Királyok ​bukása (Trója 3.) 72 csillagozás

David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Sötétség telepedett a Nagy Zöldre, és az ókori világot szétszaggatja a megosztottság.

A Trója előtti harctereken gyülekeznek a mükénéi királyhoz hű ostromló erők. Köztük van Odüsszeusz, a mesés történetmondó, a mükénéiek vonakodó szövetségese, aki tudja, hogy hamarosan halálig tartó küzdelembe kell bocsátkoznia egykori barátaival.

A messze földön híres város falai mögött Priamosz, a trójai király várakozik. A betegeskedő, megkeseredett uralkodó két hősbe veti minden reményét: fiába, Hektórba és a rettegett Helikáónba, aki szörnyű bosszút áll a mükénéieken a felesége haláláért.

Immár feltartóztathatatlanul tombol a háború – a vérszomjas, öldöklő küzdelem, amelyben oly hősök csatáznak, akiknek a neve örökkön fennmarad a történetben, amely még évszázadok múlva is visszhangzik az emberek szívében.

A kortárs fantasy egyik legnagyobb mestere, David Gemmell a Királyok bukása című regényével méltó befejezését adja a halhatatlan ókori eposzt feldolgozó nagyívű történelmi művének.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Delta Vision, Budapest, 2013
674 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155314193 · Fordította: Sziklai István

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Priamosz


Kedvencelte 24

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 31


Kiemelt értékelések

Fallen_Angel P>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Egyszerre volt szomorú és felemelő érzés olvasni a történetet. Egyrészt mert nem meglepetés, hogy mi lesz Trója és a legtöbb szereplő sorsa, másrészt nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy ezt a regényt részben már nem David Gemmell írta.
Bár önkéntelenül is kerestem, de nem vettem észre rajta az „idegen” kezet, nem éreztem az első két résztől eltérőnek – a stílus azonos, a történet íve töretlen. A sztori néhány ponton eltér ugyan az általam ismert Trója-legendától, de igazából ez semmiféle fennakadást nem okozott nálam, sőt némelyik változtatás kimondottan tetszett.
Mindössze pár oldal van a könyvben, amivel nem vagyok maradéktalanul boldog, és ez az utóhang, amit valahogy nem teljesen oda illőnek érzek. De ettől az apróságtól eltekintve a könyv méltó befejezése volt egy nagyszerű sorozatnak.

risingsun>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

A nagy finálé, avagy az elkerülhetetlen végzet beteljesülése. A nagy összecsapás, Trója ostroma ’végre’, két kötetnyi előkészítés után megkezdődik. Bevallom, én ezt a kötetet vártam a legjobban! Itt csúcsosodik ki a történet a csata, a hősök, a történet, mind egy helyre, Trójára koncentrálódik. Tömény kaland, ember feletti küzdelem orgia az egész kötet.
A nézőpont ezúttal visszahelyeződik a jobban ismert szereplőkre. Odüsszeusz, Hektór és Helikáon kerülnek a középpontba, de az ő szemükön keresztül, a ő szálaikhoz szorosan kapcsolódnak a többi, korábban megismert karakter szálai. Továbbra is jó, olvasmányos, lassan csordogáló, mégis izgalmas történet. Gemmell nem lassít, nem vesz vissza a tempóból, sőt, sokkal inkább most pörögnek fel igazán az események. Nagyon vártam benne Hektór és Akhilleusz párbaját, valamint a nagy cselt (a trójai falovat), s szerencsére ezúttal sem kellett csalódnom. Gemmell most, mint eddig mindig, megtartja a görög mitológiából ismert elemeket, de következetesen el is tér azoktól, a saját szája-íze szerint írja át, tárja az olvasó elé, teszi ezzel még izgalmasabbá az amúgy ismerős alaptörténetet.

S pont ebben rejlik a Trója-sorozat és ezáltal Gemmell zsenialitása, hogy a szerző bátor, merész módon új nézőpontokat, új történeti elemeket kombinál meglévő, ismert elemekkel s így új viszonyrendszereket hoz létre művében. Letehetetlen olvasmánnyá varázsolja a rég múlt eseményeit, friss szemléletmódjával élvezhetővé, izgalmassá teszi a mai olvasók számára is.

