David Gooding és John C. Lennox professzorok miatt nem tudom azt mondani, hogy az Evangéliumi Kiadónak nincsenek nívós könyvei: a két szerző már sokadik munkája jelenik meg az egyébként fundamentalista szellemiségű köteteket terjesztő kiadótól.
Az élet értelmének keresése – ha jól csinálják – nem kis küzdelemmel jár az ember számára. A szerzőpáros ennek megfelelően nem is kíméli az olvasókat, és a kissé áttekinthetetlenül tördelt könyvsorozat utolsó részében igyekszik számos problémás területet igen mélyen átnyálazni. A harmadik kötet első felében morálfilozófiai kérdések sorakoznak. Tulajdonképpen etikai rendszerekkel ismerkedhet meg az olvasó, illetve ezek erős és gyenge oldalaival, előnyeivel és hátrányaival egyaránt. (Ezek közül talán Immanuel Kant felfogását emelném ki, mely a kategorikus imperatívusz néven közismert. Keresztények is találhatnak benne gyöngyszemet!) A szerzők elég alaposan járják körbe témájukat, ráadásul az egész morálfilozófiai kérdéskör legvégén olyan mindennapi életből vett gyakorlati példákban is elmélyednek, mint a különféle szexuáletikai kérdések, a foglalkozásetika, kereskedelmi etika (mit jelent erkölcsösen viselkedni az üzleti életben), vagy akár az etika szerepe a sportvilágban.
A kötet második felében már a teológiai kérdéseké a főszerep. Itt vallástörténeti, vallásfilozófiai és – a szerzőktől nem meglepő módon – apologetikai témák jönnek felszínre. A koncepció először a világvallások marginális pontjait veti össze, vizsgálati módszerében különveszi a politeista és monoteista hiteket. Ezután az Újszövetség történeti hitelességével, Krisztus halálával és feltámadásával, a csodák kérdésével foglalkozik.
Mindeddig a könyv számomra igen pozitív csalódás volt, és ha nem is értettem mindig egyet a szerzők következtetéseivel, nagyra értékeltem azt a mélységet, amivel az etikai-teológiai problémákat körbejárták. Jót tett volna a könyvnek, ha ezen a ponton véget ér, ám sajnos nem ez történt. Az utolsó két fejezet, mely a világban jelenlévő szenvedés kérdéseire reflektál, sajnos egyre erősödő módon az eddigi racionális érveléstechnikából egy néha szentimentális prédikálásba fordul át. Nem rossz dolog a jó igehirdetés, csak nem egy ilyen könyvben. Pont úgy, ahogy a heti TV-műsort tartalmazó újságban sem festene jól, ha a szerkesztők egy adott televíziómárka mellett kezdenének kardoskodni, hogy az adást csakis azon érdemes nézni.
Ha egy szigorúbb lektor kezében megszaladt volna a toll a könyv végét illetően, egy remek és minden szempontból vitára, továbbgondolásra érdemes munka lenne a kezünkben, amit a kiadó egyébként igen méltányolandó módon nagyon olcsón forgalmaz hazánkban. Utóbbiért külön kalapemelés jár részemről.
