Mint ​az árnyék (Millennium 5.) 100 csillagozás

David Lagercrantz: Mint az árnyék

Lisbeth Salander büntetését tölti a Flodberga női börtönben, és mindent elkövet, hogy kimaradjon a foglyok közötti konfliktusokból. Ám a bajok így is megtalálják. Védelmébe vesz egy fiatal bangladesi nőt, és emiatt egyenesen a börtönt uraló maffia fejével, Benitóval kerül összetűzésbe. Közben meglátogatja őt Holger Palmgren, akinek sikerült olyan dokumentumokhoz hozzájutnia, amelyek más megvilágításba helyezik a hatósági túlkapásokat, amelyeket Lisbethnek gyerekkorában kellett elszenvednie. A lány megkéri Mikael Blomkvistot, hogy járjon utána a dolognak. A nyomok egy bizonyos Leo Mannheimerhez vezetnek, aki egy tőzsdeügynökség társtulajdonosa. De hogyan függhet össze egy jómódú pénzügyi szakember múltja Lisbethével? És mit tehet a lány az egyre agresszívebb Benitóval és bandájával szemben?

Eredeti mű: David Lagercrantz: Mannen som sökte sin skugga

>!
Animus, Budapest, 2017
468 oldal · ISBN: 9789633245347 · Fordította: Erdődy Andrea
>!
Animus, Budapest, 2017
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245330 · Fordította: Erdődy Andrea

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Lisbeth Salander · Jan Bublanski


Kedvencelte 4

Most olvassa 9

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 63

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Vártam, akartam, bíztam Lagercrantzban. Ez most nem sikerült neki. Őszintén bízom benne: nem lesz folytatás a továbbiakban. Nem kellene lerombolni a mítoszt. David lásd be, ez túl nagy falat már neked! Hálás és elismerő köszönet az Animus Kiadónak, hogy elhozta, bevállalta ezt a regényt.
https://gaboolvas.blogspot.hu/2017/09/mint-az-arnyek.html

7 hozzászólás
>!
smetalin
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Én rosszabbra számítottam. Persze a vége kicsit összecsapott volt, meg most már ez a gyerekkori dolog és Lisbeth szerintem kifújt. Ebben a részben mindenre fény derült, a titkos iker kísérletekre, a gonosz emberekre akik ezt végezték és akik ezt elszenvedték.Ezt a Benito vonalat, meg nem igazán értettem, vele balhézott össze L.S. a börtönben és halálos fenyegetést is kapott, jujj……Ez szerintem csak töltelék volt, de kb. olyan mint a tökös-mákos rétesben a tök, ott van de minek, nem lesz jobb tőle.
A legérdekesebb része a sztorinak számomra a két fiú elbeszélése volt , de a vége annak is olyan fura lett.
Nem kell már ide több rész, még esetleg az ikertesó vonalat tudná húzni az író, de kár lenne érte.

5 hozzászólás
>!
jehuka P
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Önmagában nem lenne ez egy rossz regény, olvasmányos, érdekes, rejtélyes, olykor még izgalmas is, de mint a Millenium trilógia folytatása nem éri el azt a színvonalat amit várnék tőle. Hiányzik belőle a Stieg Larsson által megteremtett különleges hangulat, amire évek múltán is pontosan emlékszem (jelen esetben két hétig sem tartott ki az emlék). A karakterek csak nevükben azonosak az első három kötet szereplőivel, csak árnyékuk önmaguknak, színtelenek, fakók. A cselekmény sem lett most olyan ütős, pedig az alapkonfliktusok jók voltak, sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőlük.

>!
bokrichard
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Mielőtt elkezdem, leszögezem, nem olvashatatlan, vagy egyéb abszolút negatív jelzővel ellátandó. Minden csak viszonyítás kérdése.

Ahogy Robert Ludlum-Eric Van Lustbader-féle staféta átadás a Bourne-nál, úgy Larsson Lagercrantz váltás is nagy veszélyeket rejteget. Akarva akaratlanul, de az olvasó az eredetit szereti, akarja viszontlátni, de ez nem mindig sikerül. Érzésem szerint mindkét példánál vannak a sorozatokban igenek és nemek. És ez a „nem” kategória.
Úgy látszik, hogy ez az év az egyszavas érzésekről fog szólni. A mostani szavam a tompa. Az alapkoncepció, a karakterek-még az általam igencsak szeretett Lisbeth, sőt még a „csavar” is a tompaságba veszik. Nincs meg benne az a kraft, a faktor, amitől azt mondanám, hogy "hú ez igen, ez valami, amire emlékezni fogok. De annyira nem rossz, hogy úgy temessem az egészet, ahogy van. Ahogy említettem: minden csak viszonyítás kérdése!

3 hozzászólás
>!
PRicsmond
David Lagercrantz: Mint az árnyék

A negyedik rész befejezése óta vártam már ezt a könyvet, viszont az értékelések olvasása után nagyon félve kezdtem neki. Már annyira rossz könyvre számítottam, hogy a várthoz képest nem is lett annyira rossz.
Ugye a 4. részben feltűnt Lisbet gonosz ikertestvére Camilla, csak éppen a végén a kettejük összecsapása elmaradt. Én őszintén ennek a történet szálnak a folytatását olvastam volna legszívesebben, ehhez képest már a fülszöveg olvasása után nem értettem ebből mit akar kihozni Lagercranz. Végül is már a 4. rész után bejelentették a következő részek premierét szóval ez rész lehet az átvezető a Camilla szál lezárása előtt, legalábbis nagyon remélem.
Maga a történetszálakra én nem mondom, hogy unalmasak voltak. Ugye Lisbethtel már az elején találkozunk amikor is a börtönbüntetését tölti. Itt látogatja meg öreg pártfogója Holger aki ismét valamit új információt szolgáltat a múltjával kapcsolatban, mire ő megkéri Mikaelt, hogy nyomozzon már ő is kicsit a múltban. Ez lenne az egyik történetszál és innen jutunk el majd az ikerkíséretekig. Ezáltal ismerjük meg Leo és Dan történetét, majd a börtönös vonal segítségével pedig Faria történetét, aki családja miatt kerül a Flodbergába, majd Lisbeth látva a lány bántalmazásait a pártfogásába veszi. Itt tűnik fel Benito karaktere, akitől még a börtönőrök is be vannak rezelve.
Már sokan leírták az értékeléseikbe, hogy találó a cím, mert a főszereplőink csak árnyékuk önmaguknak, így én nem fogom, ha belegondolunk Lisbeth már az előző részben is árnyékként mozgott. És itt is valahogy így van. Inkább az a problémám, hogy rövid volt ez a rész. Mert az eredeti trilógia könyvei mind 500 oldal felett jártak, és ide is kellett volna még több oldal. Valahogy úgy éreztem, hogy mire David kibontott egy szálat a végére elfogyott a kraft a sztoriból és könnyen lezárt egy fejezetet. Listbeth börtönben töltött idejét is kifejthette volna bővebben, főleg annak tükrében, hogy Benitót olyan veszedelmes ellenfélnek harangozta be ehhez képest egy összecsapással le lett rendezve. De itt a börtönéletet szerintem, ki lehetett volna húzni pár oldallal.
Mindenképp szívszorító volt ami Holgerrel történt, bátor húzás volt és szerintem elérkezett ennek az ideje is. Ami nekem nagyon tetszett a sárkánytetoválás története, az szerintem rendben volt és szépen ki lett bontva, a záró jelenet pedig a templomban jó lezárása ennek a kötetnek, főleg miután az előtte lévő akciót kispórolta oldalakban.
Mindenesetre én várom a következő részt remélem folytatja a Camilla szálat, sőt remélem le is zárja, és nagyon bízom benne és tudom, hogy ez az egész sorozat Lisbeth köré épül, de most már a múltja boncolgatását is el lehetne hagyni, nem kell ezen erőlködni többet, sok mindent megismertünk már elég volt, ezzel nem kell az oldalszámot növelni, ez még most pont elég volt. Bízom benne, hogy tényleg Camilla és Spiders előtérbe kerülnek a következő részben, sőt utána én örülnék egy újabb olyan történetnek amikor egy sorozatgyilkos után nyomoznak hőseink, és DL több oldalon keresztül kalauzol el minket a világukban.

>!
buzavirág P
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Azért könnyű dolga van Blomkvist-nak, hiszen Lisbeth által jobbnál jobb témát szolgáltathat a Milleneum számára. Jelen esetben több szál is jelen van amit fel kell göngyölíteni, egyik a börtönben történtek miatt, a másik pedig Lisbeth gyerekkorára visszavezethető kísérletek kiderítése végett. A genetikai rész fölöttébb tetszett, megismerkedhetünk egy testvérpárral, akikért rettenetesen izgultam, szerintem ezt nagyon ügyesen, titokzatosan sikerült megoldani az írónak. A másik szál pedig a nők elnyomásába ad betekintést. Főhősnőnk továbbra is egy megállíthatatlan zseni, amit már kicsit túlírtnak tartottam, de összességében kellemes olvasásélményt nyújtott a könyv.

>!
zsuzana P
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Kedves Lisbeth és Mikael!
Hamar gyógyultok meg, mert most úgy éreztem önmagatok árnyékai voltatok. Vagy csak a cím miatt tettétek? Nem tudom, csak azt hogy hiányoztatok. De most, hogy újra találkoztunk nem találtam a szikrát, ami eddig közöttünk megvolt. Jó volt az idő, míg veletek voltam, de közel sem olyan jó, mint eddig. Remélem hamar felépültök.
Üdv.:egy rajongó!

