Muszáj ​annyit enni? 15 csillagozás

Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen
David Kessler: Muszáj annyit enni?

Mi az oka annak, hogy nem bírunk gátat szabni étvágyunknak? Miért válik az evés sokszor szenvedéllyé? Vannak-e az ételben olyan anyagok, amelyek elősegítik az effajta függőség kialakulását? David A. Kessler beszédes és olykor döbbenetes példákkal mutatja be, hogy a modern élelmiszeripar úgynevezett hiperízletes ételei miképpen alakítják át az agy biokémiai folyamatait úgy, hogy kimondottan vágyjunk a zsíros, cukros és sós ételekre, noha ezek fogyasztása elhízáshoz és különféle anyagcsere-betegségekhez vezet. A szerző megszívlelendő tanácsai segítenek abban, hogy egészségünk érdekében újra átvehessük az irányítást evési szokásaink felett.

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Park, Budapest, 2013
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635309740 · Fordította: Rácz Judit

Enciklopédia 2


Most olvassa 3

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 37

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Bori_L P
David Kessler: Muszáj annyit enni?

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

cukorzsírsócukorzsírsócukorzsírsó
Nincsenek brutális evési problémáim, soha nem is voltak. Jó, néha rám jön, hogy sokateszemelfogokhízni vagy hogy kövérvagyoklekénefogyni, de túlságosan szeretek enni, ahhoz, hogy a lefogyást a kaja megvonásával akarjam megvalósítani, viszont kontrollálatlanul zabálni sem szoktam. Csak néha, amikor pánikolok. Úgy tűnik, hogy ezzel a világ egy másik része (főleg Amerikában, what a wonder) nem így van: a leírás alapján tényleg komoly probléma az amerikai társadalomban az, hogy a fogyasztók nem tudnak ellenállni az élelmiszeripar csábításának.

Kessler részletesen elmagyarázza az általa kondicionált túlevésnek nevezett jelenség evolúciós és neurobiológiai hátterét, megfűszerezve egy csomó példával, hogyan hatnak ránk a (gyors)étteremláncok marketingstratégiái és ételei. Sajnos mindeközben beleesik az ismeretterjesztők „gyerekbetegségébe”: amerikaiaknak ír, tehát jó sokszor elismétli ugyanazt, hogy biztosan felfogja mindenki, hogy miről beszél. A cukor-zsír-só szókombináció olyan sokszor szerepelt különböző variációkban, hogy egy idő után minden egyes alkalommal úgy éreztem, hogy ha még egyszer meglátom, akkor szépen becsukom a könyvet, és visszaviszem a könyvtárba. Aztán persze nem tettem meg, de na. Azért ez szerintem felesleges. A könyv első kb. egyharmadában az író azt bizonygatja, hogy bizony, ha sokat eszel, elhízol; ha sok kalóriát viszel a szervezetedbe, elhízol; ha sok cukorzsírsó van az étrendedben, elhízol, illetve különböző példákat hoz a cukorzsírsós ételek ellenállhatatlanságára (amitől nem egyszer jól megéheztem, ne olvassátok éhesen ezt a könyvet). Szóval bullshitelés az egész. Vagyis nem bullshitelés, mert nem hülyeségeket mond, de ha ezeket (sok kaja=elhízás) tényleg száz oldalon keresztül kell bizonygatni az embereknek, akkor komolyabb problémák vannak, mint hittem.

Összességében azért érdekes és elgondolkoztató olvasmány volt, még ha sok újat nem is tanultam belőle. Külön plusz pont, amiért megoldási javaslatokkal is él a kondicionált túlevők számára.

7 hozzászólás
>!
graphoman ISMP
David Kessler: Muszáj annyit enni?

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

A téma nagyon érdekes, a megvalósítás pedig nagyon szájbarágós. Őszintén, szerintem száz oldalba belefért volna anélkül, hogy különösebben sűrű szöveg kerekedett volna belőle.
A tanulságok a magam számára:
– Nem én vagyok az egyetlen, aki addig eszi a pattogatott kukoricát / édességet stb., amíg van belőle.
– Nem járok rossz nyomon azzal, hogy igyekszem inkább nem tartani ezekből itthon.
– Vannak, akiknek nálam sokkal rosszabb, akiknek konkrétan az evés körül forog minden ráérő gondolatuk.
– Mindez a neurobiológiára megy vissza, és a harc küzdelmes, de lehetséges.

