Felkelés! 8 csillagozás

Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956
David Irving: Felkelés!

„Az ​1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról rengeteg könyv jelent meg magyar nyelven és különböző világnyelveken egyaránt. David Irvingnek 1981-ben Uprising (Felkelés) című könyve, amely a közelmúltban magyar nyelven is napvilágot látott, mégis egyedülálló az egész ’56-os történelmi irodalomban. Mindenekelőtt két vonása teszi rendkívülivé ezt a művet. A legtöbb szerző a forradalom okait boncolgatván csak a közvetlen előzményekre megy vissza, általában az SZKP XX. Kongresszusát, vagy legjobb esetben az 1953-as berlini felkelést tekintik a forradalmat előidéző eseménysorozat kezdetének. Nem így Irving. Könyvében világosan kifejti, hogy a felkelést kiváltó eseménysorozat nem a XX. Kongresszussal és nem is 1953-ban kezdődött, hanem ha igazán, mélyrehatóan meg akarjuk érteni, hogy a magyar nép 1956 októberében−novemberében miért fogott fegyvert, és ez a minden központi vezetés nélküli felkelés hogyan válhatott a világtörténelem legnagyobb méretű és jelentőségű forradalmává,… (tovább)

>!
Gede Testvérek, Budapest, 2003
660 oldal · ISBN: 9639298522 · Fordította: Tudós-Takács János

Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Kádár János · Kovács Béla · Nagy Imre

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország · Győr · Sárvár


Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Mr_Szörnyi_Börnyi>!
David Irving: Felkelés!

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Egyértelműen az egyik legjobb, legátfogóbb könyv az 56-os forradalomról. Nagy erénye, hogy a szerző a hetvenes években személyesen tudott több fontos szereplővel is interjút készíteni, nemcsak felkelőkkel, hanem kommunista gyilkosokkal is. Több olyan aspektusa is van a műnek, illetve az író látószögének, amely eltér a szokásos, bevett narratíváktól. Kicsit túlságosan hisz az értelmiségi interjúalanyoknak, az ő vélt hősiességük és kitartásuk sokszor nagyobb hangsúlyt kap, mint a forradalmat valódi fegyverekkel megvívó, névtelen ezreké.

Szűcs_László_Norbert P>!
David Irving: Felkelés!

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Talán az egyik legjobb könyv az 56-os forradalomról,jól mutatja be, hogy a kommunisták mennyire köpönyegforgatók,illetve, hogy egymás likvidálásból is sportot űznek.


Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Valaki egyszer megkérdezte: mi a különbség a demokrácia és a népi demokrácia között, és ezt a választ kapta: „Az, ami a kabát és a kényszerzubbony között."

63. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia
Anton_Gorogyeckij P>!

Szegény Magyarország!
Egy ezeréves történelem véget ért.
Ez a 93 000 km2 -nyi, dimbes-dombos síkságra összezsúfolt tízmillió ember, akiknek országát a két világháború után a rabló szomszédjaik kifosztották, ritkán örülhetett annak, hogy rövid ideig megpihenhet az elnyomástól és a rabszolgasorstól. Pedig ez a nép büszke lehet arra, hogy a római katolicizmusnak és protestantizmusnak ők a legtávolabbi előőrsei Kelet-Európában, szomszédaikat évszázadokkal megelőzve ők vezették be Kelet-Európába a parlamentáris és alkotmányos kormányzást, és az ő keleti határuk a hagyományos választóvonal a germán materializmus, a latin romanticizmus és a szláv szubkultúra között.

30. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország
Anton_Gorogyeckij P>!

Az igazság az a fegyver, amitől minden marxista leginkább fél.

98. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Kapcsolódó szócikkek: igazság
Anton_Gorogyeckij P>!

Ami még fontosabb: a győri szovjet helyőrség nem avatozott be az eseményekbe: olyan barátságosan és passzívan viselkedtek, mint Hitler megszálló hadseregének tisztjei 1944-ben Franciaországban. A győri szovjet katonai parancsnok nem volt hajlandó belpolitikai ügyekbe avatkozni, mondván: „Úgy gondolom, hogy a felkelés… az elnyomó vezetők ellen jogos.” A győri polgárok kérésére kivonta a csapatait Győr területéről a következő faluig, Győrszentivánig, és a közeli erdőben állította fel katonai táborát. A magyarok ezért hálásak voltak. Élelmet küldtek az éhes szovjet katonáknak és tejet a családtagjaik számára. Néhány nappal később a szovjet parancsnok kiadott egy közleményt, amelyben személyes sajnálkozását fejezte ki, hogy a katonáit provokálják: „kővel dobálják és leköpdösik őket” – írta. A győri felkelők rádióriportere szerint: „Amikor elváltunk, a szovjet katonai parancsnok azt mondta, hogy legjobb benyomásokkal távozik.”