>!
hcs23
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Sokakhoz hasonlóan úgy örültem a regény megjelenésének, mint majom a farkának kisgyerek a rég elveszett játékának, és mivel Lagercrantz többé-kevésbé megugrotta a kívánt szintet az előző résszel, elég kevés félelemmel. Az, h elvállalta a folytatást, hihetetlen bátorságról tanúskodik, de be kell látni, h 1) az, h az előző jól sikerült (és bebizonyosodott, h Lagercrantz képességeivel alapvetően nincs baj), nem jelenti azt, h a következő (jelen esetben ez) is jól fog, 2) az nem lehet mentség, h az „előd” túl magasra tette a lécet. Ezzel mindenki tisztában volt, ő is, a kiadó is, a család is, és vállalta – de ezúttal elbukott. A tetoválás előtérbe kerülése jó ötlet volt, de többet is ki lehetett volna hozni belőle, mint ahogyan a történetből is – annak ellenére, h a történetszál az előzmények és a szereplők jellegének köszönhetően szinte nem is lehet más, mint Lisbeth és Mikael nyomozása valami olyannal kapcsolatban, ami az egész történetet elviszi a hátán. Ha már itt tartunk, szeretett szereplőinkből is keveseltem az adagot, meglehetősen háttérbe szorultak, és a tulajdonképpeni nyomozati ügy sem tartogatott túl sok izgalmat/meglepetést. Annyian lelőtték már ezt, de remélem a következő rész (ha lesz) nem lesz az előzőeknek ennyire árnyéka, mert alapjában véve önállóan nem annyira katasztrófa ez sem, de a többihez képest nagyon kevés.

>!
Tigrincs P
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Végig az járt a fejemben, hogy vajon hogyan sikerülhetett így félre ez az egész. Maga a sztori még csak so-so, bár kezdtem úgy érezni, hogy nem túl hihető, ellenben erőltetett már ennyi bőrt lehúzni Lisbeth múltjáról. Viszont a stílustalan, iskolás és helyenként suta szövegfűzés kifejezetten csalódás volt, különösen, hogy a negyedik rész emlékeim szerint még egészen rendben volt és legalább az izgalmak feledtették a kisebb hiányosságokat.
Sajnáltam, hogy nem tetszett jobban, tényleg csak a stíluson múlt volna a siker, így viszont egy közepes krimi lett.

>!
Kovaxka P
David Lagercrantz: Mint az árnyék

Nagyon vártam, de csalódnom kellett. A negyedik részt szerettem, feléledt bennem a remény, hogy még többször olvashatok Lisbeth Salanderről és Mikael Blomkvistról. Sok minden volt ebben a regényben, még jó sztori is, meló is, de csak iparosmunka lett. Hiányzik belőle a lélek, mintha megunta volna a főszereplőit a szerző. A történet is ellaposodott a végére, az akció sem dobta fel. A lezárás meg végképp nem volt adekvát. Nincs is kedvem többet írni, rossz a hangulatom miatta.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
robinson P

Talán még a YouTube-on is népszerű leszel. Az internet már csak ilyen aberrált emberek gyülekezete. Sohasem értettem igazán.

296. oldal

>!
PRicsmond

– Az IQ önmagában semmit sem ér – nyilatkozta. – Göringé is magas volt. Attól még lehet valaki idióta.

>!
robinson P

Az óra 19.30-at mutatott.
Ez volt a nap legveszélyesebb időpontja a Flodberga női börtönben.

9. oldal

>!
robinson P

Mi az, ami még megbocsátható, és mi az, ami nem?

202. oldal

>!
robinson P

Aztán elcsendesült minden csak, a tehervonat zakatolt odakint tovább.

85. oldal

>!
robinson P

Már nem volt sok veszítenivalója. Most azonban mégis aggodalom járta át a szívét, és talán épp az iratok miatt.El akarta olvasni őket, hogy segíthessen Lisbethnek. Hirtelen talált valamit, ami értelmet adott az életének.

101. oldal

>!
robinson P

Siratta mindazt, amit soha nem tudhatott meg, és azt is, amiről tudott. De leginkább azt, amiről hallott.

285. oldal

>!
robinson P

Malinnak hosszú lába volt, szép sötét szeme és különleges képessége arra, hogy beigya magát az ember bőre alá.

55. oldal

>!
PRicsmond

– Akkor bizonyára megérti. Muszáj információkhoz jutnom, maga pedig nem fog megakadályozni ebben.
– És miért ne tenném?
– Mert már így is hagyta, hogy túl messzire menjenek a dolgok idebent. Én meg cserébe segítek megtörni Benitót.
– Benito könyörtelen.
– Én is az vagyok – válaszolta Salander.

Kapcsolódó szócikkek: Lisbeth Salander
>!
PRicsmond

Lisbeth nemcsak az évtized leleplezését szolgáltatta neki, és segített abban, hogy a Millennium visszanyerje tekintélyét a nyilvánosság előtt. Egy gyerek életét is megmentette, felgöngyölített egy nemzetközi bűnszövetkezetet, és ha a férfi valamiben biztos lehetett, hát az az, hogy a főügyész, Richard Ekström és a Járásbíróság együttesen nem más, mint hülyék gyülekezete.

Kapcsolódó szócikkek: Lisbeth Salander

Hasonló könyvek címkék alapján

Lars Kepler: A bosszúálló
Jens Lapidus: Instant dohány
Kristina Ohlsson: Vétkesek
Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: A tanítvány
Carin Gerhardsen: Aludj csak, kicsim!
Camilla Läckberg: A hableány
Anders Roslund – Stefan Thunberg: Hajsza
Stefan Ahnhem: A fantom
Johan Theorin: A falon túl