3 hozzászólás
>!
Joeymano
David Kessler: Muszáj annyit enni?

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

A kérdésre a válasz az, hogy alapvetően nem. De a mai világ élelmiszeriparának, a fokozott stresszhelyzetnek és egyéb beható tényezőknek köszönhetően muszáj. Leszokni róla kb annyira nehéz, mint leszokni a dohányzásról, az alkoholról, vagy a drogról. Most nézel nagy szemekkel, pedig tényleg ilyen komoly a dolog. A leszokás nagyon nehéz, hatalmas erő kell hozzá. Ha kész vagy, akkor sem örökre szól. A késztetés a muszájra folyton ott lesz, de megtanulhatod kezelni.
Ez a könyv inkább Amerikára vonatkozik, de nagyon sok elem megtalálható nálunk is. Mi még talán annyira rossz szintre nem jutottunk, de ez a könyv segíthet abban, hogy ne is jussunk. Elmagyarázza testünk kémiai és pszichés okait arra, hogy miért érzünk folytonos késztetést arra, hogy együnk, és olyan dolgokat együnk, ami nem egészséges. Voltak pillanatok, amikor szinte a hányinger kerülgetett egy-egy, általam is kedvelt étel összetevőinek felsorolása közben. Legyen annyi elég, hogy azóta csak abban az ételben bízom, amit otthon, ellenőrzött alapanyagokból készítek el (kivételt képez ez alól egy-két tényleg nagyon ritkán fogyasztott, ugyanakkor nagyon kedvelt gyorséttermi kaja, vagy pizza :) de legalább tudom, mivel mérgezem magam.)
Kessler megközelítésével összeállt bennem a fenntartható és egészséges táplálkozás receptje. Ahogy ő is mondja, minden ember más, minden embernek saját receptje van, amit önmagában kell megtalálnia. Most már csak a csokiról kéne leállnom. :D

28 hozzászólás
>!
Molu 
David Kessler: Muszáj annyit enni?

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

Az ingerekre adott reakció feletti kontrollról szól. Sok a szövegelés, tanács, kevés a gyakorlatban felhasználható példa. Inger-késztetés-jutalom-szokás csapdáját ecseteli. Ami a könyv javára szól, az az, hogy nincs mellébeszélés, mese, elmondja a tényeket, az igazságot (ami sokszor fájdalmas) és a kényszer vagy szokás evésből kivezető útra is rámutat, de azt szinte ugyan olyan nehéz megjárni, mint azoknak, akik a drogról szeretnének leszokni. Meg kell történni a változásnak a gondolkodásban, s akkor megváltozik a hozzáállásunk is az ennivalóhoz és más értéket tulajdonítunk majd neki, mint most.

>!
piccola P
David Kessler: Muszáj annyit enni?

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

Fontos téma, hiszen egyre nagyobbak az elhízás miatti társadalmi terhek, érdekes a megközelítés kiindulópontja is, de ez a könyv nagyon amerikai. Egyrészt maga a stílus és a műfaj (felületes és sulykol), másrészt a probléma, amiről szól. Folyamatosan azt éreztem, hogy az egész jelenség (hogy „kondicionált hiperevő”-ként túl sokat zabálunk zsíros, sóval és cukorral tömött ételeket, függővé válunk, és ezzel jutalmazzuk magunkat) Európában nem válhatna akkora problémává, mint az Egyesült Államokban. Persze, mi is egyre kövérebbek vagyunk, de nálunk azért érzésem szerint még mindig alacsonyabb az éttermi étkezések aránya, kevesebb készételt veszünk, többet főzünk otthon, kevesebb teljesen elmebeteg, sok száz kalóriás ételkreálmány kapható, és a gasztronómiai kultúra is mintha kifinomultabb lenne. Mármint ha evéssel jutalmazzuk magunkat, nem mindegy, hogy mondjuk két Big Mac szendviccsel, sült krumplival, fél liter kólával és egy fagyival vagy esetleg egy kis sajttal, almával, dióval és borral…
Erre amúgy a szerző is rájön, és egy kétoldalas kis részletben elismeri, hogy „a világ más tájain a kulturális minták csökkentik a kondicionált hiperevés kockázatát”.
Nem tetszett, hogy van az egésznek egy kis „csúnya, gonosz élelmiszeripar” felhangja, és az sem, hogy a 300 oldalas könyvben egyetlen szó nem esik arról, hogy ételt nem csak vásárolni lehet, hanem mondjuk otthon elkészíteni is…

>!
eri77
David Kessler: Muszáj annyit enni?

