Tanulmány ​az emberi értelemről 5 csillagozás

David Hume: Tanulmány az emberi értelemről David Hume: Tanulmány az emberi értelemről

David Hume-nak, az európai felvilágosodás egyik átfogó szellemének ez a híres munkája 1748-ban jelent meg, és máig a modern ismeretelmélet egyik alapművének számít. Az eszmetársítás, az asszociációs elv, főleg pedig az oksági kapcsolat elemzése foglalja el a központi helyet a Tanulmány-ben – Bertrand Russel jegyzi meg, hogy Hume-mal kezdődik a kauzalitás modern filozófiája.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófiai kiskönyvtár Európa

>!
Nippon, Budapest, 1995
190 oldal · ISBN: 9638535644 · Fordította: Vámosi Pál
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1973
302 oldal · Fordította: Vámosi Pál

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 10


Népszerű idézetek

Sz_László>!

Szabadságon tehát csak azt érthetjük, hogy az akarat elhatározásaitól függően képesek vagyunk megtenni vagy nem megtenni valamit, azaz hogyha tétlenek akarunk maradni, megtehetjük, ha cselekedni akarunk, azt is megtehetjük. Mármost az általánosan elismert dolog, hogy ezzel a feltételes szabadsággal mindenki rendelkezik, aki nem láncra vert rab.

90. oldal, Nyolcadik fejezet. A szabadságról és a szükségszerűségről

Sz_László>!

A legkellemesebb és legkevésbé ártalmas élet a tudomány és tanulság sugárútján át vezet, s aki onnét bármilyen akadályt eltávolít, vagy ott bármilyen új kilátóhelyet teremt, azt méltán nevezhetjük az emberiség jótevőjének.

11. oldal, Első fejezet. A filozófia különböző válfajairól

Sz_László>!

A költészet mégoly ragyogó színei sem lesznek soha képesek a természetet oly módon érzékeltetni, hogy a leírást valódi tájnak tartsuk. A legelevenebb gondolat sem éri fel a leghalványabb érzetet.

17. oldal, Második fejezet. Az eszmék eredetéről

Fatma>!

S bár testünk egyetlen bolygó foglya, kínos-keservesen vándorol rajta, a gondolat egyetlenegy pillanat alatt a világegyetem legtávolabbi tájaira elszáguldhat velünk, sőt még a világegyetemen is túlra, a végtelen káoszba […].

18. oldal (Az eszmék eredetéről)

Fatma>!

Az egyenlő szárú és az egyenlőtlen oldalú háromszögeket sokkal élesebb határvonalak választják el egymástól, mint a bűnt az erénytől, az igazságot az igazságtalantól.

58. oldal (A szükségszerű kapcsolat eszméjéről)

Sz_László>!

Az elme tevékenységeinek figyelemre méltó sajátossága, hogy jóllehet a legközvetlenebbül jelenvalók, mégis, mihelyt tanulmányozásukba kezdünk, homályba burkolóznak, és a szem nem egykönnyen leli meg azokat a vonalakat és határokat, amelyek elválasztják és megkülönböztetik őket. E dolgok túl illékonyak ahhoz, semhogy huzamosabb időn át megőrizzék külsejüket és helyzetüket; egyetlen pillanat alatt kell megragadni őket, oly magasabb rendű átlátással, amelyet a természet adományoz, és a szokás meg az elmélkedés élesít.

13. oldal, Első fejezet. A filozófia különböző válfajairól

Sz_László>!

De jóllehet gondolataink látszólag ily korlátlan szabadságot élveznek, mégis tüzetesebb vizsgálat esetén azt fogjuk látni, hogy a valóságban igen szűk határok közé vannak szorítva, s hogy az elmének ez az egész teremtő képessége nem egyéb, mint az érzékszerveink és tapasztalataink által szolgáltatott anyag összevegyítése, átalakítása, felnagyítása vagy kicsinyítése.

19. oldal, Második fejezet. Az eszmék eredetéről

Sz_László>!

Tehát valamennyi tapasztalatból eredő következtetés, a szokás és nem az értelem műve.
A szokás tehát az emberi élet nagy vezérlője. Csak ez az elv teszi tapasztalatainkat hasznossá számunkra, s ez késztet minket arra, hogy az események múltbeli menetéhez hasonlóra számítsunk.

44-45. oldal, Ötödik fejezet. A kételyek szkeptikus megoldása

Sz_László>!

Hogy a tagjainkat az akaratunk parancsára mozgatjuk, ez, mint minden más természeti esemény, általános, mindennapi tapasztalatunk. De az az erő vagy energia, amely e műveletet létrehozza, miként a többi természeti eseménynél, itt is ismeretlen és felfoghatatlan.

65. oldal, Hetedik fejezet. A szükségszerű kapcsolat eszméjéről

Sz_László>!

A pürrhóni filozófus a maga elvont okfejtéseivel önmagát és a világot ugyan pillanatnyi ámulatba és zavarba ejtheti, de az élet első és leghétköznapibb megnyilvánulása minden kétségét és tétovázását tüstént eloszlatja, s ekkor e cselekvés és elmélkedés minden terén ugyanolyan helyzetbe fog kerülni, mint bármely más filozófiai iskola követője, vagy mint azok, akik soha semmiféle filozófiai vizsgálódással nem foglalkoztak. Álmából ébredve másokkal egyetemben csak nevetni fog önmagán, s bevallja, hogy minden ellenvetése puszta időtöltésből eredt, s nem is lehetett más célja, mint hogy rámutasson, milyen furcsa helyzetben vannak az emberek, hisz cselekedniök, gondolkodniok és hinniök kell, holott még a legszorgosabb vizsgálódásokkal sem képesek valódi bizonyosságot szerezni e tevékenységek felől, s nem képesek eloszlatni azokat az ellenvetéseket, amelyeket a téren bárki felhozhat.

154. oldal, Tizenkettedik fejezet. Az akadémikus vagy szkeptikus filozófiáról


Hasonló könyvek címkék alapján

Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach
Török-Szabó Balázs: A teoretika
Albert Soesman: Tizenkét érzék
Ellis Potter: Honnan tudod?
R. D. Laing: A meghasadt én
Georg Kühlewind: Tudatszintek
Gottfried Wilhelm Leibniz: Gottfried Wilhelm Leibniz válogatott filozófiai írásai
Rudolf Steiner: Sors és szeretet
Platón: A szofista
Marx W. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai