Kim Lange tévébemondónő életének legboldogabb napján megnyeri a Német Televízió Díját. Sajnos azonban ugyanazon a napon egy orosz űrállomásról levált roncs maga alá temeti, és a halálát okozza.
A túlvilágon fejére olvassák bűneit: elhanyagolta a lányát, megcsalta a férjét, összességében túl sok rossz karmát gyűjtött be élete során, így valódi megértésre nem számíthat. Büntetésül hangyaként születik újjá, és ahhoz, hogy feljusson a reinkarnációs létrán, egy nagy adag jó karmára is szüksége lesz…
Az „átmeneti hangyaság” után elhízott sültkrumpli-árusként tér vissza az életbe. Épp időben ahhoz, hogy megakadályozza legjobb barátnője és volt férje egymásba szeressenek…
A német származású David Safier sikeres, többszörösen díjjazott forgatókönyvíró hazájában. A Pocsék karma 1 millió példányban fogyott Németországban, és több mint tíz nyelven aratott sikert fanyar humorával, és páratlan – „pasi által írt csajos könyv”- stílusával.
Pocsék karma 484 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2007
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 53
Most olvassa 10
Várólistára tette 170
Kívánságlistára tette 92
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
Barátnőm kedvenc regénye, már évek óta rágja a fülem, hogy olvassam el, és most, hogy megtettem, óriási elvárásokkal vágtam bele.
Humorban és fantáziában nem volt hiány, jókat nevettem. A legjobb egy délutáni/hétvégi kikapcsolódáshoz. Néhol akadnak hihetetlen jelenetek spoiler, de egy vígjáték esetében ezek nem is számítanak. Néha pont a leglehetetlenebb helyzetek csalnak mosolyt az olvasóra.
Kim az elején nagyon unszimpatikus, de már akkor van benne egy adag szerencsétlenkedés. Daniel megfejthetetlen volt számomra, sokáig azért szurkoltam, hogy ő és Kim találjanak egymásra, és hagyják boldogan élni Alexet Ninával.
Casanovát imádtam, egyszerűen eszméletlen figura, a megjegyzései nagyon szórakoztatóak, ahogy a stílusa is.
Nagy mondanivalót nem keresnék a történetben, hiszen elemezgetés ide vagy oda, végül is a rossz pár jótettel elnyeri a jutalmát. Ezért az egy pont levonás.
Aki jókat akar nevetni, ki szeretne kapcsolódni, annak mindenképpen ajánlom, olvassa el Kim történetét.
Könnyed, szórakoztató, kimondottan kacagtató nyári olvasmány. Amilyen gyorsan olvasható, olyan hamar el is lehet feledni a részleteit. Az érdekes és „fajsúlyos” téma ellenére nem hagy mély nyomot az emberben.
Érdekes gondolatkísérlet, hogy halálunk után vajon újjászületünk-e, és ha igen, milyen formában. Valóban állati formában, vagy esetleg növény vagy élettelen tárgy lesz belőlünk? Tényleg létezik reinkarnáció, és az egyszerű állati formából fel lehet küzdeni magunkat emberré és vissza?
Halálunk után a lelkünk, jobban mondva a személyiségünk egy egységes gömböcként száll át másba, és viszi tovább az addigi tudásunkat, tapasztalatunkat és érzéseinket?
A téma vitáért kiált a különböző vallások képviselői között :)
„Az ember menet közben találja meg a helyes utat.”
Tetszett. Mély mondanivaló, ráadásul pasi által írt csajos könyv, ráadásul szerintem nem is klisés.
Kim, ó, néha nagyon idegesített.
Tipikus olyan könyv, ami után jobban figyelsz az állatokra, megfontolod a húsevést, és ha mondasz valamit egy állatnak és reagál rá, mármint nem a kutyára gondolok akkor már feltételezheted, hogy újjászületett. :)
„Úgy látszik, a halál olykor akár életet is lehelhet belénk.”
Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 4,5
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 4
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 2
Érzelmek (ábrázolása): 5
Izgalom: 4
Humor: 4,5
Remek kis könyv, alig bírtam letenni. David Safier remek író, nagyon kedvelem a stílusát. Eredeti ötletből született a történet, ami egy (eleinte) karrierista, önző német anyuka szövevényes történetét dolgozta fel több életen keresztül, olvasmányos, regényes formában. A tartalom jól kidolgozott, a mondanivaló átjut az olvasóhoz. Hitelesség szempontjából persze egyáltalán nem meggyőző, de a könyv világa azért jól átélhető. Safier érdeme a szereplők érzelmeinek alapos ábrázolása. A történet mindvégig izgalmas, érdekfeszítő, humorral kellemesen átszőtt.
