A ​pokol tíz napja 18 csillagozás

David Fraser: A pokol tíz napja

1940. szeptember 8. London. Az „angliai csata”, a brit főváros borzalmas erejű német bombázása a tetőfokára hág. Ég a Szent Pál-katedrális, lángokban a Temze-parti parlament, romhalmaz az East End-negyed. A náci légierő nyolc nap és nyolc éjjel mindent elkövet, hogy demoralizálja és térdre kényszerítse az angol fővárost. E pokoli napok krónikáját írta meg a jeles angol író több szálon futó regényében. Három különböző társadalmi osztályú angol család, egy Londonból tudósító amerikai újságíró és a legfelsőbb angol hadvezetés tagjai a feszes kompozíciójú, pergő ritmusú, változatos cselekményű mű főhősei. Anélkül, hogy Fraser heroizálná szereplőit, valóban hősöket teremt – megérteti, hogy miben rejlik az az erkölcsi fölény, az az elpusztíthatatlan morális tartás, amelyet a hitleristák nem rendítettek meg a londoniakban.

Eredeti cím: Blitz

>!
Zrínyi Katonai, Budapest, 1987
670 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633263751 · Fordította: F. Nagy Piroska

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 11


Kiemelt értékelések

Joxer>!
David Fraser: A pokol tíz napja

Rendkívül szemléletes, részletekbe menő regény London II. Világháborús német bombázásáról, minden rendű és rangú szereplők felvonultatásával. Van itt kórházi ápoló, bejárónő, minisztériumi ember, tűzoltó, amerikai újságíró, gyerekeket lopásra kényszerítő ügyeskedő feketéző, sőt még Churchill is megjelenik.
Ahogy a németek napról-napra egyre jobban bombazápor alá veszik London különböző részeit, úgy lesz a történet egyre feszültebb, és az olvasó úgy izgul egyre inkább a szereplőkért, hogy ők ne essenek áldozatául ennek az értelmetlen harcnak.
A német hadvezetés annyira eszeveszetten támad, hogy még a Buckingham-palota sem ússza meg. :(
Azt is megtudhatjuk, hogy háborús időkben a rendőrség minden kis semmiségért vegzálja a kisembereket, akiknek van bőven elég gondjuk enélkül is, hisz a házukat és értékeiket elvesztve próbálják túlélni a háborút és a jövőbe tekinteni.
A regény olvasása közben szinte ott éreztem magam a szereplők között, és már-már én is néztem az eget, hogy mikor jönnek azok az átkozott vadászrepülők.

SteelCurtain>!
David Fraser: A pokol tíz napja

Zavarba ejtő mű.
Mesteri alkotás.
Nem az írás minősége miatt tagadtam meg tőle a maximális öt csillagot.
Egyszerűen nem tudtam annyira szeretni, amennyire lehetne.
Ellenben mindenkinek ajánlom, akinek tetszett Eric Knight: Légy hű magadhoz
című regénye. Én azt se tudtam szeretni. Szigorúan szubjektív véleményem szerint azért Fraser könyve gördülékenyebb, fogyaszthatóbb és jobb. Másnak bizonyára ellenkező véleménye lesz. Már persze ha elolvassa egyáltalán még valaki ezt a könyvet, mert számomra hihetetlen, hogy ezt a 28 éve megjelent könyvet az adatlapja alapján mindössze kerek egy tucat ember olvasta. Talán az a csekély 670 oldal riaszt vissza egyeseket az elolvasásától? Vagy már ennyire unalmas lenne az angliai csata, London sorozatos bombázásának története? Én örülök, hogy belebotlottam ebbe a könyvbe, még ha nem is szerettem bele. Jól kidolgozottak a karakterei, talán túlságosan is, mert senki sincs benne, akit maradéktalanul lehetne kedvelni, vagy legalább szívből gyűlölni. Érdekes, sablonokat mellőző a történetvezetése. Ugyanakkor én talán egészen mást olvasok ki belőle, mint ami a szerző szándéka. Ő az angolok hősiességét, győzni akarását emeli ki, mint döntő motívumot. Én meg meglehetősen viszolyogva olvastam azokról a derék east endiekről, akik feltétel nélkül elfogadják alárendelt helyzetüket, s egyetlen vágyuk, hogy szolgálhassanak. Bár a Birodalom hanyatlásával már színre lép egy olyan generáció is, amelyik ha még nem is lázad, de már nem hiszi vakon, hogy a felsőbb osztálybeliek akár fikarcnyival is különbek mint ők.
Erénye a könyvnek, hogy hangsúlyozott szerepet kapnak azok a külön törvények és rendelkezések, melyeket a britek villámgyorsan meghoztak a háború sikeres megvívása érdekében, és amelyek a legteljesebb mértékben ellentétesek a demokráciával. Ezekről a háború után kínosan igyekeztek megfeledkezni.. Birtokok használati jogának erőszakos elvétele, önkényes letartóztatások, külföldiek ezreinek embertelen körülmények közötti internálása, ítélet nélküli deportálások. Még parlamenti képviselő is áldozatául esett ennek a tisztogatásnak. Bár nem oly brutálisan mint a Gestapo, de az angolok lényegileg hitleri és sztálini módszereket alkalmaztak, ami azért minimum kérdőjelessé teszi azt a nézetet, hogy erkölcsi fölényüknek köszönhetik a nácik felett aratott győzelmüket. Ez a felfogás szívesen megfeledkezik arról, hogy volt ott azért egy La Manche nevű betemethetetlen vizesárok, aminek a hiányában morális alá vagy fölérendeltség nélkül szabad útjuk nyílt volna a fritzeknek. Mindez azonban semmit sem von le azoknak az érdeméből, akik szembeszálltak a náci hadigépezettel. És nemcsak a katonák, a sokszor megénekelt vadászpilóták, hanem a civil lakosság is. Mint ebben a regényben az a két háziasszony, aki elhajtják a francba az őket óvóhelyre küldeni igyekvő légófelügyelöt, mert még teát kell főzniük. Ők az igazi hősök. Mert az adott helyzetben ez borzasztó ostoba cselekedet, másrészt viszont ez csakugyan erkölcsi fölény, mert nem hajlandóak egy embertelen ellenséghez idomulni, az ő játékszabályai szerint átalakítani életüket. És ez borzasztó fontos üzenet a mának, amikor még saját vezetőink is arra akarnak rávenni minket, hogy játsszunk a terroristák szabályai szerint.

