Asszonyok ​városa 64 csillagozás

David R. Gillham: Asszonyok városa

Kiben ​bízhatunk?
Kit szeressünk?
És ki az, aki még megmenthető?

1943-ban, a második világháború tetőpontján járunk, amikor Berlin szinte kizárólagosan a nők városa lett. Sigrid Schröder látszatra mintaszerű német katonafeleség: mindennap bejár dolgozni, a lehető legügyesebben használja fel az élelmiszerjegyeit, és kötelességtudóan gondoskodik kellemetlen, minden lében kanál anyósáról, miközben a rezsim vérfagyasztó erkölcstelenségeiről láthatóan tudomást sem vesz. Ám az álca mögött ott rejtőzik egy egészen másféle Sigrid: a nő, aki a szeretőjéről ábrándozik. Egy férfiról, akit a háborús káoszban szem elől vesztett, s aki zsidó.
Ám nem Sigrid az egyetlen, akinek titkai vannak.
A házba egy magas rangú SS-tiszt költözik a családjával, épp a folyosó szemközti oldalára, és az új szomszédok Sigridet akarata ellenére is bűvkörükbe vonzzák. A házban lakik a kötelező szolgálati évét töltő fiatal Ericha is, s egy veszélyes pillanatban Sigrid segítségét… (tovább)

Eredeti mű: David R. Gillham: City of Women

>!
Alexandra, Pécs, 2014
422 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633574867 · Fordította: Barta Judit

Enciklopédia 1


Kedvencelte 7

Most olvassa 5

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Bélabá P
David R. Gillham: Asszonyok városa

Jó regény, meg tud érinteni, a mondandója képes megszólítani az olvasót. Valami mégis hiányzott. Talán a korhangulat nem lett kellően átadva, ezért némileg mesterkéltnek tűnt a történet, amely pedig igazán jól felépített. Miről szól a könyv? Hogy a háború poklában meddig képes elmenni egy-egy kisember, mit képes megtenni másokért, vagy amikor úgy adódik, önmagáért. A szereplőábrázolás, a karakterek is hellyel-közzel jól kimunkáltak. Szeretet, önzőség, árulás, megcsalás, érzékiség lapul a sorok között. Olyan regény, amit meg lehetne filmesíteni, s talán ott, a képi világ miatt jobban kibontakozik a kor hangulata. Egy-egy esetben, a drámai pontokon megborzongtam, de amúgy nem váltott ki belőlem olyan nyomasztó érzést, mint a korábbi olvasmányom, az Armageddon.
4,5 csillagra (4,3) pontozom a könyvet. Háborús köntösbe öltöztetett románc, az ember pozitív vagy épp negatív jellemvonásaival fűszerezve.

>!
szilvamag
David R. Gillham: Asszonyok városa

Lassú szerelem volt, de mire a végére értem már biztosan tudtam, hogy ez volt az idei év második legjobb olvasmánya a számomra.
Bővebben: http://szilvamagolvas.blogspot.hu/2014/12/david-r-gillh…

12 hozzászólás
>!
mokus33
David R. Gillham: Asszonyok városa

Megrázó történet volt, bár minden háborús könyv megrázó természetesen, de itt nők kerültek olyan helyzetekbe, amelyek embert próbálóak voltak és olyan döntéseket kellett hozniuk, amelyek mindenféle szempontból befolyásolták az életüket.
Tetszett, hogy a karakterek nem voltak feketék vagy fehérek, nem voltak bűntelenek vagy velejükig gonoszak, nagyon árnyalt szereplőkkel találkozhattam. Néha elborzasztott egy-egy tettük, vagy hirtelen haragot éreztem, hogy miért döntöttek úgy, ahogy. De aztán rájöttem, hogy a háború okozta körülmények mások, más döntéseket hoz mindenki, másképp kell élni, másképp kell szeretni.
A könyv vége izgalmasra, ugyanakkor nekem egy kicsit kuszára sikerült, rengeteg kérdőjel maradt bennem. Lehet, hogy még egyszer el kellene olvasnom a könyvet, hogy letisztuljanak bennem a kérdések, lehet, hogy egyszer meg is teszem. A szerző utószava hatására még inkább elgondolkodtam azon, hogy én mit tettem volna Sigrid helyében, valószínűleg az első hirtelen döntésem hasonló lett volna, de később én nem lettem volna olyan bátor, mint ő. Nehéz ezt így átgondolni, hiszen szerencsére még elképzelni is alig tudom a háborús körülményeket, hiába olvastam a témában már rengeteg könyvet, de azt hiszem én sokkal gyávább lettem volna nála. Így viszont még nagyobb a tisztelet bennem azok iránt, akik bátran cselekedtek és embereket mentettek meg a haláltól, nem gondolva a saját biztonságukra.

