they've got to use their power on, so his people have had to make a lot of WAGs.” Honor raised an eyebrow, and Santos grinned. „That's a technical term we engineers use. It means 'Wild-Assed Guess.'”

Chapter Sixteen


A sorozat következő kötete

Honor Harrington sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Baxter: Exultant
Dennis E. Taylor: We Are Legion
Cixin Liu: Ball Lightning
Linda Nagata: First Light
C. J. Cherryh: Devil to the Belt
Adrian Tchaikovsky: Children of Time
Vernor Vinge: A Deepness in the Sky
Greg Egan: The Eternal Flame
Jeff Carlson: The Frozen Sky
Charles Stross: Neptune's Brood