Különösen számunkra, akik valamiért mellőzöttnek érezzük magukat, a reflektorfény valóságos bűvkör, mely előcsalogat minket a mindennapok árnyékos oldaláról.
Jól vigyázzatok exbarátok, húzzatok el goromba edzők! Mini Cooper kiáll elétek, és megmondja a magáét – méghozzá dalban!
A Hold me Closer – Engedj közelebb! mérsékelten szabad szájú, szerethető musical-szövegkönyv, melyről először John Green és David Levithan díjnyertes bestsellerében, a Will & Will című regényben esik szó, bővelkedik az őszinte, humoros és harsány, hömpölygő, életteli zeneszámokban.
Mini végre a színpad közepére áll… és semmi sem lesz már olyan, mint annak előtte.
Hold me Closer – Engedj közelebb! (Will & Will) 51 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2015
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim
Enciklopédia 14
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 51
Kívánságlistára tette 42
Kölcsönkérné 5
Kiemelt értékelések
Érdekes, humoros és fordulatos kis színpadra álmodott szösszenet. Vannak benne furcsa dolgok, de tipikusan olyan a megfogalmazása, hogy mosolyt csal az olvasója arcára. Többször is csak úgy vigyorogtam magamban a srác bolondságain, kommentárjain. (Ami elég kínos, tekintve, hogy az egészet utazás közben olvastam…) De azt kell, hogy mondjam, hogy én megnézném ezt a színdarabot. Kifejezetten jópofának tartom David Levithan ötletét, hogy musicalt ír Mini Coopernek, aki igazából egy másik író (John Green) elmeszüleménye. Elsőre feleslegesnek tűnő könyv, de nekem kellett ahhoz, hogy megkedveljem Mini Coopert.
Szerettem részek: A szülők hozzáállása, Mini színvallását Phil Wraysonnak meg a 2. felvonást úgy általában. (Abban tűnnek fel az exek.)
Blog: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/06/engedj-koze…
A napokban többször fordul elő a melegség jelző, főleg az új törvényhez kapcsolódóan. Nos, csak hogy jelezzem, ezt a könyvet még akkor kezdtem el olvasni, amikor ez a terv még meg sem született. Azért is kezdtem bele, mert cikinek tartottam, hogy már mióta porosodik a polcomon az egyik kedvenc férfi íróm könyve olvasatlanul, és azért, mert ugye június a pride hónap.
Mini Cooper folyamatosan ki volt téve azok közé, akik az ujjal mutogatás áldozatainak estek. Ugyanis amellett, hogy duci volt, felfedezte önmagában, hogy nem a lányokat, hanem a fiúkat szereti. A könyv az elfogadásról, az igaz szerelem megtalálásáról szól.
Tudtam, hogy David Levithan szinte minden könyvében szerepel egy LMBTQ karakter, kivéve, ha a könyv középpontjában a melegség áll. David szerettette meg velem a nagyobb könyveket, és a mai napig imádom az írásait. Egyszerűen lenyűgöző, ahogy fogalmazni tud.
A rengeteg a kultúr poén, amit a sorok közé elrejt, a hírességek, amiket megemlít, hozzájárul ahhoz, hogy a tinik figyelmét és szívét elérje. Ezért is imádom őt. Mert minden lapon van valami, amit ismersz, így a könyv is otthonosabb lesz.
Nem szoktam LMBTQ regényeket olvasni. Mindig szemezgetek velük, de aztán vagy az jön, hogy megnézem a belőlük készült filmet, vagy elcsábít egy másik könyv. Vegyük például a Love, Simont. Imádom a filmet, és szívesen el is olvasnám, de mivel az ősszel játszódik, nem szeretném el venni a kedvemet a nyári hangulattól, ha már azt nagy nehezen megszereztem. (Ebben a covidos időszakban nagyon szükség van rá). Lehet, hogy ez a saját hülyeségem, de én így vélekedek a regényekről. Nem könnyű mellettem az élet. XD
Ez viszont pont jókor jött, mert ezt nyáron, télen, ősszel, tavasszal is kézbe tudod venni. Nincs időszakhoz kötve.
