„A" sohasem tudja előre, hogy másnap hol fog ébredni, és kinek a személyiségét fogja felvenni. Már rég beletörődött ebbe, sőt kialakította saját életstratégiáját is: Ne kötődj senkihez! Maradj észrevétlen! Ne avatkozz bele semmibe! Minden megy is a maga útján rendesen, mígnem egy reggel „A" Justin testében ébred, és találkozik a fiú barátnőjével, Rhiannonnal. Attól a pillanattól fogva „A" jól bevált szabályai értelmüket vesztik, mert főhősünk nap nap után a lánnyal akar lenni. David Levithan az írói képzelet új távlatait nyitja meg. A szerző feltárja az olvasó előtt egy magával ragadó történetben „A" életének és szerelmének bonyolultságát, melyből kiderül, vajon Rhiannon képes lesz-e igazán szeretni a mindennap valaki más testében formát öltő „A"-t.
Nap nap után (Nap nap után 1.) 992 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2012
Tagok ajánlása: 14 éves kortól
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim
Enciklopédia 19
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 116
Most olvassa 46
Várólistára tette 520
Kívánságlistára tette 414
Kölcsönkérné 11
Kiemelt értékelések
Ez most engem nagyon eltalált… egyszerűen nem bírtam letenni a könyvet, pedig nem volt hibátlan, mégis imádtam minden egyes lapját. „A” élete hihetetlen, és megfoghatatlan. Eddig nem tudtam elképzelni, milyen lehet minden nap más bőrébe bújva ébredni, de már tudom, Levithan nagyon részletesen mutatta be az érzéseket. Sokféle gondolat megfogalmazódhat azokban, akik olvasták, bennem az hagyott mély nyomot, ahogy az emberek életét láthattam, hogy mennyire különböző életet él egy depressziós fiatal, egy bevándorló, aki egész nap keményen dolgozik, egy homoszexuális srác, vagy egy szigorú szülői szabályokkal körbevett fiú, és persze Rhiannon, aki különlegessé válik „A” számára. Kíváncsi lettem volna, „A” mit szólna, ha az én életemet próbálná ki, mit látna, miket gondolna, nagyon szerettem olvasni a véleményét az általa „megszállt” emberekről. Számomra a hirtelen jött nagy szerelem kicsit furcsa volt, de ez semmit sem vont le a történet élményéből. A befejezés pedig… nem erre számítottam. Mást akartam, megoldást akartam, igazságot akartam, de így volt jó. Kedvenc!
Különleges történet, amely nemcsak rendkívül olvasmányos, de igen elgondolkodtató is. „A” mindennap más testben ébred, ezáltal sokrétű tapasztalatra tesz szert a világról és az ember benne foglalt helyéről. Az élet sokszínűsége lüktet benne; tudja milyen lánynak, fiúnak, lány testben fiúnak, vaknak, kövérnek, bombanőnek, drogosnak, depressziósnak, vagy akár mintagyereknek lenni. A legjobban mégis az LMBTQ vonalat ábrázolja, a hangsúly itt nem az aktuális nemen és a nemi hozzátartozáson van, hanem a szereteten, nagyszerűen megragadva, hogy az adott ember az, akibe beleszeretünk, a nem csupán egy kategória.
„A” mindegyik gazdatestben csak 24 óráig maradhat, emiatt hiányoznak a gyökerei, illetve nem képes kötődni sem. Mindez már megszokott számára, nem is tudja, milyen lenne másként élni, egészen addig, míg Justin testében meg nem ismerkedik Rhiannonnal. Beleszeret a lányban és innentől erőteljesen érzi a hovatartozás hiányát. Próbál kapcsolódni a lányhoz, miközben hangsúlyos a jelen és a jövő problematikája, illetve a kapcsolatok fejlődése és megrekedése.
Egyedi, elgondolkodtató olvasmány. Hétköznapi emberként bele sem lehet igazán gondolni A helyzetébe: az állandóság teljes hiányába; milyen nehéz lehet valamit magáénak tekintenie; minden nap megismerni és elengedni; milyen lehet csak gondolatokban, érzésekben létezni, megélnie saját magát; egyáltalán elhatárolódnia, felismernie, megőriznie önmagát. Rhiannonként ezt megérteni és elfogadni, csak az érzésekre hagyatkozni, elképzelhetetlen. És a sztereotípiák: olvasás közben jöttem rá, hogy az elejétől kezdve eleve fiúként tekintettem A-ra (gondolom sok más olvasóval együtt), de miért is, hiszen ő csupán egy tudat, bármilyen nemű lehet, és mégis…
Nagyon kíváncsi vagyok hogy folytatódik A története, de ezt sajnos egyenlőre a második részből sem fogom megtudni.
Azt hiszem az első könyv volt, ahol a film jobban tetszett, mint könyv.