403-404. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Kapcsolódó szócikkek: 1944 · Győr
Anton_Gorogyeckij P>!

Valaki krétával ráírta egy tank oldalára: „szovjet kultúra”. Egy másik kéz piros ceruzával írta egy falragaszra: „Nem kell kommunizmus!” Egy idős úr meleg télikabátban és ócska kalapban lefordította ezt a mondatot egy lengyel újságíró számára. Gyűlölettel és megelégedéssel vegyes hangon hozzátette: „Ebben az országban senki sem akar kommunizmust. A kisgyermektől a legidősebb emberekig senki sem! Nekünk elegünk van abból, örökre!”

477. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Anton_Gorogyeckij P>!

A bunkerből jövő rádióhírek még azokat is sokkolják, akik Nagy Imrének még az előző éjjelen a legmegbízhatóbb támogatói voltak. 8 óra 13 perckor a rádió hírül adja az új Központi Bizottság megalakulását és Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését. Reggel 8 óra 45 perckor bejelenti a Rádió, hogy Nagy Imre az egész ország területére érvényes statáriális rendeletet írt alá. Ez halállal büntet minden személyt, aki illegálisan fegyvert szerez avagy megpróbálja megdönteni a Népköztársaságot. Reggel kilenc órakor hivatalosan bejelenti a Rádió, amit Budapest legtöbb polgára már a saját szemével is látott: a szovjet csapatok beavatkoztak. A Rádió biztosítja hallgatóit, hogy a szovjet csapatok „hívásra” jöttek. Délelőtt 9 óra 20 perckor délután két óráig kijárási tilalmat rendelnek el.
Az utcákon röplapok jelennek meg, amik hírül adják Nagy Imre kinevezését. De az ő neve most már eltörölhetetlenül összekapcsolódik a most kezdődő mészárlással.

301. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Kapcsolódó szócikkek: Nagy Imre
Anton_Gorogyeckij P>!

A cinikusok azt fogják mondani, hogy nem így kell lefolynia egy forradalomnak, de a magyarok gyermeki lelkek, egyszerű emberek. Négy nappal később az amerikai követség magabiztosan el fogja utasítani a Kreml propagandavonalát, amely szerint a felkelők fasiszták és tolvaj gengszterek. A követség munkatársai személyesen megfigyelték a tört kirakatú üzleteket, amelyekben az áruk teljes épségben maradtak. Valaki felírta az épen maradt üvegrészre: „Így lopunk mi.”

340. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Anton_Gorogyeckij P>!

Egy kiáltvány jelent meg Budapest falain:
„Vigyázat! Tízmillió ellenforradalmár kóborol az országban. A földbirtokosok, kapitalisták, tábornokok és püspökök százezrei főleg Csepel és Kispest arisztokratikus gyári körzetéből. Mivel csupán hat munkás maradt mentes az egész országban ennek a bandának gyilkos tevékenységétől, ez utóbbiak Szolnokon kormányt alakítottak.”

575. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Kapcsolódó szócikkek: Budapest
Anton_Gorogyeckij P>!

Lettek volna olyan titkos akciók, amiket az amerikaiak azonnal megtehettek volna, ha meglett volna bennük az akarat. „Nem tudom, hogy Ön tudja-e, vagy sem” – írja később Eisenhower egyik fő tanácsadója egy külügyminisztériumi barátjának –, „hogy egy csomó páncélöklöt akartak a felkelés alatt Nyugat-Európából Magyarországra szállítani, de mi ezt az akciót leállítottuk.” A CIA és szócsöve, a Szabad Európa Rádió még folytatja a szóbeli propagandáját, de Eisenhower és Dulles beletapostak a fékbe.

343. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Anton_Gorogyeckij P>!

Mindenki szerette volna tudni, kik voltak a besúgók. Sárvárott, a 10000 lakosú városban az ÁVH-s központ éppen a plébániával szemben volt. A rendőrtisztek a plébánosnak és Mikes Ferenc katolikus papnak köszönhették életüket. Ezek beleegyeztek, hogy a plébánián elhelyezik a titkos ÁVH-dossziékat, és ezzel megmentették a helyi besúgók életét. Mindazonáltal maguk a kíváncsi papok beletekintettek a dossziékba, és megdöbbenve tapasztalták, hogy a városból három pap szintén rendszeresen adott információkat a paptestvéreikről az ávósoknak.

362. oldal (Gede Testvérek, 2003)

David Irving: Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956

Kapcsolódó szócikkek: ÁVH · Sárvár

Hasonló könyvek címkék alapján

Philippe Sands: Patkányút
John Keegan: A parancsnoklás álarca
Ben Macintyre: Kém és áruló
John Keegan: Hat hadsereg Normandiában
Antony Beevor: Sztálingrád
Tibor Fischer: A béka segge alatt
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom születése
Antonia Fraser: Mária, a skótok királynője
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Antony Beevor: A D-nap