Lakhatatlan ​Föld 10 csillagozás

Élet a felmelegedés után
David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld

Mi ​vár ránk a Földön az elkövetkezendő harminc évben és utána?
Aki a globális felmelegedéssel kapcsolatban elsősorban a tengerszint emelkedése miatt aggódik, az épp csak a felszínét kapargatja a lehetséges borzalmaknak. Mert a felszín alatt élelmiszerhiány, menekültválság, klímaháború és gazdasági hanyatlás rejlik. Vagyis rosszabb, sokkal rosszabb a helyzet, mint gondolnánk.
A Lakhatatlan Föld „korszakalkotó mű" (The Guardian), egyszerre vázlat a közeljövőről és elmélkedés azon, vajon milyennek látják majd ezt a jövőt azok, akik átélik: hogyan változtatja meg a felmelegedés a világpolitikát, a technológia és a természet jelentőségét, a kapitalizmus fenntarthatóságát és az emberi haladás irányát.
A Lakhatatlan Föld szenvedélyes felhívás a cselekvésre. Most ugyanis, hogy a világ egyetlen lépésre van a valódi katasztrófától, ideje cselekednünk. Mert a felelősség a miénk.

„A Lakhatatlan Föld aprólékosan dokumentált, ökölbe szorított kézzel megtett utazás a… (tovább)

>!
Animus, Budapest, 2020
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633247303 · Fordította: Torma Péter
>!
Animus, Budapest, 2020
304 oldal · ISBN: 9789633247372 · Fordította: Torma Péter

Enciklopédia 1


Most olvassa 3

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 43

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Green69>!
David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

Döbbenetes összefoglaló arról hogy mi történt az elmúlt 20 évben és mi történhet. Kötelező olvasmánnyá tenném mindenki számára aki eddig struccpolitikát folytatott.
Ha csak fikció lenne, akkor azt írnám a legdurvább SCI-FI ami az emberiség kihalásáról szól, de ez nem az.

Cipőfűző P>!
David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

Tulajdonképpen nem rossz könyv. A tények rendben vannak, összeszedte a szerző, amit lehetett. A stílus helyenként nagyon idegesítő. Na, ez a pánikkeltés, persze pánik van, meg jobb félni mint megijedni, de a pánik a megijedés árnyalata.
Némely passzussal a klímaszkeptikusok malmára hajthatná a vizet azzal a belátással, nyugtázással, hogy „mindegy mit csinálsz, úgy is az lesz, hogy meg fogsz halni, már elkéstünk, végünk”. Pedig nem ez a célja, ez világos.
És a tények. Ja, a számok, százalékok sokasága, részarányok stb. Szorzók. Nincsenek egzakt mértékek, ami alapján számolni lehet (pl. 1,8 billió tonna szénatom a permafrosztban, ez most komoly?) Szóval… becslések, azok vannak, lehetnek.
Továbbá nem értem, miért 2100 (vagyis értem, a klímamodellek miatt, de miért jó ez), miért az a határ, amit meghúz, ameddig a jövőbe látunk.
Szóval fontos könyv, ugyan nem a legjobb, viszont elvitathatatlan erénye, hogy az együttműködés hiányát és a nem-cselekvést nagyon jól megfogalmazza.

tiborszerintabor P>!
David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

Extrém erejű viharok és hurrikánok, nagy kiterjedésű erdő- és bozóttüzek.. hőhullámok és aszályok.. özönvízszerű esőzések.. árvizek.. gyors ütemű jégolvadás.. földrengések.. földcsuszamlások.. egyre több és több.. Az extrém természeti jelenségekről szóló hírek ma már mindennapjaink részét képezik, melyek mellé társul az ipari termelés súlyosan romboló-roncsoló hatása, amelynek eredménye természetkárosodás, ivóvízfogyás és -szennyeződés, légszennyezés, termőföld-szennyeződés. Alapvető létfeltételeink károsodnak tehát, súlyos, ha nem egyenesen végzetes mértékben..

Hogy mi lesz ebből, pontosan tudható: ívóvíz- és élelemhiány, betegségek terjedése, tömeges vándorlás, ökológiai rendszerek összeomlása, gyorsuló ütemű fajpusztulás, konfliktusok és feszültségek, harc és háború az élettérért, a még élhető közegért.. gazdasági romlás és összeomlás.. politikai csőd.. káosz.. irányíthatatlanság.. és könyörtelen és kegyetlen körülmények között, fájdalmas kínhalállal történő pusztulás.. ami pedig marad végül: egy „lakhatatlan”, illetve az élővilág döntő része számára élhetetlen Föld..