Nagyon örülök, hogy megismerhettem Gemmell új, történelmi fantasy arcát is, mert ezt is rendkívül magas szinten műveli, illetve sajnos már csak művelte. A könyv írása közben hunyt el, a történetet végül felesége fejezte be, tegyük hozzá szintén zseniális módon, mert semmilyen döccenés vagy változás nem érezhető a sorozat záró kötetében.

>!
Delta Vision, Budapest, 2013
674 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155314193 · Fordította: Sziklai István
ftamas>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Méltó befejezése az egész sorozatnak. A könyvet olvasva megjön az embernek a kedve ahhoz, hogy utána járjon, mi hogyan és mint történt. ( Már amennyire lehet ennyi év távlatából ) Gemmell belenyúl a valóságba és megváltoztat egy két dolgot. Persze az is lehet, hogy beletrafált és eltalált egy két dolgot, amely a történelem könyvekben másképp van. Akárhogyan is történt, a belenyúlásai zseniálisak és hihetőek.
Ez a záró kötet, várható Hektor és Akhilleusz párharca, amelyet zseniálisan oldott meg. Tudjuk, hogy Trója ostromát egy ló döntötte el, ahogy ezt megoldotta, az szintén zseniális. Kitalálható a hét domb rejtélye, amit inkább megsúg mint elmond.
Ebben a kötetben a a küzdelmek tényleg heroikussá válnak. Hősök keletkeznek és buknak el. A hangulat lenyűgöző, a könyv szinte letehetetlen. Ez a trilógia simán beférhetne a szabadon választható olvasmányok közé.

Profundus_Librum>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Az első két rész után „végre” valóban felforr a népek olvasztótégelye – a Nagy Zöld –, és a görög városállamok szövetsége lerohanja a virágzó Tróját. A görög uralkodók egymás ellen is folyamatosan intrikáló szövetsége az ókor legnagyobb katonai hadmozdulata volt, de a példátlan mennyiségű katonára szükség is volt, ha el akarták foglalni a bevehetetlennek tartott Aranyvárost és megszerezni a benne felhalmozott mesés kincseket. Gemmell trilógiája nem dramatizál átirata az elfogadott történelmi tényeknek, hanem számos helyen a saját szájíze szerint egészítette ki a mesét. Így például a valóságban TÍZ ÉVIG tartó ostrom a könyvben egy évig tartott „csupán”. Emellett, ha semmi mást nem is tud az ember Trójáról, de a trójai faló legendája mindenki által jól ismert. Gemmell történetében is feltűnik az óriási ló, de Trója bukását – remélem ez NEM spoiler senkinek! – nem az a ló és nem is a legendából ismert módon okozza majd. A végig izgalmas olvasmány így még a „született történészeknek” is jó szórakozás lehet, hiszen történelmi adatok ide vagy oda, az események jó néhányszor vesznek váratlan fordulatot.

A könyv elolvasása óta átolvastam csomó cikket, amiben a korszakról, a térség népeiről, a nyelvekről, Trójáról, a trójai háborúról vagy Trója régészeti feltárásáról szóltak, de még a csak mellékszálként szereplő III. Ramszeszről és a hettitákról is egyet-kettőt. Megtudtam ezekből, hol volt a történet – persze direkt – elferdítve, hogy Agamemnón, a mükénéi király (aki a történészek szerint nem volt olyan gonosz, mint a könyvben, sőt, kifejezetten jónak tartják manapság) nővére a regényben a valóságban a lánya volt és hogy sokak élete is máshogy alakult, mint a könyvben. De komolyan kérdezem, hogy mi többet remélhet egy regény elérni, mint hogy felkeltse az emberek kíváncsiságát valami iránt (és közben még remekül szórakoztat is)? Az biztos, hogy hiába tudom már, – nagyjából – hogyan is folyhatott a valóságban ez az egész sajnálatos torzsalkodás, de a könyvből megismert szereplőkre én már úgy fogok emlékezni, ahogy itt most megismertem őket. Helikáón, Hektór, Agamemnón, Meneláosz, Akhilleusz, Odüsszeusz, Parisz, Helené, Andromakhé, Khalkeusz, Priamosz vagy Kasszandra – és a többiek – elfoglalták őket megillető helyüket a saját pantheonomban – mondhatnak a történelemtudósok bármit róluk. :)

Bővebben a blogon:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2013/10/david-gemmel…

1 hozzászólás
mazsolafa>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Bár tudtam, hogy Trójának itt a vég, én mégis körmömet rágva, számat harapva izgultam érte és hőseit a szívembe zártam.
Nem tudom milyen Gemmell többi regénye, de ha csak feleennyire jó, mint ez, akkor mindet olvasni kell.

