A 2011-es év krónikái, beszámolói, a 2012-es év változásai, programjai, szabálymódosításai.
A világ legnagyobb vándorcirkusza továbbra is milliók figyelmét köti le, amelybe Dávid Sándor egyedi hangvételű könyvei idén immár 14. alkalommal vezetik be az érdeklődő magyar Forma 1 rajongókat is.
Forma-1 sztorik 2011–2012 4 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Forma-1 sztorik
Enciklopédia 8
Szereplők népszerűség szerint
Heikki Kovalainen · Lewis Hamilton · Peter Saubers · Sebastian Vettel · Sergio Pérez
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
A 2011-es évad volt a Forma-1 egyik legunalmasabb szezonja azt tekintve, hogy előre lehetett tudni, ki lesz év végén a világbajnok. Dávid Sándor szerencsére ezt az unalmat is érdekesen tudja jó szokásához híven tálalni. Az ő szezonösszefoglalóiban nem lehet csalódni, mert egyedi humorával színesíti sokszor a száraz statisztikákat is. Ebben a kötetben sincs ez másképp. Kezdésképpen az elmaradt Bahreini Nagydíjról is megtudhatjuk, hogy zavargások miatt marad el, majd visszakalandoz az ókorba, amikor a görög olümpiai játékok sose maradtak el harcok miatt, akkor inkább beszüntették a hadviselést a játékok idejére. Aztán Kubica tragédiája következik, aki egy jó nagyot bukott és most már tudjuk, hogy csak az évtized végére tudott visszajutni a Forma-1-be, akkor is csak egy évadra. Ezután következnek a versenyösszefoglalók, ahol először a saját véleményét írja le az aktuális versenyről és megdicséri vagy megdorgálja a verseny pozitív vagy negatív hőseit. Például leírja, hogy az első két verseny nagyon unalmas volt, de a Kanadai Nagydíj, amely a sportág leghosszabb nagydíjaként vonult be a történelembe, az egy nagyon izgalmas verseny volt. Közben megemlékezik az elhunyt Böröczky Józsefről és Schumacher 300. nagydíja se maradhat szó nélkül, de a versenyek után a nagy hír, Kimi Raikkönen 2012-es visszatérésének híre sem. Ezután a nagydíjak eredeti statisztikái következnek, amin gyorsan túl tudjuk magunkat rágni, mint a csapatok és versenyzők bemutatásán is. Kiváló szezonösszefoglaló, amely nem hiányozhat egy Forma-1-es rajongó polcáról akkor sem, ha ez volt az egyik legunalmasabb szezon!
Népszerű idézetek
Amikor a 13. körben Hamilton, mint már annyiszor ebben az évben, ismét kiütötte önmagát, egy „egyszerű versenybalesetnek” minősített akciójával. Még szerencse, hogy Kobayashit nem vitte magával, mert az már csúnya dolog lett volna, olyan Dugovics Titusz féle megoldás. De csak a Jóisten a megmondhatója annak (mert Lewisnek nyilván fogalma sincs róla), hogy amikor az egyenesben a a japán kijött mögüle a pálya bal szélére, és egyenesen haladt a jobb kanyar felé, akkor Hamiltonnak miért kellett ugyancsak balra kihúzni a japán mellé, és menni egyenesen még akkor is, amikor már be kellett volna fordulnia jobbra?….
Ezek a nagy talányok Lewis egyébként nagyszerű versenyzésében, ez a csőlátás, ami időnként elkapja. Most még örülhetett is, hogy csak kiesett, a versenybíróság pedig könyörületes volt vele szemben, ami nem jellemző… Így aztán már annyi van a rovásán, hogy lassan új kötetet kell kezdeni a balf…ságainak. Pedig nem rosszindulatú gyerek, csak, mint írtam, vagy csőlátó, azaz nem lát jól oldalra (periférikusan), vagy csak olyan, mint a cigány lova, amelyik „nem vak, csak bátor”.
146. oldal
Sebastian Vettel is abbahagyta a bohóckodást a kocsiba szállás előtt, ami azt jelentette, hogy levette az orra alól azt a hatalmas „Nigel Mansell” műbajuszt, amelyet azért ragasztott fel, hogy azzal is ünnepelje, hogy megdöntötte a nagy előd tizenkilenc évig fennállt rajtelsőség-rekordját. Az pedig a legcsekélyebb mértékben sem zavarta, hogy se bajusz nélkül, se bajusszal nem hasonlított a jó öreg Nigelre.
194. oldal
Amit viszont az „öreg” (már 42 éves!) művelt, azt viszont most kell elmondani, mert újabb 20 éves jubileumi versenye a közeljövőben nem várható. Amilyen pocsékul pedig az egész indult, az minden kritikán aluli. És hihetetlen. Hogy egy csapat olyan autóval engedje ki az ünnepelt sztárját az időmérő edzésre, amelynek a bal hátsó kereke háromszáz méter után az egyenesben önállósul, és lehagyja a saját kocsiját – nos ahhoz „pofa kell”, ahogy errefelé, nálunk mondani szokás.