Ha képesek lennénk aktuálisan Földanyánk érzéseire hangolódni, ő valami ilyesmit üzen nekünk: „ártotok és bántotok – engem, aki titeket szolgállak”, „dühös vagyok”, „elegem van”, „eltorzulok”, „beteg vagyok”, „fáj, amit csináltok velem, az élővilággal és magatokkal”.., „mit képzeltek ti magatokról, kinek képzelitek ti magatokat..?” "legyen vége ennek..", „pusztuljatok..”

A mű címét is problémásnak gondolom, hiszen egy végzetes állapotot vetít előre, és a könyv nem is erről a végzetességről szól, illetve nem a felmelegedés utáni életről. A pontos cím ez lehetne: Lakhatatlanná váló Föld. Élet a (globális) felmelegedés (vagy még inkább: klímatorzulás!) korában. A könyv tartalma lényegében egy helyzetjelentés a globális „klímahelyzetről” és annak következményeiről. A szerző lényegében „preapokaliptikus” jelenbeli, és „végzetes” jövőbeli állapotokat vázol fel könyvében a globális klímaváltozással összefüggésben..

Az 1970-es évektől „kong a vészharang”: a témával foglalkozó kutatók szerint a fennálló társadalmi helyzet rendkívül problémás, igen súlyos következmények várhatók, ezért változtatni kell, mégpedig komolyan. Némi változások történt ugyan az eltelt több mint fél évszázad alatt, a „környezetvédelem” téma lett, de a változások nem elég mélyrehatóak és alapvetőek, inkább csak a lelkiismeret megnyugtatását szolgálják.. Ami a fennálló helyzetben igen kevés..

Az emberiség helyzetét ahhoz lehet hasonlítani, mint egy hajóét, ami egy gyorsfolyású folyón halad, és látható, hogy egy hatalmas vízesés következik, a zuhanás pedig végzetes következményekkel fog járni a hajóra.. a hajó pedig tehetetlenül sodródik az árral.. a hajóban az emberiség döntéshozói, illetve néptömegei pedig olyan függőhöz hasonlítanak, akinek élete tele van problémákkal, de még nem döbbentek rá arra ,hogy a fennálló helyzet tarthatatlan és a következmények katasztrofálisak, illetve végzetesek, azaz nem elég nagy a szenvedésnyomás ahhoz, hogy érdemi változás történjen..

A fennálló helyzetben alapvetően 2 lehetőség mutatkozik: az egyik a beteges helyzethez való alkalmazkodás, a „valahogy és valameddig túlélni próbálás”, a másik egy egészséges, „természetes” és „emberséges” helyzet megteremtése. Értelemszerűen az utóbbi megoldás a „józan” – ehhez azonban ép ésszel gondolkodni képes, emberséges értékrendű vezetőkre, illetve ilyen személyek kinevelésére lenne szükség.

A könyvben az értelmes megoldásról szó sem esik, fel sem merül, csak a problémák taglalása történik. Mindez összefüggésbe hozható a szerzőnek azzal a felfogásával, miszerint felőle a világ el is veszíthetné az úgynevezett természet nagy részét, ha továbbra is élhetnénk úgy, ahogy eddig. A szerzőnek tehát ez a világ így megfelel – a maga nyomorával, betegességével, haldoklásközeli állapotával együtt.. Számomra döbbenetesen átgondolatlan, illetve betegesen elfogult hozzáállás ez..

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Szent-Györgyi: Az őrült majom https://moly.hu/ertekelesek/3305493
Lorenz: A civilizált emberiség.. https://moly.hu/ertekelesek/3380535
Lovelock: Gaia halványuló arca https://moly.hu/ertekelesek/3432564
László Ervin: Meg tudod változtatni a világot https://moly.hu/ertekelesek/3391025
Nagy József: Vége??? https://moly.hu/ertekelesek/3423193
Nemes: Generációs mítoszok https://moly.hu/ertekelesek/3401132
Dózsa – Forgács: Bolygóvigyázók kézikönyve https://moly.hu/ertekelesek/3094577
Pinker: Az erőszak alkonya https://moly.hu/ertekelesek/3126443
Goodall – Bekoff: Az utolsó pillanat https://moly.hu/ertekelesek/3571505

