Settenkedők 15 csillagozás

David Morrell: Settenkedők

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Settenkedők. Bár ők szívesebben használják a városkutató kifejezést. A világ minden nagyvárosában ott vannak, csak szeretnek az ismeretlenség homályában maradni. Ugyanis amit ők művelnek, az törvényellenes: elhagyott, lehetőleg évtizedek óta lezárt épületeket derítenek fel. Kockázatos kaland ez, akár halállal is végződhet, de hát őket épp a veszély és a titok vonzza. A lélegzetelállítóan izgalmas könyv három fiatal történészről szól, akik számára szenvedést és kínt hozó pokollá válik a lebontásra ítélt egykori luxusszálló, a Paragon Hotel. Most szembe kell nézniük a halállal. De talán ezt keresték…

>!
I.P.C., Budapest, 2006
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9636353018 · Fordította: Fazekas László

Enciklopédia 7


Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
David Morrell: Settenkedők

Első könyvem Morrelltől, de nem hazudok, nemigen tudtam letenni. A városkutatók története nemcsak kitűnően megírt regény, de olyan izgalmas, fordulatos történet, amely végig fogva tart. – Miközben a könyvet, mint remittendát vettem egy antikvárban. Nagyon csodálkozom. Talán kevesebb reklámot kapott, mint megérdemelt volna, s ahogy látom viszonylag kevesen olvasták és értékelték. – Szóval kitűnő könyv, ahol az olvasó érdeklődését végig fenntartja a szerző, lehet drukkolni a főszereplőnek, aki végül megérdemelten kerül tiszta helyzetbe, megoldva múltja terhét is

gardavera>!
David Morrell: Settenkedők

Hihetetlen fordulatos! Azt hittem, nem lehet felülmúlni a régebbieket. De lehet…
Érdemes beszerezni ;)

nyolcadikutas P>!
David Morrell: Settenkedők

Morrell hozza a formáját. Egy este – éjszaka története tele izgalommal, mesélőkedvvel és váratlan fordulattal. Messze nem tökéletes, de szórakoztató és hibái ellenére olvastatja magát.


Népszerű idézetek

Inimma>!

– Eldobható kultúrában élünk. Emberek, műanyagok. Fémkupakos üvegek, elvek – minden eldobható, másikkal pótolható. A nemzet emlékezetzavarban szenved. Mi volt kétszáz évvel ezelőtt? Elképzelni is lehetetlen. Száz évvel ezelőtt? Nagyon nehéz felidézni. Ötven éve? Őstörténet. A tíz évvel ezelőtt készült film már öregnek számít. Az öt éve gyártott tévésorozat klasszikus. A legtöbb könyv három hónapig marad meg a könyvespolcon. Alig készülnek el a sportszervezetek egy-egy stadionnal, már fel is robbantják őket, hogy újabbat, még rondábbat építsenek a helyükre. Az általános iskolát, ahova jártam, lerombolták, most üzletsor van a helyén. A kultúránk annyira az újra koncentrál, hogy elpusztítjuk a múltat, és úgy teszünk, mintha nem is lett volna.

14-15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emlékezet · múlt
Inimma>!

– Az jut róla eszembe, hogy mi nem stimmel az Aranypolgárban.
– Miért? Van valami, ami nem stimmel benne? – kérdezte hitetlenül Vinnie. – Az lehetetlen! Mestermű.
– Hatalmas hibával. Azzal kezdődik, hogy Kane öregember, és haldoklik csodás mesekastélyában. Ágyban fekszik, és egy üvegdíszt szorongat, amelyben, ha megrázzák, hópelyhek kezdenek szállingózni.
– Mindenki ismeri ezt a jelenetet – mondta Vinnie. – Egyszer együtt néztük a filmet a Klasszikusok csatornán, és még sosem mondtad, hogy hiba van benne.
– Azután jöttem rá, hogy Syracuse-ba költöztél. "Rosebud"*, motyogja Kane, és leejti a gömböt, amely ezer darabra törik a padlón. Az ajtó előtt ügyeletet tartó ápolónő a zajra felriad, beront a szobába. Majd vágás következik, az új jelenetben már a nyomdagépeken futó újságok látszanak, szalagcímükben Kane utolsó szavával: Rosebud. Ezután jön a riporter, hogy nekivágjon a rejtély felderítésének, megtudni, mire gondolt Kane.
– Igen. És?
– Ha az ápolónő kint ült a folyosón, a zárt ajtó előtt – magyarázta Cora –, és Kane mellett nem tartózkodott senki, akkor miből derült ki, hogy mi volt az utolsó szava?
– Ó! A francba! – emelte fel a hangját Vinnie. – Tönkretettél egy filmet, amelyet egész eddig imádtam!
– Ha legközelebb megnézed, ugord át ezt a részt!

64-65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aranypolgár · film · hiba
Inimma>!

Amikor tizenöt éves fiam, Matthew csontrákban haldoklott, a legszívszaggatóbb panasza így hangzott: „De hát senki sem fog emlékezni rám!” 'Memento mori!' Lehet, hogy az egész városkutatásnak ez az értelme. A múlt iránti szenvedély nem más, mint annak a rejtett, tudatunk mélyén bujkáló hitnek a kifejeződése, hogy ha el is megyünk, valami marad utánunk, és – lehet, hogy csak hosszú évek múlva – valaki felkutatja, hol éltünk, és ha többre nem is, de pillanatra megérzi múló jelenlétünket.

399. oldal A szerző jegyzete: A múlt vonzereje - részlet az utolsó bekezdésből

Kapcsolódó szócikkek: emlékezet · halál · haldoklás · múlt

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Hailey: Detektívek
Linwood Barclay: A baleset
Chevy Stevens: Nincs menekvés
Margaret Atwood: Alias Grace
Ross Macdonald: Veszélyes ellenfél
Anna Porter: Halálos kézirat
Joy Fielding: Menekülj, Jane!
Arthur Hailey: A végső diagnózis
Peter Robinson: Vágóhíd blues
Arthur Hailey: Hotel