Az egész könyv úgy volt megírva, mint egy színházi darab, mint egy musical. Azok, akik nem szeretik az ilyesmit, szerintem még azoknak is tetszeni fog. Érdekes volt a bele csempészett daloktól, bár néha a rímek kicsit furán jöttek ki, de ez érthető. Angolban biztos ezerszer jobban hangzik. De azért jó buli volt, ugyanis te találhattad ki hozzá a dallamot. Mennyire jó lenne, ha tényleg megcsinálnák ezt színházi darabban.
Vannak idézetek, amikkel engem abszolút le lehet venni a lábamról. Ilyen ez is:
„Mini:
Szeretem az Operaház fantomját,
Brad:
és az éjszaka zenéjét”
David Levithan, most már biztos, hogy a kedvencem vagy!
Nagy téma az önelfogadás. A tini kor eleve nehéz, hát még ha nem tudod eldönteni, hogy melyik nemhez vonzódsz. Kitárulkozni mások előtt, csinálni egy Coming out-ot felnőttként is kemény dió. Mini pedig kamasz, tehát az élete egy cseppet sem könnyű. Az is középpontba kerül, hogy kiben bízol meg. Hogy milyen embereknek szabad megengednünk azt, hogy belekukkantsanak a személyes terünkbe. Egy dologra pedig nagyon megtanított ez a könyv. Arra, hogy fontos kimutatnunk az érzéseinket, de meg kell találni a legjobb időt rá, és hogy fokozatosan, kisebb mennyiségben kell azt adagolni az embereknek. Mini képes volt 1 hét után azt mondani egy pasinak, hogy „szeretlek, imádlak”, ezzel nem egy embert ijesztett el. Mindig gondoljuk el, hogy vajon mi lesz a reakció. Lehet, hogy a másik illető is bele megy a játékba, de mi van ha nem? Ezt nagyon megfogadtam, és köszönöm az írónak, hogy az eleve nyitott szememet még jobban kinyitotta rajtam, és másokon segítve.
Mini érzékeny, de annál szenvedélyesebb típus. Nagyon büszke vagyok rá, amiért ennyire erős és mindig pozitív oldalát mutatta. Igazán sajnálom, hogy a többiek csúnyán bántak vele, pedig nagyon megérdemelné a támogatást, és a kedvességet, mert ő is szépen bánik a többiekkel. Más, mint az író által eddig megismert LMBTQ karakterek, de ettől egyedi.
Összességében szórakoztató, tanulságos és szenvedélyes könyv. Azoknak ajánlom, akik hasonlón mennek keresztül, és ezt nem csak a Coming out-ra értem, hanem az önelfogadásra, és a feldolgozásra.
További: https://csakegyluca.blogspot.com/2021/06/david-levithan…
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljesen véletlenül olvastam el most ezt a könyvet. Lassan egy éve a polcomon állt, de őszintén szólva miután belenéztem/olvastam, tudtam, hogy olyan a stílusa amit én nem igazán szeretek. Ezért eredetileg nem is akartam elolvasni…. De úgy éreztem most ebben a már mondhatni botrányos helyzetben, miért is ne, úgy is gyorsan lehet vele haladni, kiolvasom.
Bátran kimondhatom, hogy az utóbbi időben 180 fokos fordulatot vett a nézőpontom bizonyos dolgokban, és úgy érzem elmondhatom magamról, hogy elfogadó ember vagyok, így pedig végképp jónak láttam belefogni.
Sajnos első gyanúm beigazolódott, nem tetszett kifejezetten a könyv. Egyáltalán nem a témával van a gond, nekem egyszerűen nem jött be (ha lehet ezt így mondani) David Levithan kicsit nyers, kicsit aranyos humora. Nagyon érdekes, hogy olyan, mintha egy musical forgatókönyvét tartanánk a kezünkben, miközben ott vagyunk a próbákon és hallgatjuk amit a rendezőnk (azaz a főszereplőnk) szeretne megvalósítani.
