Serdülők ​világa 2 csillagozás

Kétségek és önmegvalósítás
David Le Breton (szerk.): Serdülők világa

A ​David Le Breton szerkesztette kötet szerzői gárdája kivételesen fontos könyvvel állt a francia közvélemény elé. Amint írják: „Az utóbbi két évtized számtalan társadalmi és kulturális átalakulása megfosztotta a serdülőkort látszólag egyértelmű jelentésétől, és kitágította ennek a viharzónának a határait. Az életkor többé már nem fokmérője az érettségnek. A serdülőkor fogalma felbomlott…” A 'viharzónából' egyre több nyugtalanító hír érkezik, a serdülés már nem „múló, átmeneti időszak a gyermek- és a felnőttkor között”… „A serdülés állapot és státus lett, amelybe a fiatalok a lehető leghamarabb lépnek be, hogy azután a lehető legkésőbbi időpontban hagyják el – nem korábban, mint huszonkét, huszonhárom, esetleg huszonnégy esztendős korukban. Ily módon a serdülőkor kezd hosszabbá válni, mint a gyermekkor maga. Vajon társadalmunk ezzel a hosszabbítással jelezné a felnőtt életbe történő belépés nehézségét, bonyolultságát?” A terebélyesedő 'viharzóna' kavarta kérdésekre keresnek… (tovább)

>!
Pont, Budapest, 2010
104 oldal · ISBN: 9789639957299 · Fordította: Bőhm Judit, Holka László

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

ddani P>!
David Le Breton (szerk.): Serdülők világa

David Le Breton (szerk.): Serdülők világa Kétségek és önmegvalósítás

Nagyot koppant ez a kis könyv. Ez volt az első közeli találkozásom az ifjúsággal foglalkozó tudománnyal – bár az itt megjelent egyik tanulmány határozottan különválasztja a serdülők kutatását az ifjúságszociológiától – és nem fűztem hozzá nagy reményeket, de nyitottan, érdeklődve indultam neki. Sajnos beigazolódott pár balsejtelmem, és előbújt melléjük néhány egész váratlan új.
Először is, a könyv nyelvezete fura. Ennek számos oka lehet, viszont eredménye csak egy: elkezdem visszafejteni a döcögős mondatkapcsolatokat, több-kevesebb eredményel, szóval meg kellett dolgoznom a csalódásért. A roppant erős érzelmi töltetű szöveg (valamiért minden tanulmány szinte ömlengett) egyáltalán nem adta jelét a tudományosságnak, zavaros és látszólag teljesen önkényesen összerakott mondanivalójával nem kerültem közelebb jelenségek megértéséhez. Mintha valami rossz paródiát olvasnék: ordas közhelyek tömkelege, gondosan kikerült tisztáznivalók, hiszterizálás, bár utóbbi szót utálom, de kibuggyant ez is. Tovább nem is ostoroznám, szarnak a pofon, ugye.
Szóval ez nem jött be, és nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ezek a katasztrofizáló és felszínes, ám borzasztóan tekintélyparancsoló és megmondó szövegek bárkire bármilyen helyzetben is épületes hatással lehetnének – hacsak az ilető nem egy tanulmányszerző épp ugyanebből az iskolából.
Ellenjavalt.


Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Domokos: Kamaszkrónika
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés
Jessica Joelle Alexander – Iben Dissing Sandahl: Gyereknevelés dán módra
Alison Gopnik – Patricia K. Kuhl – Andrew N. Meltzoff: Bölcsek a bölcsőben
Susan Meredith: Mi történik velem? – Lányoknak
Tihanyiné Vályi Zsuzsanna: Amiről a gyermekrajzok beszélnek
Csernus Imre: A férfi – Srácoknak
Böhönyey Márta – Tóth Melinda: Mira
Neil Mulholland (szerk.): Harry Potter pszichológiája