>!
brigi11 P
David R. Gillham: Asszonyok városa

A fülszöveg alapján sokkal többet, sokkal mélyebbet vártam.
Az első 100-120 oldal után meg is ijedtem, hogy ez csak egy háborús bőrbe rakott szerelmi háromszög lesz, aztán lett benne egy fordulat, ami picit többet adott, de lehetett volna sokkal jobb. Nem szerettem Sigridet, nem ismertem meg igazán, nem engedett közel magához. Nem kaptam választ a miértekre. Ez a könyv nekem nem szólt másról, csak az árulásról.

6 hozzászólás
>!
szallosas P
David R. Gillham: Asszonyok városa

Köszönöm szèpen @brigi11! Nem volt rossz, de nekem túlságosan „mai” volt. Nem igazán èreztem, hogy az adott korban lettem volna. Kár èrte. Bár vègig lekötötte a figyelmemet.

1 hozzászólás
>!
Porcsinrózsa
David R. Gillham: Asszonyok városa

Ez a könyv számomra a fasiszta terror korrajza,látlelete volt.Lassan olvastam, mindig csak annyit, amennyit elbírt a szívem – lelkem.Többször megfogadtam: Most, itt félreteszem,nem olvasom tovább.Mindvégig a fejemben jártak Radnóti Miklós sorai: „ Oly korban éltem én e földön…"Az utolsó 40 – 50 oldal után mégis örültem, amiért végigolvastam.Mert a történet zárása optimista.Azt sugallja, a bajban mindig vannak, és lesznek erős lelkű, segíteni vágyó,önzetlen társak, akik méltók az EMBER névre.Magunk számára is ezt a méltóságot kívánom,ha döntöttünk az író által feltett kérdésben: Mit tennénk mi? Tetszett a regényben,hogy gondolkodásra és állásfoglalásra készteti olvasóját.Megragadott, hogy bármennyire szeretnénk kívülállók maradni a történetben, nem lehet, mert akaratlanul az események hatása alá kerülünk.Magas színvonalú,igényesen megírt mű,igazi SZÉP – irodalom.Bár magam a "Nem olvasom újra” polcra tettem ezt a könyvet,mert eléggé igénybe vette minden lelki erőtartalékomat.Azért bátran ajánlom mindenkinek, aki arról szeretne olvasni, hogyan legyünk emberek az embertelenségben.

>!
Nalina
David R. Gillham: Asszonyok városa

Engem már akkor megnyert magának ez a könyv, amikor elolvastam a fülszövegét. 1943. Berlin. Nem is kellett tovább győzködni, rögtön el is kezdtem olvasni. Biztos vagyok benne, hogy ez az egyik legjobb könyv, amit ebben a témában olvastam. Régóta keresek már egy jó második világháborús regényt és úgy érzem, most találtam egyet. Már az első oldaltól nagyon tetszett, Sigrid karaktere hamar megfogott és az egyik kedvenc női főszereplőmmé nőtte ki magát. Nagyon imádtam a humorérzékét, a pimasz megjegyzéseit. Szerintem főleg emiatt szerettem meg az ő karakterét. A többi szereplő jelleme is remekül ki lett dolgozva, ami szerintem a legerősebb pontja az egész regénynek. A történet is jó, de valljuk be őszintén, a jól megformált karakterek nélkül nagyon unalmas lenne.
Noha nagyon lassan haladtam az olvasással, nagyon élveztem minden részét, azt, ahogyan bemutatta az akkori életet a náci Berlinben, azt, hogyan viszonyultak egymáshoz az emberek, és hogy mindig ott volt a bizalmatlanság és a félelem a mindennapokban.
Aki szeretne egy jó második világháborús regényt olvasni, ami nem a véres mészárlásról, hanem a hétköznapi emberek életéről szól, annak csak ajánlani tudom!

>!
Pöfivonat P
David R. Gillham: Asszonyok városa

Nem mondom, hogy a kedvenc olvasmányaim közé fogom sorolni, de az egyik legjobb regény volt, amit mostanában olvastam. Viszont a hangulata miatt örülök hogy vége van, a végére már egy kicsit megfeküdte a gyomromat, de hát mást nem is várhatok egy történelmi regénytől.