Ügyesen kitalálták az alaptörténetet, nem mindennapi. Viszont én váltott szemszöggel jobban át tudtam volna élni.
„– Honnan tudtad, hogy én vagyok az? – kérdeztem rá.
– Onnan, ahogyan rám néztél – felelte. – Nem is lehetett volna más.”
Nagyon szerettem ezt a könyvet. Nem olvastam még ehhez hasonlót, teljesen új volt a számomra, és mégis mennyire imádtam. Az alaptörténet lenyűgöző volt, már az első mondattól felkelti az olvasó figyelmét az utolsó szóig. Érdekes volt „A” élete, hogy nap nap után egy másik testben ébred. Nem tudhatja, vajon egy lány vagy fiú, esetleg kövér vagy vékony, netán gazdag vagy éppen szegény testben ébred. Ezek ellenére jól viselte, és nem élt vissza a helyzettel. Megtehetett volna sok rossz dolgot is, helyette úgy „viselkedett” a testekben, mintha a saját lelkük lenne még benne. Igaz, volt néhány olyan pillanat, amikor nem azt kellett volna tennie, amit tennie kellett volna, helyette Rhiannont választotta. És hogy helyes volt-e a döntés? Nem tudhatjuk, hisz ott van a Mi lett volna ha… kérdés. „A”-ról igazából nem sok minden derül ki – remélem a folytatásban kifog –, ám így is nagyon szerettem őt. Tetszettek a (bölcs) gondolatai, és, hogy mindent, de tényleg mindent megtett annak érdekben, hogy Rhiannon közelében legyen. Ő viszont mintha nem örült volna neki. Rendben, be kell valljam, tényleg nehéz helyzetbe került, és úgy tűnt, szereti „A”-t, de én nem hittem neki. Nem kedveltem a lányt, nem volt szimpatikus. De a történet lenyűgözött, és persze ott van a szerelmi szál is, de engem sokkal jobban érdekelt, hogy vajon „A” miért ébred minden nap egy másik testben? Vajon többen is vannak rajta kívül? Vajon tényleg maradhat több napot is az éppen adott testben? Sok a megválaszolatlan kérdés, a folytatásban remélem minden kiderül. És persze szeretném minél hamarabb a kezemben tartani, nagyon érdekel, hogy mi fog még történni „A”-val, és hogy Rhiannon-nal azóta hogy alakultak a dolgok. Imádtam minden mondatát a könyvnek, örök kedvenc.
A pontlevonás a vége miatt történet, abszolút nem tetszett, teljesen másra számítottam, és kitartok amellett, hogy az én elképzelésem jobban tetszene mindenkinek. :) De kinek a pap…
blogos értékelés: http://zivatar-christinekcoldman.blogspot.com/2018/03/d…
Igazából még mindig nem tudom, hogy mi is a véleményem erről a könyvről. Ritkán van ilyen, hogy ennyire nem tudok róla mit írni. Tipikus esete annak, hogy nem szoktam fülszöveget olvasni, így totálisan meglepődtem, hogy miről is szól ez a könyv. Egy lélek, ami minden egyes nap egy másik testben ébred, azonban szerelmes lesz egy lányba. A lány elfogadja a helyzetet, megérti azt is, hogy mindig egy másik testben van ez a lélek, de igencsak megvannak a maga nehézségei a helyzetnek.
Gyorsan lehetett olvasni a történetet, azonban nem tudott magával ragadni. Ez a „lélekvándorlós” dolog tőlem eléggé távol állt. Sokkal elrugaszkodottabbnak éreztem a valóságtól, mint bármilyen fantasy regényt. Valahogy nagyon fura volt.
Mondhatnám, hogy érdekes kérdéseket vetett fel, mert amúgy tényleg, de abszolút nem adott arra ingert, hogy elgondolkodjak rajta. Főként etikai, erkölcsi kérdésekről lenne szó, tehát adott esetben simán el bírnám képzelni egy irodalom óra témájának, ha erre vevők a diákok.
Engem ez most egyáltalán nem hatott meg. Nem volt rossz, de ennyi. Biztos, hogy nem fogom még egyszer elolvasni, viszont a témája van annyira különleges, hogy nem is mostanában fogom elfelejteni.
Érdekes elképzelés, hogy milyen lehet minden reggel más testben ébredni. Először rémisztő, aztán fura, majd miután „megszokja” az ember még élvezhető is valamelyest a mindig friss élmények sorozata. Az egyetlen bibi, hogy nem szerethetsz meg igazán senkit, hisz másnap egy teljesen más (bár ugyanolyan korú) testben és más helyen fogsz felébredni. Na ez az ami hősünket is kiborítja, amikor megismer egy kedves, de a barátjának kiszolgáltatott lányt, csodás napot ajándékoz neki és másnap is találkozni akar vele… Nem könnyű helyzet egyik oldalról sem.