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

A könyv valóban érezhetően az amerikaiakról szól – kicsit megnyugtató, hogy mi magyarok még nem tartunk ott, ahol ők. De ha valakinek problémái vannak az étkezéssel, magára fog ismerni. A szerző nagy alapossággal gyűjtött össze minden használható információt nem csak az élelmiszerek manipuláló mivoltáról, de a túlevést okozó agyi működésekről is. Sok szakembert megkérdezett, igen sok tudományos kísérletet kielemzett azért, hogy segítsen kiszabadulni abból a rabságból, ami (nem csak) a túlsúlyos emberek életét keserítheti meg az étkezés területén. Akinek nem volt ezzel problémája, az gyengeséget, nemtörődömséget lát a felszaladt kilók mögött, de aki mindennap átéli azt a szűnni nem akaró harcot a tudat alatt is csábító falatok ellen, annak valós kiutat jelenthet, ha végre megérti, mi történik vele. És egy újabb fogyókúra, vagy csodabogyó helyett megtanul majd más módon élni…

>!
Moander
David Kessler: Muszáj annyit enni?

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

Szerencsére nem tartozom az érintettek közé, de nagyon érdekes, ahogyan a szerző levezeti nekünk, hogy pontosan hogyan s miként alakul ki a függőség az ételek iránt. Az élelmiszeriparról szóló részek pedig nagyon tetszettek, olvastam volna róluk még.


Népszerű idézetek

>!
ppeva P

…a lényeg az, hogy az ételnek – különösen annak, amelyben sok a cukor*, a zsír és a só – hatalma van fölöttünk. Egyszerűen ilyen válaszra vagyunk programozva. Az agyunk olyanná fejlődött, hogy a mindenkori környezetből mindig a legfeltűnőbb ingerre összpontosítson. A túltáplálkozás valójában csak egy a sokféle viselkedés közül, melyben ez a válasz megnyilvánul. Agyunk figyelmét ugyanúgy kisajátíthatja a nikotin, az alkohol, a kábítószerek vagy a szerencsejáték. Akár az étel, akár drog az inger, képes rá, hogy megragadja a figyelmünket és felkeltse a vágyakozásunkat. Hatalmával szabályozza a viselkedésünket, és rabul ejt, hogy aztán újra és újra visszatérjünk vágyunk tárgyáért.
Legtöbbünk számára a legegyszerűbben elérhető, egyben társadalmilag leginkább elfogadott ilyen inger az étel. Aktiválja az agyi idegpályákat, s azon vesszük észre magunkat, hogy már nyúlunk is a csokis keksz vagy „csak még egy” chips után. Ha azonban megértjük, miképpen reagál az agyunk az ételre, és miért nem tudunk ellenállni, képesek leszünk megváltoztatni az ételhez való viszonyunkat. Tágabb értelemben pedig megérthetünk valamennyit az emberi vágyak, érzelmek, szokások és gondolkodás egyéb dimenzióiról is.

*A cukor a könyvben végig „finomított szénhidrátot” jelent (az idéző megjegyzése)

8–9. oldal - Előszó (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

>!
ppeva P

– Manapság, amikor az emberek egyre nagyobb nyomás alatt élnek, rengeteg stresszt élnek át, az evés egyre inkább egyfajta menekülés – állítja szakértőnk. – Minél inkább követi az élelmiszer- és vendéglátóipar a szórakoztatóipar viselkedési mintáit, annál jövedelmezőbbé válik. […]
Vizsgálódásaim során egy kockázatitőke-befektetőhöz fordultam, aki úgy ismeri az ételbizniszt, mint a tenyerét – és egy halom pénzt fektetett bele. Ő is hangsúlyozta a társadalomban uralkodó stressz jelentőségét. A Starbucks felismert egy kulturális igényt, és briliáns választ adott rá – fogalmazott a pénzügyi szakember. A kávéban levő koffein és cukor élénkítő hatása természetesen része az egyenletnek, de a kávéházlánc egy ennél elemibb igényt is kielégít.
– Meleg tej, üvegben – magyarázta. – Egy kollégám azt mondta: „Ha rátehetnék egy cumit, milliárdos lehetnék.”

