Legendás ​Druss első krónikája (Drenai Saga 4.) 92 csillagozás

David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Drussnak ​hívják. Ő a Haláljáró. Habár könyörtelen mészárosok vére csörgedezett ereiben, gyönyörű és titokzatos Rowenájának szerelme törékeny békét teremtett számára. Ám egyszer elérkezett a nap, amikor a falujába visszatérő Druss csak halottakat talált – azok a rabszolgatartók végeztek velük, akik elrabolták az asszonyokat, hogy aranyért adják el őket. Rowena is az eltűntek között volt.
Druss Rowena után indul – egyedüli társa Snaga, a hatalmas, kétfejű csatabárd. Utazása a leghatalmasabbak fénylő trónusától a züllöttség legmélyebb bugyráig vezet. Útközben ádáz szörnyekkel csatázik, és aláereszkedik a fekete mágia és a démonok iszonytató földjére.
Egy dolog azonban biztos:
Drussra a győzelem vár… vagy a halál.

David Gemmell első regénye, a Legenda 1984-ben jelent meg. Azóta számos bestsellere látott napvilágot, köztük a Drenai-saga, a Jon Shannow-regények és a Hatalom Kövei sorozat. Számosan akadnak, akik a kortárs brit heroikus fantasy koronázatlan… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1993

Tartalomjegyzék

>!
Delta Vision, Budapest, 2004
410 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639474878 · Fordította: Sziklai István

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Legendás Druss


Kedvencelte 13

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

zamil>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Tökéletes indítás, így lesz valakiből legendás harcos. Kell egy esemény, ami felkorbácsolja a bosszúnkat, ami megváltoztatja az életünk. Majd egy hős, aki ezt komolyan is veszi. Végezetül barátok és az se árt, ha van közte egy poéta, akinek köszönhetjük a hírnevünk.
Kevés olyan hős van akiből életében legenda lett, de a Csatabárdos ilyen.

bartok_brigitta P>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

A könyv sokkal inkább elbeszélésgyűjtemény, mint regény – a részek összefüggenek ugyan, de térben és időben nem mindig ott veszik fel a fonalat, ahol az előző történet véget ért. Az időugrások néhol egy kissé megkavartak, de mihelyt beleszoktam a ritmusba, már egyáltalán nem volt zavaró ez a fajta rohanás. Az író által megalkotott világ egyre szélesedik, aminek én nagyon örülök.
A cselekmény dinamikája nem maradt alul, az általam olvasott korábbi regényekhez képest. Nem maradtam híján az összecsapásoknak – még mindig nagy kedvenceim –, és kaptunk egy nagyon komoly szerelmi szálat is, ami hangsúlyosságát tekintve a történet alakítója volt. Ezúttal a mágia kissé háttérbe szorult, de nekem annyira nem is hiányzott.
Gemmell regényein érezhető, hogy az író mennyire szerette a mitológiát, és hogy előszeretettel merített az egykorvolt legendákból. Druss történetében is volt néhány áthallás, amit örömmel köszöntöttem, és amelyek miatt nagy lendülettel vetettem bele magam az olvasásba. Druss nem tipikus hős, aki átszeli a világot, hogy megmentse egyetlen szerelmét, és közben attól sem riad vissza, hogy lemerészkedjen érte az alvilágba. Nem. Ennél sokkal több. Mélyebb, és sötétebb, amit az író bátran és kendőzetlen őszinteséggel mutat meg. Ezeknek az árnyalatoknak hála lesznek Gemmell szereplőiből húsvér emberek.
Druss mellett nagy kedvencem lett Sieben. A két férfi kapcsolata akaratlanul is emlékeztetett a Geralt-Kökörcsin párosra a Vajákból, de lehet, hogy csak azért, mert Sieben maga is költőféle. Azt viszont bevallom, hogy az író női szereplőivel nem mindig vagyok elégedett, Rowenával képtelen voltam megbarátkozni…
Összességében a Legendás Druss első krónikája csak megerősítette abbéli elhatározásomat, hogy bármit is írt élete folyamán Gemmell, azt nekem olvasnom kell. Egyértelmű, hogy folytatni fogom a Drenai Saga sorozatot.

_ada>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Voltak kétségeim, nem is kevés. És habár tetszett, még mindig hiányolom Árnyjárót! Druss egyszerűen nem tudott megfogni. Ő a Hős, aki még fiatal és indulatos a könyv nagy részében; forrófejű hűbelebalázs, mégis mindent túlél. (persze a neheze még csak most jön, szóval kíváncsi vagyok, hogyan boldogul spoiler halála után). A mellékszereplőket ismét sokkal érdekesebbnek találtam.Kalandból és izgalomból sincs hiány. Összességében nincs vele gondom.
Mellesleg ha nincs a negyedik rész, ez is több csillagot kap. Mert spoiler, sejtettem, hogy ő lesz a gonosz, de annyival elintézni, mint ami itt van… Olyan szimpatikus karakterek tűntek el olyan hirtelen!

maevis>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Ideje volt visszatérnem a Drenai saga világába és bizony nagyon jól is tettem, mert ezzel a résszel egy új kedvencet avathattam. Csatabárdos Druss nagyon könnyen szerethető szereplő lett, a világ amit Gemmell teremtett érdekes és a mellékszereplők is szépen kidolgozottak lettek. A történet végig lebilincselő, mindenképp folytatnom kell.

Árnyék82 P>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Legelőször a Legenda-t olvastam, utána lelkesültem fel hogy kell minden ami megszerezhető az írótól. Nagyon jó volt mikor rátaláltam erre a részre, mert mindig kíváncsi voltam, hogy született meg Druss igazi legendája.
Szerintem ez a rész mindent elmond erről a karakterről. Bármennyire is furcsa, de ez az ember számomra akkor is egy példakép, még ha egy kitalált személy is. Egyszerű, de valahogy letisztult lélek, aki mindezek ellenére, egy hihetetlen brutális hatékonyságú gyilkológép tud lenni. Valahogy, mégis tiszta marad a szíve.
Akárhányszor olvasom (ami jó párszor megtörtént már) mindig magával ragad a történet.
Lendületes, kalandos, jó és egyedi karakterekkel némi mágiával a harcosok világában.
Sosem fogom megunni.
Most is, egyszerűen csak jólesik olvasni. :)

Balázs_Erőss>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Igen, igen, igen! Így kell ezt, kérem szépen! Majdnem minden megvan benne, ami egy klasszikus heroikus fantasy ismérve, talán csak a varázslat volt kissé elhanyagolva.
Rég óta nem olvastam Gemmell-től, de most egy huszárvágással ismét előtérbe került.
(Ide kapcsolódik az is, hogy a keresztfiam kérte, mondjak neki olyan fantasy regényt, amiben intenzíven varázsolnak. Megfogott a kéréssel. Nehéz volt olyat ajánlani, ami nem vérgőzös, belekben tocsogó. Elsőre Wayne Chapman: A Fekete Dalnok-át adtam oda neki, aztán majd megkapja [[Margaret Weiss – Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai]]-t is.)
Mondjuk belezés azért ebben is van rogyásig…
Jó választás volt!

Kavics_79>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Jó volt olvasni ezt a történetet is.
Gemmell írásaiban én még nem csalódtam, a cselekmény lendületes és érdekes.
Druss egy egyszerű de kedvelhető figura, akinek jelemében nem fér bele semmilyen alakoskodás vagy rosszindulat.

Kallós P>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Gemmel az írózseni aki szabadul a történelem szabta keretek szorításából és megteremti a tökéletes kora középkori atmoszférát. Írom ezt úgy, hogy a vendetta és a hataloméhség motiválta V.-VI. századi Barbár királyokat olvasom vele párhuzamosan ahol a Burgund Zsigmondot saját nemesei gyilkolják meg és dobják kútba családjával egyetemben mert felvette a katolicizmust az arianizmussal szemben. Lassan kezdem kapisgálni, hogy tulajdonképpen mindegy is, hogy milyen párhuzamos univerzum a terep milyen figurákkal, az ember az ember marad a nehéz idők pedig kemény embereket szültek ott is, itt is …

Llorente>!
David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

Elég kicsavart szerelmi történetnek indult. A 17 éves Druss feleségét elrabolját a martalócok, és Druss ezt nem hagyja annyiban. Szóval Druss kezébe veszi a Snagát és elindul bosszúhadjaratára. Hét éven át keresi a feleségét, közben legandás hírnévre tesz szert nem csak Drénában hanem Ventriában is. Eddig simán öt csillagot adtam volna, de aztán jött az utoló fejezet. Jön egy nagy ugrás az időben, kb 20 év telik el, Druss már 45 éves, még mindig egy kiváló harcos. Azonban ez a fejezet a történet felfelé ívőlő pályáját nem csak kilapította, hanem átfordította. Az utolsó fejezet unalmas volt, kiszámítható és tele klisékkel, az addigi hangulatot teljesen megölte. Druss a Legenda után most se lett a kedvencem, ahogy Sieben mondta, lehet hogy nem Druss a legtaktikusabb, vagy a legfurfangosabb harcos, ő egyszerűen csak Druss.


Népszerű idézetek

mcgregor P>!

– Mi ez a hely?
– Az a neve, hogy Egy Híján.
– Furcsa név egy fogadónak.
Varsava a férfi fakó szemébe nézett.
– Nem igazán. Egy ventriai pohárköszöntőről kapta a nevét: Váljon valóra minden álmod – egy híján.
– Mit jelent ez?
– Egyszerűen csak azt, hogy az embernek mindig legyen beteljesítetlen álma. Mi lehet annál rosszabb, mintha elérsz mindent, amiről csak álmodtál? Akkor mihez kezdesz?

mcgregor P>!

– Életem javarészében katona voltam, fiú. Harcoltam nadírok, vagriaiak, sathulik, kalózok, brigantik ellen. Mondj egy ellenséget, és biztos, hogy összemértem a kardom velük.
– De azt mondtad, hogy gyáva voltál.
– Nem mondtam ilyet, kölyök. Azt mondtam, hogy rémüldöztem. Van különbség. A gyáva az, aki tudja, mi a helyes, de nem meri megtenni: rengeteg ilyen ember van. De a legrosszabbakat könnyű észrevenni: hangoskodnak, nagyokat mondanak, és ha esélyük van rá, olyan kegyetlenek, akár maga a bűn.
– Az apám gyáva – mondta a fiú szomorúan.
Az öregember vállat vont.
– Ha az, fiú, akkor hosszú-hosszú idő óta ő az első, aki bolondot csinált belőlem. És ha ezt abból gondolod, hogy elfutott a faluból, akkor tudd meg, vannak alkalmak, mikor a futás a legbátrabb dolog, amit csak ember tehet. Ismertem egyszer egy katonát. Úgy ivott, akár a gödény, úgy üzekedett, akár a macskák a sikátorban és megküzdött volna mindennel, ami járt, kúszott, vagy úszott. De azután megtért, és a Forrás papja lett belőle. Amikor egy férfi, akit valamikor ismert, és ökölharcban legyőzte őt, meglátta a papot Drenan egyik utcáján, odament hozzá és ököllel az arcába vágott, a földre küldve őt. Én magam is jelen voltam. A pap talpra szökkent – harcra vágyott. Minden porcikája harcolni akart. De azután eszébe jutott, hogy mivé lett, és visszafogta magát. Olyan nagy lelki tusát vívott magával, hogy könnyekben tört ki. Azután fogta magát, és elment. Az istenekre mondom, fiú, ez aztán a bátorság!
– Szerintem ez nem bátorság – közölte Druss.
– Az összes bámészkodó is ugyanígy gondolta. De van valami, amit remélem, hogy megtanulsz majd. Hiába hisznek millióan egy ostobaságban, attól az még ostobaság marad.

Kapcsolódó szócikkek: Legendás Druss
mcgregor P>!

– Minden halál bűntudatot szül, Druss. Ha egy fiú meghal pestisben, az anyja magát okolja, amiért nem vitte el a gyermeket biztonságos helyre, még azelőtt, hogy a járvány kitört volna. Ha egy férfi lezuhan, és halálra zúzza magát, a felesége azt gondolja majd: „Bárcsak arra kértem volna, hogy maradjon ma itthon.” A jó emberek sajátja az, hogy magukra veszik mások terhét. Minden tragédia elkerülhető lenne, ha tudnánk róla; így amikor lesújt, magunkat hibáztatjuk.

Kapcsolódó szócikkek: bűntudat · halál
ppayter>!