Ahhoz meg, hogy ezek után a csapat csak kussoljon, illetve annyit mondjon csak, hogy vagy anyaghiba, vagy szerelési hiba történt – az a csapatot minősíti, mert ennyit mindenki tud séróból, hogy ismét egy szép kifejezést használjak.
140-141. oldal
Nagy embereknek nagy hibái vannak.
Gondolhatnék itt például Mark Webberre, aki itt is úgy elrontotta a rajtját, ahogy tíz közül kilencszer el szokta rontani. Őszintén kíváncsi lennék arra, hogy vajon Mark mire vitte volna, ha még rajtolni is megtanul, vagy elég bátor is ahhoz, hogy rajtolni merjen.
145. oldal
Az esőben tüneményesen vezető Sebastian Vettel, az új világbajnok is bemutatta ennél a falnál az elkerülhetetlen első „áldozatát”, mégpedig száraz pályán, s így tagjává vált az itt elesett „bajnokok” klubjának. (Lásd: Damon Hill, Michael Schumacher, Jacques Villeneuve, Riccardo Zonta, Nico Rosberg, Nick Heidfeld, Jenson Button, Kamui Kobayashi, Sebastian Vettel). Akik, mint említettem már, mind nekimentek egykoron ennek a falnak .- természetesen az „alantasabb osztályok” számos képviselőjével együtt.
72-73. oldal
… a monacói előzése kapcsán Hamiltonnak sokak szerint már járt volna egy alapos eltiltás, egyesek szerint egy, mások szerint legalább hat versenytől való távoltartás, amelyet azzal tudott csak kivédeni, hogy írt egy hosszabb bocsánatkérő levelet az FIA elnökének, Jean Todtnak, amellyel sikerült meglágyítania az elnök szívét.
Akárhogy történt is, de Lewis végül is indulhatott, némi megrovással Kanadában, de lássunk csodát: a verseny végeztével ismét a versenybíróság elé kellett járulnia! Ahová úgy jár már, mint mások a klozetra, egyelőre nem tudni, kinek a jóvoltából. A dolog minden esetre idézi a jól ismert: „ha van rajta sapka azért, ha nincs azért” sajnálatos gyakorlatát. Ezúttal ugyanis, nem fogják kitalálni, de azért idézték a bírái elé, mert a Buttonnal való ütközése után nem állt meg azonnal, hanem megpróbált hazakecmeregni a sérült autójával. Erre tényleg van valamilyen szabály, de az azért kissé „bizarr”, hogy az inkább vétkes Buttont simán futni hagyom, akit viszont a falra kent, s akit emiatt a guta üt meg éppen, azt megbüntetem!
75-76. oldal
Én ugyanis, sokakkal ellentétben sem csodát vártam Schumachertől visszatérésekor, se nem kárhoztattam, amiért vissza mert térni, és „bolondot csinál magából, lejáratja magát, ledönti saját szobrát”.
Amikor Montezemolo be akarta ugratni Massa helyére, akkor kézzel-lábbal tiltakoztam (nem mintha bármit is elértem volna vele, de legalább elmondta a véleményemet, s mi több le is írtam, mivel "….scripta manent"). mert azt hülyeségnek tartottam.
És Mihálynak hirtelen megfájdult a nyaka, nagyon helyesen. Amikor viszont a Mercedes hívta, az merőben más dolog volt! Akkor mennie kellett, mert erkölcsi kötelesége volt! Még pedig majdnem szóról szóra, ahogy Petőfi írta: „Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő…”
77-78. oldal
Heikki, amíg nem törte össze az autóját a verseny első két körében, vagy azonnal a rajtnál, addig nem is érezte jól magát. Amikor aztán ezzel megvolt, és megvolt a kellő hátránya is ahhoz, hogy még véletlenül se nyerjen, attól kezdve úgy vezetett, mint egy isten.
351. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Wéber Gábor: Forma-1 az új korszak küszöbén 89% ·
Összehasonlítás - Vígh Gréta: Michael Schumacher ·
Összehasonlítás - Rózsa György: Forma-1 Magyarországon ·
Összehasonlítás - Frankl András – Németh György: Forma-1 sztorik 1994 ·
Összehasonlítás - Simon István: A világ legjobb sportolói – Kimi Räikkönen 87% ·
Összehasonlítás - Fernando Alonso: A versenyző ·
Összehasonlítás - Méhes Károly: Mika Häkkinen ·
Összehasonlítás - Ch. Gáll András: Fernando Alonso ·
Összehasonlítás - Méhes Károly: Zzzümmm ·
Összehasonlítás - René Hoffman: Sebastian Vettel 92% ·
Összehasonlítás