A könyv alapján készített koreai filmet előbb láttuk spoiler és az jobban is tetszett (ott is váltogatja a nemét, de a korát is, viszont a tartózkodási hely marad) az felnőttesebb volt minden szempontból, bár azért érdekes volt ez a tinis nézőpont is, huszonéve imádtam volna! :D
Érdekes kis történet volt, bár nagyon nem az én világom a tinédzserek élete.
Justinként tovább szeretné élni az életét Rhianonnal, de ez nem lehetséges. Azért nagyon borzasztó lehet, mindig más testében ébredni, nem kötődni senkihez, semmihez.
Sajnos nem tudtam beleélni magam a világába, nagyon rég volt már, hogy a tinik életét éltem, nagyon nem voltam otthon a történetben, így nem is tudott beszippantani a könyv.
A vége nekem is furcsa volt, én sem erre számítottam.
Az biztos, hogy nagyon egyedi volt a történet, de engem valahogy nem tudott annyira megfogni. A cselekménybe nem tudtam igazán beleélni magam, végig csak a felszínen sodródtam. Sajnos ehhez az is hozzájárult, hogy A nekem nem volt szimpatikus szereplő. Túl sokat vár el Rhiannontól, időt sem hagy neki arra, hogy felfogja egyáltalán mi történik, míg a másik oldalon mindent megtesz, hogy Justint kiüsse a nyeregből. A másik számomra nehezen befogadható dolog az volt, hogy szereplőink mindössze tizenhat évesek, mégis úgy tesznek, mintha a kapcsolataik kétséget kizáróan életük végéig kéne hogy tartsanak. Ez a szemlélet azt hiszem egy kicsit idősebb szereplőkkel jól működhetett volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem sajnálom A-t, hogy mindig tekintettel kell lennie a gazdatestre és soha nem alakíthat ki valódi kapcsolatokat. Ellenkezőleg. Csak éppen úgy érzem, hogy nagyon sok lehetőség maradt még ebben a könyvben, így most erős hiányérzetem van.
Népszerű idézetek
Nem vagyok sem csinos, sem szép.
Hanem tetőtől talpig lélegzetelállító.
146. oldal
Ha valakit szeretünk, sokkal vonzóbbnak látjuk, mint amilyen valójában. De ez így van rendjén.
38. oldal
Ha szeretsz valakit, ő lesz mindennek az értelme.
71. oldal
Hogyan lehetne megragadni a pillanatot, amikor beleszeretünk valakibe? Hogy férhet ennyi intenzitás a perc töredékébe? Hirtelen rám tört a felismerés, miért hisznek az emberek a „déja vu” érzésben, az előző életekben; eddigi éveim nem adnak magyarázatot arra, ami most lejátszódik bennem. Amikor szerelembe esünk, úgy érezzük, mintha a mögöttünk levő évszázadok és generációk összefogtak volna az érdekünkben, hogy ez a találkozás itt és most létrejöjjön. Bármily furcsán hangozzék is, az ember a szívében, a csontjaiban hordozza a megérzést, hogy az univerzum és az idő minden egyes darabkája, az összes titkos nyíl mind erre a helyre irányított, ahová most végre megérkeztél, és ahol mindig is lenned kellett.
28. oldal
Egy dolgot határozottan megtanultam az idők folyamán: mindenki azt szeretné, ha rendben mennének a dolgai. Nem kívánunk magunknak semmi fantasztikusat, hihetetlent, vagy bármi kiemelkedőt. Boldogan megelégszünk azzal, ami csak egy kicsit is oké.
12. oldal
Népszerű triviák
A Nap nap után című könyvből nem csak egy film készült, hanem egy thaiföldi stúdió is elkészítette 7 days címmel.
Kapcsolódó könyvek: David Levithan: Nap nap után
A sorozat következő kötete
Nap nap után sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
- Cecil Castellucci: First Day on Earth
- Crockett Johnson: Harold and the Purple Crayon
- Markus Zusak: The Book Thief
- Shel Silverstein: A jóságos fa
- Shel Silverstein: The Giving Tree
Hasonló könyvek címkék alapján
- Meredith Russo: Birthday – Születésnapok 88% ·
Összehasonlítás - Anne Eliot: Toplistás szerelem 80% ·
Összehasonlítás - Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi 91% ·
Összehasonlítás - Erin Watt: Megtört herceg 88% ·
Összehasonlítás - Rainbow Rowell: Tévelygő fiú 87% ·
Összehasonlítás - Adam Silvera – Becky Albertalli: What If It's Us? – Mi van, ha pont nekünk sikerül? 86% ·
Összehasonlítás - Adam Silvera: Az első, aki meghal a végén 92% ·
Összehasonlítás - Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna 85% ·
Összehasonlítás - Casey McQuiston: I kissed Shara Wheeler – Megcsókoltam Shara Wheelert ·
Összehasonlítás - Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 6. – Hajrá hercegnő! 84% ·
Összehasonlítás