101. oldal - Szórakoztatás felsőfokon (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

>!
p_m_linda

A beavatkozás annak a tudatosításával kezdődik, hogy létezik egy pillanat – de csupán egyetlen pillanat –, amikor még választhatunk: felismerhetjük, mi fog történni, és valami mást tehetünk helyette.

210. oldal - Felhívás keringőre – felszólítás az agynak (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

>!
p_m_linda

Nem kell magad tehetetlennek érezni; tudsz döntést hozni, csak gyorsan tedd (…).

251. oldal - Engedjük el a múltat (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

>!
ppeva P

Bizonyos ételeknek a személyes élmények kölcsönöznek érzelmi töltetet, s ezek az érzelmek befészkelik magukat az emlékezetünkbe.
Andrew, az újságíró, akivel a könyv elején találkoztunk, emlékszik rá, hogy kisfiú korában valahányszor egy Ifjúsági Liga-győzelmet ünnepeltek, a Carvel nevű legendás New York-i fagylaltozóba mentek. Ez a gyerekkori élmény még mindig élénken él benne, ezért amikor New Yorkba megy, erősen ellen kell állnia a vágynak, hogy egyenesen ne a Carvelbe menjen. A feleségének – akit tréfásan AA- (Anonim Alkoholisták-) felügyelőnek nevez – kell visszatartania őt ettől.

74. oldal - Az érzelmek emlékezetessé teszik az ételt (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

>!
Molu 

Az ingerekre adott reakció feletti kontrollal együtt jár az önirányítás érzésének jutalma. Tudatában vagyunk annak, hogy követhetnénk a késztetést – de nem tesszük. Ez a határozott kiállás pedig lassacskán megfosztja az ingert a ránk gyakorolt hatalmától. Egy idő után már nem fogunk ellentétes vágyak között vergődni, s ezzel a változással az is együtt jár, hogy erősebbnek érezzük magunkat, s erre büszkék is vagyunk.

262. oldal - A csapdák elkerülése: megszállottság és visszaesés (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

Kapcsolódó szócikkek: kontroll
>!
p_m_linda

A bennünket kínzó összes belső konfliktus közül – nyomasztó gondolatok, szorongások, kényszerek és késztetések, amelyek oly gyakran tűnhetnek számunkra kontrollálhatatlannak – emberek milliói számára az egyik legcsüggesztőbb az az örökös harc, amit az evéssel folytatunk.

(első mondat)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

>!
p_m_linda

Ahhoz, hogy visszatérhessen a korábbi súlyához, nagyon ébernek és szigorúnak kellett lennie, mesélte De Niro. A folyamatot ahhoz hasonlította, mint mikor egy alkoholistának kell józannak maradnia.

30. oldal - Becsapjuk a testünket (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

Kapcsolódó szócikkek: Robert De Niro
>!
p_m_linda

Ha egyszer átlépted a határt, átszakad a gát.

165. oldal - A túltáplálkozás egyre veszélyesebb (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen

>!
p_m_linda

Mindent összevetve három érdekes viselkedésmódra összpontosítottuk a figyelmünket: a táplálkozás közbeni kontrollvesztés, a jóllakottság érzésének hiánya és az evés körül forgó gondolkodás. Mindazok alapján, amit más kondicionált viselkedések klasszikus tüneteiről tudtam, mindhárom jellegzetesség kondicionált hiperevésre utalhatott.

185–6. oldal - A kondicionált hiperevés megjelenése (Park, 2013)

David Kessler: Muszáj annyit enni? Hadüzenet a só, a zsír és a cukor ellen


Hasonló könyvek címkék alapján

Olivia Dupin: Egészségesen, gluténmentesen
Schobert Norbert: A Norbi titok
Vasant Lad: Ayurvéda
Paleokonyha
Douglas N. Graham: Gabona babona
Marosi Gyöngyi – Soltész Nagy Anna (szerk.): Minerva Hármaskönyv
Kollár Anita: Gluténmentes és finom!
Tolnai Orsolya: Érzékenyek szakácskönyve
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek
Harvey Diamond – Marilyn Diamond: Testkontroll