2 hozzászólás
Viki24>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Imádtam ezt a részt is.
1 csillag levonásra szükség volt, mert az előző részek jobban sikerültek. Főleg a végével voltak gondjaim. Nem örültem, hogy számomra lényegtelen események túl lettek tárgyalva, amire kíváncsi voltam meg se lett említve. Pl.: mindig örültem, ha Helikáónról olvastam, de a róla szóló cselekményszálat Théra után lezártam volna. Helyette Xandroszról szerettem volna megtudni, hogy hova került, mi lett vele,
Igazából addig tetszett, hogy spoiler Ez volt a végső nagy esemény, amivel vége lett a háborúnak. Ennek ellenére ez volt az a pillanat, amikor a szivem szakadt meg.
Új kedvenc sorozatra találtam hála David Gemmel Trójájának.

2 hozzászólás
Kallós P>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

A triológia harmadik részére – ahol is konkrétan a történésnek a helye lenne – kifogyott a történetből a szufla kicsikét. Talán attól éreztem így, hogy a túl sok szálon futó történetben a 674 oldalra vetített aljas indokból, előre megfontolt szándékkal elkövetett súlyos testi sértések és ugyanezen okból kifolyólag elkövetett gyilkosságok száma (számomra) túl alacsony volt. A megtörtént eseteknél viszont hiába a sok szóvirág, mint pl.: vérszökőkút, miegymás, ettől nem lett libabőrös a hátam, mint ahogy azt egynémely adrenalingőzös történet közben átéltem. Ami viszont nagyon tetszett az a Kasszandra szál által a történetbe font finom misztika volt. Mivel a három kötet közben elkövettem egy Iliász/Odüsszeia és egy laza Eaneis olvasást is így viszonylag friss benyomásokkal gazdagodott bennem Gemmel világa. Talán épp ezért érezhettem kissé streilnek az egészet Homérosz archaizáló modorához és Vergilius Sybilla irodalmához képest amit az elején még élveztem is. Egyszó mint száz, számomra picit sótlan volt minden idők egyik, ha nem a legnagyobb epicájának fanfiction adaptációja. Amiben viszont eszméletlenül erős a Gemmel mű az az ókori görög/trósz világ rekonstrukciója, a figurák élettel megtöltése a történetek újraértelmezése. Amit például Itakha királyának figurájából kihozott ez az ember az valami eszméletlen! Ajánlom jó szívvel minden ókori történelemet kedvelőnek azzal ismerkedőnek!

Puclifer>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Nem tudom mit írhatnék még amit más már ne írt volna meg erről a csodálatos trilógiáról.
Együtt örültem, izgultam, sírtam a szereplőkkel.
Andromakhé szakaival élve:
„Egykor hősök oldalán járhattam…”

nyirog>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Hát véget ért! Az utóbbi időkben nem igazán volt olyan sorozat amivel maradéktalanul meg voltam elégedve, de most a Trója végre ismét tökéletes élményt hozott. A Királyok bukása méltó befejezése a három kötetnek, a gondosan előkészített karakterek, a terep és a körülmények eposzi végkifejletben „egyesülnek”. Egy picit eltérünk a homéroszi történésektől, nem minden egy az egyben az Íliászban megismert módon ismétlődik, de ez nem is baj, elvégre ez egy fantasy történet, írói szabadság is van a világon. A kötet nagyszerűen mutatja be mit is jelent klasszikus hősnek lenni, és bátran példát állíthat a fiatalok elé is emberi nagyságból.
Igaz ugyan, hogy a hősök ideje lejárt a Nagy Zöld vidékén, de Helikáón/Aineász nyugatra hajózott, és letelepedett a Hét Domb környékén, ezzel pedig elkezdődött az emberiség új korszaka, amiből egy olyan nép emelkedett ki, amely évszázadokon keresztül meghatározta az egész vliág sorsát. Sőt tulajdonképpen a ma ismert civilizáció ennek a népnek köszönhető: az ő bátor felfedezőik, agyafúrt politikusaik és ellenállhatatlan hadvezéreik fáradságos munkája eredményeként olyan a világ ma, amilyennek ismerjük. Helikáónnak köszönhetően a hősök kora véget ért, de helyette eljött az új, és ha lehet még nagyszerűbb világrend: a Római Birodalom kora