Vicces és elgondolkodtató. Szerintem zseniális. Sajnos rövid. Még olvastam volna. És Casanova emlékiratai??? Hihetetlen… És több száz év után még mindig csak „azon” jár az esze.. :) :) Lehet, hogy érdemes elgondolkodni, hol is tarthatok a reinkarnációs létrán…. Hogyan tegyek ki hangyamérget a verandára ezek után??? Kedvencem lett :)
Hát gyerekek, valamit csinálni kell, hogy elkezdjük gyűjteni a jó karmát, mert hogy következő életemben (vagy rosszabb esetben életeimben) sem hangya, sem földigiliszta nem akarok lenni…Na jó, tengerimalac lehet, hogy mégis, már ha a húgom aranyéletű jószágaira gondolok :)
Könnyed humorú, rendkívül jól és gyorsan emészthető igényes kis olvasmány. Casanova „emlékiratai” pedig felbecsülhetetlenek! :))
Az elején kikapcsolt a fura ötletével spoiler, de valahogy a felénél átjött, hogy ez valami egészen német humor lesz :)
És tényleg. Nem rossza, csak olyan, amit másként nem tudok megfogalmazni, mint, hogy németes.
Nem teljesen kidolgozott – de nem is kell annak lennie, mert nem akar olyan mély „tanítást” átadni, de mindenképpen elgondolkodtató. És ha az ember hagyja magát belevonódni, akkor van benne jó pár olyan gondolat, ami akár hosszasan is ott maradhat az ember fejében.
Népszerű idézetek
(A nővérek utána elárulták, hogy egytől tízig pontozni szokták a férfiak párjuk iránti kedvességét a szülés alatt. Alex szenzációs 9,7 pontot kapott. Az átlagos pontszám 2,73.)
13. oldal
Az egyik részem azért imádkozott, hogy észrevegyen, a másik pedig azért, hogy mellém is üljön. A legnagyobb részem pedig eközben azon töprengett, hogyan hallgattassa el a másik két hülye, frusztráló, az életemet tönkretevő részt.
A gyerekek már csak olyanok, mint az olasz hatóságok: ha valamit akarunk tőlük, meg kell vesztegetni őket.
53.fejezet
– Fssz vagyok – mondta.
– Szia Fssz, Kim vagyok – válaszoltam.
– Tényleg hülye név – vigyorgott.
– Mondod te, akit Fssznek hívnak – válaszoltam dühösen.
51. oldal
Felkapaszkodtam Casanova hátára. Kitárta a szárnyait, ugrott és felrikoltott: – Attenzione!
Kőként zuhantunk alá.
– Ááááááá! – kiáltottam halálos pánikban.
– Ááááááá! – kiáltotta Casanova halálos pánikban.
Az ő pánikja a belé vetett bizalmam maradékát is szétrombolta.
– Áááááááááááááááááááááááá! – visítottam.
– Áááááááááááááááááááááááá! – ordította Casanova. Közeledtünk a föld felé.
– Repüljön! – kiabáltam.
– Nem tudok! – kiabált vissza a félelemtől meredten.
Beléharaptam. Keményen.
– Aúú! – kiáltott fel.
– Most már esetleg nekiállna repülni? – kérdeztem.
Néhány másodpercen belül becsapódtunk volna egy eleséghalomba. Élesen láttam magam alatt a mogyorószemet, amin szét fogunk placcsanni.
– Repülök, repülök! Csak ne harapjon meg még egyszer! – kiáltotta Casanova.
91-92. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve 85% ·
Összehasonlítás - J. Goldenlane: A jósnő hercege 95% ·
Összehasonlítás - J. Goldenlane: Holdnak árnyéka 95% ·
Összehasonlítás - Andy Weir: A marsi 94% ·
Összehasonlítás - R. Kelényi Angelika: Mesés Marrákes 92% ·
Összehasonlítás - Szélesi Sándor: Az ellopott troll 92% ·
Összehasonlítás - J. Goldenlane: Isteni balhé 91% ·
Összehasonlítás - Gaura Ágnes: Kard által 92% ·
Összehasonlítás - Charles Martin: Hegyek között 91% ·
Összehasonlítás - Horváth Viktor: Török tükör 91% ·
Összehasonlítás