– […] Hát sosem hallottál meséket? Sudár, aranyhajú, elbűvölően jóképű hősökről? Illedelmes és csodaszép hercegnőkről, akik azzal töltik az életüket, hogy a csinos hercegre várnak, aki majd megmenti őket? Az istenekre, Druss, senki sem akar meséket hallani az igazságról! […] Tudod, ez a romantika. A mesékben szereplő nő vagy istennő, vagy ribanc.

Első könyv: Egy legenda születése - 4. fejezet

2 hozzászólás
mcgregor P>!

– A világ elmezsibbasztóan egyszerű helynek tűnik a számodra, Druss. Vannak jók, és vannak gonoszak. Felmerült benned valaha is, hogy létezik egy hatalmas tömeg, amely se nem kristálytisztán jó, se nem egyértelműen rosszindulatú? Hát persze hogy nem! Vegyük csak például a mai napot. Az öregember lehetett volna egy aljas varázsló is, aki ártatlan kisdedek vérét itta; az őt kínzók pedig a csecsemők apái. Te nem tudtad, mi a helyzet, csak berontottál, és leverted őket. – Varsava megcsóválta a fejét, és nagy levegőt vett.
– Tévedsz – felelte Druss higgadtan. – Hallottam már hasonló érveket korábban is, Siebentől és Bodasentől, meg másoktól. Azzal egyetértek, hogy egyszerű ember vagyok. A nevemet is alig bírom elolvasni, és nem értem a bonyolult érveket. De nem vagyok vak. A fához kötözött férfi házilag szőtt, régi ruhákat viselt, és a gyermek hasonlóan öltözött. Nem voltak gazdagok, mint ahogy egy varázsló lett volna. És hallottad a késdobálók röhögését? Kegyetlen volt, és durva. Nem földművelőktől eredt: mellesleg piacon vett ruhákat hordtak, és finom bőrcsizmát viseltek. Látszott rajtuk, hogy gazfickók.

Kapcsolódó szócikkek: Legendás Druss
mcgregor P>!

A férfi tudta, hogy meg fog halni. Az idő zárványba dermedt körülötte – látta az eget és az alacsonyan szálló felhőket, érezte a frissen kaszált fű illatát.

10. oldal

mcgregor P>!

Druss visszatrappolt a táborba, és benézett a költőhöz. Sieben még mindig aludt. A csatabárdos odahozott magának egy széket, és egy darabig a poéta ráncos arcát nézte, majd tőle szokatlan módon megsimogatta a kopasz fejet. Sieben kinyitotta a szemét.
– Ó, te vagy az! Mi ez a nagy nyüzsgés?
– A ventriaiak becsaptak minket. A hegy túloldalán állnak.
Sieben halkan szitkozódott, Druss meg kuncogott.
– Te csak heverj itt, poéta, én meg mindent elmesélek, amint megfutamítottuk őket.
– A Halhatatlanok is itt vannak?
– Hát persze.
– Csodás. Kellemes kis kirándulást ígértél nekem, meg néhány szónoklatot. Erre mibe csöppentünk? Már megint egy háborúba.
– Találkoztam Bodasennel. Jól néz ki.
– Pazar. Akkor ha végzett velünk, talán leülhetünk inni egyet, és elcseveghetünk a régi szép időkről.

Kapcsolódó szócikkek: Legendás Druss
_ada>!

…nagyapád még szatócs volt, és nemesi címetek alig két nemzedékre nyúlik vissza. Ahogy öregszel, majd ráébredsz, hogy csak az számít, amit az ember tesz, és nem az, amit az apja tett.

NEGYEDIK KÖNYV: Legendás Druss

_ada>!

Az emberek azt hiszik, amit hinni akarnak, és az igazság csak ritkán lényeges.

NEGYEDIK KÖNYV: Legendás Druss


A sorozat következő kötete

Drenai Saga sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Morgan: Az acél emléke
C. S. Pacat: Hercegi csel
Mark Lawrence: A Széthullott Birodalom
Joe Abercrombie: A Hősök
George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja
Joe Abercrombie: Half a War – Az ütközet
Glen Cook: A Fehér Rózsa
Sebastien de Castell: Az áruló pengéje
Katherine Arden: A boszorkány éjszakája
Robin Hobb: A Nép Orgyilkosa