The ​Ironhand's Daughter (Hawk Queen 1.) 1 csillagozás

Gemmelltől megszokott hősies hard fantasy, női főszereplővel, ami a környezetet és a vázolt konfliktust tekintve a Rigante ciklus előképének tekinthető.
Az író ebben a könyvében is rendkívül gyorsan megteremti a hangulatot, ami az olvasót az első pártucat oldalon már magával is ragadja. A környezet, ahogy mindig, most is ismerős motívumokat mutat a földi történelem bizonyos korszakával és népeivel, de mégsem lehet azt érezni, hogy egy az egyben másolta volna a viszonyokat, mint ahogy az a gyengébb íróknál előfordul.
A történet a Felföldön (Highland) játszódik – a helyszín nem csupán a nevében emlékeztet a skót felföldre – amely már évtizedek óta a külhoniak (Outlanders) uralma alatt él. A felföldiek az elmúlt években viszonylag megbékéltek a helyzetükkel, s bár vágynak a függetlenségre, de nem élnek tűrhetetlen elnyomás alatt, így a lázadó szellem is elszunnyadt.
Gemmell másik erőssége, hogy a szereplőinek jellemét remekül tudja megragadni. Nem pepecsel a fölösleges részletekkel, hanem – hogy stílszerű legyek –, pár erős fejszecsapással kifaragja őket. A főszereplőin persze tovább dolgozik faragókéssel, de nem polírozza őket simára, de pont ettől az érdességtől lesznek a karakterei rendkívül hitelesek.
Itt ilyen Sigarni, a Vadász, az utolsó felföldi király vérvonalából származó független és arrogáns fiatal nő. Szabad szelleme és különleges szépsége mágnesként vonzza magához a férfiakat, akiket – főként mióta a klán látóembere meddőnek ítélte – szeretőként használ, de érzelmileg nem kötődik senkihez.
A nagyság ígérete persze ott van benne, s mikor a megszállókkal való viszonylag békés együttélés felborul és kitör a lázadás egy jól követhető jellemfejlődési ív végén válik belőle harcos királynő, a népének igazi vezetője.
Ahogy Gemmell előkészíti a lázadás kitöréséhez vezető eseményeket, azt akár a drámaíróknak is tanítani lehetne. Sigarni jelleme, és ellenfelének, a Felföld kormányzójának motivációja tökéletesen predesztinálja őket arra, hogy az első találkozásuk során robbanásig fokozódjon a feszültség, majd egy véres jelenet után Sigarnit a megkínzás és kivégzés ígéretével vessék börtönbe.
A tömlöcben a nőt megerőszakolják, de összetörve és megalázva is sikerül megszöknie, és bosszúszomjas fúriaként sorra lemészárolja azokat, akik erőszakot tettek rajta.
A kormányzó, aki csak jó okra várt, hogy a felföldiek ellen támadhasson, törvényen kívülinek nyilvánítja a nőt és mindazokat, akik segítenek neki, s ezzel kezdetét is veszi a háború.
A történet során ezeket követően még tucatnyi dologra derül fény – többek között Sigarni ezüstszínű hajának, és a családját lemészároló rettenetnek a titkára – és Gemmell, szokásától eltérően, a főhőseit egy rövid időre átrepíti egy mágiától duzzadó világba is.