Az egész történet önmagunk elfogadásáról és felvállalásáról szól, szókimondó humorral fűszerezve. Azért azt így a végén megjegyezném, hogy ha valaki ellene van az LMBTQ közösségeknek, valószínűleg nem ez a könyv lesz az, ami megváltoztatja a gondolkodását. Nem tudom jó szívvel ajánlani, hiszen nekem nem tetszett annyira, de egy olvasást talán megér mindenkinek.
Ha David Levithan szigorúan véve csak a szövegkönyvet írta volna meg, elismerem, hogy nehezebb lenne élvezni ezt az olvasmányt. De szerencsére millió instrukció segít abban, hogy pontosan el tudjam képzelni a darabot, persze az sem hátrány, hogy nagyon jól ismerem a szereplőket. Will & will nagy kedvencem, így örömmel vettem a kezembe ezt az olvasói csemegét. A szerző ötlete zseniális, ilyen formában szerintem ez az első könyvben szereplő színdarab megjelentetés, legalábbis ifjúsági területen. Így maga a musical is eljut az olvasókhoz és nyilvánvaló, hogy rengeteg amatőr iskolai színjátszókör fogja műsorára tűzni, mert amellett hogy rendkívül szórakoztató, inspiráló is. A mondanivalója különösen fontos, egyrészt nem győzi hangoztatni, hogy ne aggódj, nem vagy egyedül, megvan a helyed az univerzumban, akkor is, ha más vagy. Másrészt toleranciára tanít, az elfogadás fontosságára, ami bőven ráfér erre a korosztályra is. Persze Mini Cooper útja attól még, hogy viccesen van tálalva, egyáltalán nem volt buktatók nélküli. Ő is ki volt téve a megaláztatásoknak, beszólásoknak, és később, amikor a szerelmet, kapcsolatokat keresi, a szakítások őt is próbára teszik.
Bővebben: http://www.kellylupiolvas.com/2015/12/david-levithan-en…
Ez a könyv egy színdarabnak a szövegkönyve, és rendezői füzete, és a szíve, lelke. És ezt a színdarabot Mini, a kövér meleg srác írja, magáról, és ő rendezi, és az iskolai előadásban a főszerepet is ő alakítja. Így elvárjuk, hogy sok-sok nagy, teátrális mozzanattal teli, igazi szeretni való, ámde annál gagyibb tini musicalt kapjunk, amit a könyv hiánytalanul leszállít nekünk.
És ez így van. Mert ez egy musical. És nem az a Andew Lloyd Webberes, hanem gagyi, olyan igazi kamaszoknak való. De hamisíthatatlanul Minis. Vagyis rendkívül nagyszabású és rendkívül meleg. Szélsőséges skálán mozog az előadás a drámai és a vígjátéki hatások között, és már-már dilettáns módon hatásvadászok, amivel jó paródiáját adja a műfajnak. Külön érdemes itt megemelni, hogy egy ponton a szex maga is szóba kerül, ami pozitív volna, viszont annyira teátrális és közhelyes, hogy az elmesélhetetlen. Reflektál arra, hogy a musical eredendően nem a kövér fiúkat népszerűsíti, és arra is, hogy a nők és a melegek teszik ki a musical előadások közönségének 98%-át. És ezt viccesen teszi.
Ugyanakkor, és a félreértések elkerülése végett azt hiszem érdemes elmondani, hogy ez nem az a klasszikus színdarab, amit azért írt valaki, hogy ő vagy más azt később előadja. (Más kérdés, hogy ezt a 20. századi dráma már rég nem várja el, sőt.) Bár a díszlet és a darab maga megvalósítható volna, a leírások az igazi kincsei a szövegnek.
Bővebben itt írtam róla: https://egymelegsracolvas.hu/david_levithan_hold_me_clo…
A Will & Will elolvasása után nagyon kiváncsi voltam mégis hogy nézhet ki Mini musicaljének könyve. Nem csalódtam benne, sőt jobb volt, mint vártam! Nagyon kedveltem Mini karakterét, ez most sem változott! Bár szerintem is túlságosan a szerelemre koncentrált, rögeszmésen kereste! Örülök, h a darab végére rájött, h nem csak az számít az életben! Gyorsan lehetett haladni a könyvvel, nem volt unalmas és voltak benne elgondolkodtató részek is!
már a „fő regényben” is imádtam Minit, és örülök, hogy elolvashattam a musical pontos instrukciókkal ellátott szövegkönyvét. és megnézném. határozottan.
Igen, én is csalódott vagyok, amiért nem folytatást kaptunk, még csak nem is rendes regény formátumban, sőt, számomra még a vége is külön kiábrándító spoiler, és én még csak Minit sem különösebben kedveltem a Will & Willben… Mégsem tudom nem szeretni ezt a könyvet. Amikor elkezdtem olvasni, az volt az első gondolatom: komolyan? Erről a Mini-féle bohóckodásról fog szólni az egész könyv? Hiszen Levithan forgatókönyv-szövegkönyv stílusban mutatja be számunkra Mini musicalét, az egész életét, és ez első látásra tényleg elég rossznak hangzik – pedig nem az! Meg kell adni neki az esélyt, át kell vergődni a csilicsálén, meg az ökörködésen, ugyanis Mini elég komoly problémákat és kérdéseket mutat be a maga komikus módján. Engem teljesen beszippantott, az egész könyvet fel lehetne tenni az idézetek közé, ugyanis rengeteg gyönyörű gondolatot vet fel másságról, (ön)elfogadásról, szeretetről, szerelemről, barátságról, családról… Nem hittem volna, hogy ez a bugyuta musical bármi többet takarna Mini ökörködésénél, pedig olyan magvas gondolatokkal van tele a könyv… Néhány óra alatt ki is végeztem, és kedvem támadt utána elölről kezdeni.
Szívmelengető, lélekpezsdítő olvasmány, számomra pont jókor jött és jó gondolatokat közvetített. Nagyon örülök, hogy a csillámporos borítója megragadta a figyelmemet, amikor elmentem mellette, mert pontosan ilyen rejtett kincsekre szerettem volna vadászni. Mint a Will & Will folytatása, vagy mint egy önálló Mini-regény, tényleg nem szabad tőle semmit várni. De aki egy kis kiegészítő gondolatcsokrot szeretne, néhány falat édes merengést, annak bátran ajánlom.
Mindent egybevéve nem volt rossz könyv, néhol felnevettem, másutt csendesen örültem, hogy valaki ennyire nyíltan “kimondja” a melegséggel kapcsolatos gondolatokat. Bízom benne, hogy utóbbi sok olvasóhoz eljutott, és eltalált a szívekbe. De nem tagadom, lehetett volna jobb is.
Jobban örültem volna, ha nem a forgatókönyvet kapjuk, hanem egy (kis)regényt. Imádtam volna Mini Cooper szemszögén át végigélni a Will és Will eseményeit, más szemszögből megismerni a viharos románcot Willel és az őszinte barátságot a másik Willel.
Már a Will & Will-ben is nagyon kedveltem Mini-t és a musical volt az egyik kedvenc részem a regényben, emiatt is örültem, hogy lényegében „létezik” ez a színdarab.
A musical pont olyan volt, mint Mini karaktere emiatt jó volt olvasni. Viszont teljesen más nézni és hallani egy musicalt, mint papíron olvasni. Így nekem nem jött át annyira.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi 91% ·
Összehasonlítás - Rainbow Rowell: Csak így tovább 90% ·
Összehasonlítás - T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél 93% ·
Összehasonlítás - Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv 89% ·
Összehasonlítás - Tess Sharpe: A lányok, aki vagyok 90% ·
Összehasonlítás - Casey McQuiston: I kissed Shara Wheeler – Megcsókoltam Shara Wheelert ·
Összehasonlítás - Rick Riordan: Az utolsó olimposzi 97% ·
Összehasonlítás - Stephanie Garber: A soha többé balladája 96% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Egyszer 96% ·
Összehasonlítás - R. J. Palacio: Az igazi csoda 96% ·
Összehasonlítás