>!
Magda_53
David R. Gillham: Asszonyok városa

A „Párizsi építész” után ebben a könyvben kevésbé volt meg a háborús feelingem, inkább a karakterek hozzáállása volt a lényeg a náci uralom agymosásos propagandájához Berlinben 43 -ban. Viszont a szereplők karaktereit nagyon jól kidolgozta Gillham, ha nem vesszük figyelembe azt a pár árja fajzatot, akiket úgy mutat be az író mint a náci rezsim hű követőit (gonoszak, besúgók, buták, feszt a Heil Hitler), a főszereplők közül senki se csak jó, vagy csak rossz. A jók is hoztak rossz döntéseket és fordítva is. Lehet-e megbocsátani a megbocsáthatatlant abban a pokolban? A kérdés, hogy te mit tennél a helyében? – kérdezi az író. Próbálnál és mernél -e német létedre a Gestapo orra elől elhalászni zsidókat és kiszöktetni Svédországba pl.? Ki tudja. Ne is tudjuk meg. Szerelem, szenvedély, halál. Bátorság és gyűlölet. Érdemes elolvasni.


Népszerű idézetek

>!
brigi11 P

-Hozhatok egy pohár bikavért?
-Micsodát?
-Egri bikavért. Magyar vörös, az egri borvidékről.

281. oldal

>!
byBB 

– Nem hordok jegygyűrűt. Nem érdekelnek a birtoklás szimbólumai.

54. oldal

>!
Nikkincs

Halott katonák. Ki dönti el, hogy ki él és ki hal meg? Isteni számítás? Elrendelt végzet? Még ha minden azt bizonyítja is, hogy egyik sem létezik, s az élet csak véletlenszerű számok sorozata. Egy él, hat meghal, három él, ezer meghal. Azt kell hinnie, hogy valamiféle ismeretlen óramű forgatja az életeket. Talán … mert hiszen egyébként mi értelme lenne az egésznek

317. oldal

>!
Bélabá P

Egyébként is hány éves vagy?
– Tizenkilenc.
– Tizenkilenc. Még lány. – A fronton fiúk halnak meg, ők sem idősebbek.
– Az más.
– Miért más?
– Mert ők fiúk. A fiúkból katona lesz. Ez így természetes.
– És a lányokból mi lesz? Nekik mi természetes? Hogy haszonállatok legyenek? A barna disznók szerint biztosan. Szétvetett lábbal feküdjünk a hátunkra, még akkor is, amikor szülünk. Ez az egyetlen célunk, legalábbis szerintük. Az anyaság prostituáltjaivá tettek minket.

100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: női szerep
>!
Nalina

A gyűlölet túl értékes dolog ahhoz, hogy pazaroljuk.

290. oldal

>!
E_W

– (…) Nem fogok eljönni.
– Majd meglátjuk – feleli a férfi. – Addig még sok minden történhet. A világ is megfordulhat a tengelye körül, Sigrid. Hegyek fakadhatnak a tengerek vizéből. Szárnya nőhet a malacoknak. És egy nő meggondolhatja magát.

388. oldal

>!
byBB 

Sigrid a gondolataiba mélyed. A jövőre nyilván nem gondolhat, mert a jövő mindennap csak a jelen másolatának bizonyul. Ezért a múltba temetkezik.

32. oldal

>!
E_W

– Wolfram – szólal meg hirtelen Sigrid. – Mi történik a zsidókkal?
(…)
– Ez eléggé beugratós kérdés.
– Meggyilkoljuk őket?
– Úgy érted, hogy te meg én?
– Úgy értem, hogy mi. Németország.

204. oldal

>!
E_W

Mindnyájan felelősek vagyunk egymásért, a cselekedeteinkkel, Schröderné. Az, ahogy egy nőt megítélnek, az összes többi nőre is kihat.

68. oldal

>!
nagyange P

„Három – vagy ötszáz év múlva ki kérdezi meg, hogy Müller kisasszony vagy Schulze vajon boldogtalan volt, vagy sem?”


Hasonló könyvek címkék alapján

Dymphna Cusack: Hőhullám Berlinben
Paul Verhaeghen: Omega minor
Carina Bartsch: Türkizzöld tél
Terézia Mora: Az egyetlen ember a kontinensen
Volker Kutscher: Tisztázatlan bűnügy
Dymphna Cusack: Hőhullám Berlinben / Fekete villám
Ilja Konsztantyinovszkij: Gyermekrablók
Theodor Fontane: Effi Briest
Daša Drndić: Április Berlinben
Philip Kerr: Sápadt gonosztevő