daney>!
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása

Egy tragikus történet tragikus befejezése: e kötet írása közben, mondhatni tollal a kezében hunyt el David Gemmell. Azt hiszem, jól választottam, amikor az életművével való ismerkedést a Trója-ciklussal kezdtem. Ha a fantasy-irodalom egyik legnagyobb alakjaként számon tartott szerző egy fantasyt nyomokban sem tartalmazó, mások által már sok ezerszer lerágott történetet ilyen színvonalon tud hozni, akkor arra érdemes odafigyelni.
A nagy eposz bátor újraértelmezése kerekedik ki a végére, így marad bőven meglepetés azoknak az olvasóknak is, akik már a legelején bennfentes információkkal rendelkeztek Trója leendő sorsáról… :)


Népszerű idézetek

mazsolafa>!

Csodálhatsz egy embert, aki állandóan legyőz, de csak ritkán fordul elő, hogy kedveled is.

175. oldal

Hanaiwa>!

A hettita a mükénéi harcosra nézett:
– Nem arról van szó, hogy nem kedvellek. Engem filozófusok, ritkaságszámba menő képességekkel megáldott tanítók, történetírók és gondolkodók neveltek. Tanulmányoztam az ősi háborúk művészetét, továbbá a nagy hadvezérek, költők és törvényalkotók szavait. Most azonban száműztek atyám birodalmából, egy olyan katona társaságába, akinek a legnagyobb öröme ha felvizelhet egy fára. A „nem kedvellek” formula még csak megközelítőleg sem írja le, hogy mit érzek.
Banoklész a hettitára meredt, majd Kalliadészra:
– Azt hiszem most megsértettek, de már azóta nem figyeltem hogy a filozófusokat emlegette…

247. oldal

mazsolafa>!

„Addig ne húzd ki az oroszlán fogát, amíg nem látod a legyeket a nyelvén!”

138. oldal

mazsolafa>!

Az igazság és hamisság két különböző jószág. Annyira különböznek egymástól, mint az oroszlán és a gyík. Bonyolult állatok és számos vonásukban osztoznak – mindkettőnek négy lába van, két szeme és egy farka. Ám mégsem tévesztheted össze egyiket a másikkal. Felismerem az igazságot, amikor látom és felismerem a hazugságot is.

478. oldal

mazsolafa>!

Azt mondják, hogy a paradicsom kapuját csak a hátramaradottak könnyei nyithatják meg.

60. oldal

mazsolafa>!

Az út, amelyen a katona jár, keskenyebb egy kardpengénél is. Lép egyet jobbra és elgyengül, csekélyebb harcos lesz belőle; lép egyet balra és szörnyeteggé válik.

30. oldal

Hanaiwa>!

– Az egyik evező nem húz úgy ahogy kellene, ezért a haladásunk egyenetlen.
Az egyiptomi döbbenten fordult a trójai hajóshoz:
– Te komolyan érzed..ezt az egyenetlenséget amit egyetlen evező okoz a nyolcvanból?
Oniakosz bólintott. Hirtelen feketefejű sirályok bukkantak fel fölöttük, és le-lebukva cikáztak.
– Ezt is érezted? -kérdezte Gersom.
– Mit? – kérdezett visza Oniakosz.
– Az egyik sirály rászart a fedélzetre. Várd meg míg módosítom a testtartásom, hogy a hajó megszokja az új súlyelosztást.

6. fejezet. 132. oldal

Puclifer>!

– Nos, sztratégosz – fordult a barátjához, miközben végignézett a várakozó katonákon –, mi a tervünk?
– Beszédet intéztem az emberekhez – felelte Banoklész –, és megmondtam nekik, hogy öljenek meg minden rohadékot, aki ellenük tör, és addig folytassák az öldöklést, míg mind meg nem hal.
– Jó terv – mondta erre Kalliadész. – Tetszik. Előnyére szolgál az egyszerűsége.

daney>!

Az emberek mindig a végső győzelemről beszélnek, de én még egy olyat sem láttam.


Hasonló könyvek címkék alapján

Margit Sandemo: A magányos lovag
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Veszélyes amazonok
Anne Rice: A múmia
Robin LaFevers: Sötét diadal
Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
Patrick J. Morrison: A Holló hatalmában
Lian Hearn: Fűpárna
Izolde Johannsen: Róma
Michael Moorcock: Harcikutya