XX73>!
David Fraser: A pokol tíz napja

A könyv arról az időszakról szól, ahol a Légy hű magadhoz abbamarad. „Tudta, hogy azt a hangot hallja, amit hosszú-hosszú századok óta nem hallott eleven ember. London üvöltését, amint hátát a falhoz vetve védi az életét.”

Óriási tablót fest erről a pár napról a szerző. Sok mindennel szembesülünk, a harci cselekményeken túl kiemelten az osztálykülönbségekről is. De ellentétben a Légy hű Clive-Prudence párosával, itt sajnos senkinek nem tudtam drukkolni igazán.

Pedig mi minden akadt a könyvben: kibombázott szegény családok, rákban haldokló nénike, a bátor lelkiismereti szolgálatmegtagadó, fosztogató gyerekek, németbarát társaság, félrelépések, leszbikus szerető, szocialista étteremrohamozás, és még sok más nehezen emészthető. Olykor visszataszító osztálykülönbségek és emberi sorsok.

Jerbiton>!
David Fraser: A pokol tíz napja

Kamaszként olvastam először. Most rányúltam a könyvespolcon – vagy öt éve ugyanazon a helyen van – és nem bántam meg.


Népszerű idézetek

SteelCurtain>!

A háború teljes első éve emberemlékezet óta a legragyogóbb, legforróbb nyarat hozta:ez volt az az év, amikor rekordtermést takarítottak be, amikor a világ tele volt zöld, arany és kék ragyogással, tele volt optimizmussal, és fittyet hányt a háború leselkedő veszélyeinek. A katonáskodásból már kiöregedett városi emberek engedelmeskedtek az Élelmezésügyi Minisztérium felhívásának: „Ültessünk a győzelemért!”, és parcelláikon szaporán zsendültek a kiváló minőségű konyhakerti növények. A falusi virágoskertek tobzódtak a színekben. A kocsmák híg söre mellett üldögélő időjósok örökké tartó nyarat ígértek.

9. oldal

KönyvmolyMimi>!

Háború van érti. Mások a szabályok. […] A háborúban nincsenek tisztességes és tisztességtelen dolgok. Győzelem van vagy vereség, csak erről van szó.

664. oldal

KönyvmolyMimi>!

Az ifjú Paul és szülei számára, London és védői számára, Anglia és vezetői számára most nem azt jelenti a legnagyobb kihívást, hogy ellent kell állni, és vissza kell ütni az ellenségnek. […] A fő kihívás abban rejlik, hogy sikerül-e összeilleszteni a test eltört csontjait. És a lélekét.

551. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · London
Nicole_Kinney I>!

– Ez… – vigyorgott – … ez csodás riport, Mel. Az ilyen írások szokták megváltoztatni a történelmet.
Shaffer vállat vont.
– Túl régen vagyok a szakmában ahhoz, hogy ezt elhiggyem. A szavak olcsóak. Mindig is azok voltak. Akárcsak a BBC mottója: Nemzet hirdet békét a nemzetnek. Nagyszerű eszme, gyönyörű ideológia. Milyen szépnek látszik messziről. Csakhogy én nem hiszek benne. Szavak – kommunikáció – papíron vagy rádióhullámon át… több háborút kezdtek, mint amennyit befejeztek. Az a baj ezzel a szakmával, hogy folyton eszébe juttatja az embereknek, akik különben nem tudnák, és boldogan élhetnének tudatlanságukban, hogy a világ pokolian aljas, és mind aljasabbá válik. Ezt ne felejtsd el!
Warr arcára fáradt, fanyar mosoly ült ki.
– Egyhavi béremet odaadnám azért, ha ez lemenne ma éjjel.

456. oldal

Nicole_Kinney I>!

Az apja szakasztott ilyen volt, és mindig azt mondta, hogy a vallás egy kicsit olyan, mint a gyereknevelés: a nők születésüktől fogva otthon vannak benne, de a férfiak még a legjobb szándékkal is csak toporognak benne, és legfeljebb úgy tesznek, mintha tudnák, miről van szó.

547. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Kate Thompson: A remény könyvtára
Flora Harding: Erzsébet és Fülöp
Kate Quinn: A rózsa-kód
Ken Follett: A megfagyott világ
Ben Macintyre: A Vagdalthús hadművelet
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
Jeffrey Archer: Féltve őrzött titok
Alan Hlad: Churchill titkos futára
Sarah Winman: Csendélet