lege1978>!
David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

Ettől a könyvtől igazság szerint nem lesz senki okosabb, és erre úgy kb. a 140 oldal környékén jössz rá, amikor elfogy majd a türelmed, és hátralapozol, mennyi van még hátra, és kiderül, hogy a 300 oldalból kb. 80 oldal (!) a forráshivatkozás, szóval van még hátra 60-70 oldal, hogy valamit villantson a könyv. De természetesen nem villant. Egy dolog miatt érdemes elolvasni: ez a mű 2019-ben, értelemszerűen a világjárvány előtt született, tehát a járvány és a rá adott aktuális válaszok tapasztalatai nincsenek feldolgozva. Pedig ennek már most fontos mondanivalója van: egyrészt az, hogy a fene nagy világgazdaságunk egy pillanat alatt le tud állni egy influenzaszerű és hatású vírustól is, nem hogy egy-egy kb. húsz év múlva igazán berobbanó globális kataklizmától. Szóval kár itt számolgatni 2100-ig tartó kibocsájtás növekedéstől, amikor már most március és május közt is magától leállt itt minden. Hamarabb el fog tehát jönni a nagy leállás és stagnálás, mint azt gondoltuk. Másrészt, hogy nincs az a jövőkutató, aki akár csak 1 évre előre tudna jósolni. Harmadrészt az élet a legnagyobb forgatókönyvíró, ember nem volt, aki 2020-ra egy ilyen vírusveszélyt és globális válságot megjósolt volna. A könyv ezen kívül gyakorlatilag felmondja az ismert leckéket, a már forrásokból összeszemezgetett megoldási lehetőségeket, amelyekre elismeri, hogy igazából semmire se megyünk. De még elmélet szintjén se filozofálgat el teljesen új alternatívákon.

Kunki>!
David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

Lelkesen kezdtem bele de szégyenszemre most félrerakom. Az oldalankénti 10-12 darab százalékban, adatban és mértékegységben fontos a probléma számszerűsítése, de mi, egyszerű olvasóknak (legalábbis nekem) ez sok. Szerintem ennél olvasmányosabban kellene az emberek fejébe beleverni azt ami elég egyértelmű: mindenkinek tenni kell valamit ha azt akarjuk hogy 100 év múlva is emberek lakják a Földet.


Népszerű idézetek

tiborszerintabor P>!

Talán kisebbségben vagyok, de úgy érzem, felőlem a világ el is veszíthetné az úgynevezett természet nagy részét, ha mi továbbra is élhetnénk úgy, ahogy eddig. A gond az, hogy nem tehetjük.

42. oldal, I. Lavinák

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

1 hozzászólás
Green69>!

Az ENSZ előjelzése szerint 200 millió klímamenekült lesz 2050-ig. A Római Birodalom virágzásának idején kétszázmillió fő volt a világ teljes lakossága…

14. oldal

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

Kapcsolódó szócikkek: 2050
tiborszerintabor P>!

A mérföldkőnek számító kiotói jegyzőkönyv 1997-es aláírásakor a két Celsius-fokos globális felmelegedést tartották a katasztrófaküszöbnek: efölött az elöntött városok, a pusztító aszályok és hőhullámok, a bolygót napi rendszerességgel sújtó hurrikánok és monszunok, amelyek eddig természeti katasztrófának számítottak, egyszerű „rossz idővé” normalizálódnak. (..) A kiotói egyezény gyakorlatilag nem ért el semmit, az aláírása óta eltelt húsz évben minden törvényi szabályozás és zöldenergia felhasználásában elért minden előrelépés ellenére nagyobb kibocsátást produkáltunk, mint az aláírását megelőző húsz évben. A 2016-os párizsi egyezmény már célként tűzte ki a kétfokos felmelegedést, mégpedig, legalábbis az újságok alapján, mint a legfélelmetesebb lehetőséget, amit egyáltalán hajlandó volt számításba venni. Most, néhány évvel később, amikor egyetlen iparosodott ország sem jár a közelében sem annak, hogy teljesítse a Párizsban tett vállalásait, már a két fok látszik a legjobb kimenetelnek, amiben jelenleg nem is igen bizakodhatunk, mögötte pedig még iszonytatóbb lehetőségek egész haranggörbéje húzódik, csak éppen gondosan elrejtve a nyilvánosság elől.

16-17. oldal, I. Lavinák

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után

Riva71>!

Miért lenne a mai természet nagyobb érték, mint a 10 ezer évvel ezelőtt létezett, vagy majd 10 ezer év múlva létező fajok?

197. oldal

David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld Élet a felmelegedés után


Hasonló könyvek címkék alapján

J. R. McNeill: Valami új a nap alatt
Thomas L. Friedman: Köszönet a késésért
Susan Forward: Mérgező szülők
Mary Roach: Hullamerev
Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel
Chris Rodley (szerk.): David Lynch
Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem
Hahner Péter: A Vadnyugat
Pierre Berton: Aranyláz Alaszkában
Brian Wansink: Evés ész nélkül