A ​varázsló játszmája (Belgariad 3.) 32 csillagozás

David Eddings: A varázsló játszmája

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​HERCEGNŐ ÉS A VARÁZSLÓK

Ce'Nedra, Tolnedra birodalmi hercegnője zavarban van. Másokhoz hasonlóan ő is tudja, csak ostoba dajkamese az, hogy a Gömb védelmezte meg a Nyugatot a gonosz Torak istentől, és most mégis arra kényszerült, hogy csatlakozzon egy veszélyes küldetéshez, melynek célja a Gömb visszaszerzése. Eddig nem hitt a mágiában, de most nagyon úgy tűnik, hogy Garion nagynénje és nagyapja a két legendás varázsló, Polgara és Belgarath, akik a jelek szerint több ezer évesek. És az ifjú Garion is olyasmit tanul, ami nem lehet más, csak a mágia.

Garion egyszerű, tanyasi parasztgyerek, aki semmiképp nem méltó egy birodalmi hercegnőhöz. De akkor Ce'Nedra miért nem tudja leküzdeni a késztetést, hogy tanítgassa, hogy kisimítsa kócos haját a homlokából, hogy megvigasztalja, ha bánatos?

És most elment, egyenest a gonosz vidék szívébe, egy különös toronyba, hogy szembeszálljon egy rettenetes és hatalmas varázslóval. És Ce'Nedra nem kísérheti el, hogy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1983

>!
Beholder, Budapest, 2004
298 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639399841 · Fordította: Novák Gábor

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Garion · Belgarath · Barak · Brill · Selyem


Kedvencelte 11

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Voorhees>!
David Eddings: A varázsló játszmája

David Eddings a Belgariad sorozat harmadik kötetére megérkezett oda, ahol már a 21. századi, modern műveken nevelkedett olvasó is azt mondja, hogy ez rendkívül színvonalas fantasy. Ezt a kötetet öröm volt olvasni.

Eddings stílusa nagyon érdekes, mivel a legtöbb íróval ellentétben fordítva építkezik. Általában adott egy főhős, aki a sorozat kötetein keresztül folyamatosan fejlődik, és a végén derül ki a nagy cél, aminek érdekében végig kellett mennie a tanulási folyamaton. Eddingsnél ez éppen fordítva van: már a legelején tudjuk, mit kell véghez vinnie a főhősnek, az ehhez szükséges képességeket csak fokozatosan, lassan sajátítja el, sőt, legtöbbször még tanulni sincs nagyon ideje. Pedig az egyre sürgősebbé válik, ahogy közeledik a végkifejlet.

A harmadik részre a szereplők összeszokottá váltak, rutinosan oldják meg a rájuk váró feladatokat, a szerző pedig elkényezteti az olvasót a sok érdekes és izgalmas kalanddal. A kis csapat tovább bővül, végül már nem is lesz olyan kicsi. Az író pedig remekül használja ki a szereplők ellentétes jelleméből fakadó különbözőségeket, hol humort fakasztva, hol könnyeket csalogatva elő.

Úgy érzem, ez a sorozat is révbe ért, csak remélni tudom, hogy a szerző tudja még inkább fokozni a tempót.

3 hozzászólás
ftamas>!
David Eddings: A varázsló játszmája

Egy újabb kiváló fantasy regény. Annak idején döntenem kellett, hogy milyen könyvsorozatokat veszek meg. És én más sorozatokat választottam. Majd elolvastam az első részt és rögtön beszereztem a többit és úgy néz ki meg is érte mindegyik.
A világ a történet, a karakterek mind mind nagyszerűek és ugyanakkor nagyszerűek. Nagyszerű a könyv úgy ahogy van, mindenkinek ajánlom.

LazaRóka>!
David Eddings: A varázsló játszmája

Már a harmadik kötetnél járunk, és a történet még mindig magas izgatottsági szinten tartja az olvasót.
A hosszú utazásokat általában az a veszély fenyegeti, hogy ellaposodnak, és unalmassá válnak, de Eddings ügyesen keveri a lapjait, és úgy is sikerül fenntartani az érdeklődésünket, hogy egyben tartja a nagy csapatot.
A szereplők továbbra is érdekesen simulnak és súrlódnak, a kötetnek megvan a maga katartikus csúcspontja úgy, hogy közben egy percig sem felejtjük el, az itt megnyert csatákkal még korántsem nyertük meg a háborút.

Millefo>!
David Eddings: A varázsló játszmája

Eddings Belgariad ciklusa tényleg szinte tökéletes. Engem ennél a résznél kapott el az az érzés, hogy innen már nincs visszaút, azonnal tudni akarom, hova fut ki a történet, mi lesz a hősökkel. Ha valamihez hasonlítani szeretném a sorozatot, akkor Robert Jordan Idő kereke sorozatához hasonlítanám, csak sokkal szebben, érzelemdúsabban, és sokkal érettebben megírva. Arról nem is beszélve, hogy amit az idő kereke magyar kiadásban 24 rész alatt hozott, ott Eddings 5 könyvvel is megcsinálja a csodát. Mire idáig jutunk, a karakterek kellően árnyaltak, érdekesek. A történet izgalmas, fordulatos, a párbeszédek helyenként kifejezetten sziporkázók. Nincs túl sok ostoba mágia, minden meglehetősen logikusan, végzetszerűen van összerakva. Imádtam ezt a könyvet, és az egész sorozatot, kár hogy a maximális pontszámok fölé nem lehet osztályozni, mert a 42 éves fejemmel is megtenném.


Népszerű idézetek

Noro >!

– Már megint? – Az öregen látszott, hogy nagyon ingerült – Ezúttal miben mesterkedett?
Selyem rákacsintott.
– Amikor utoljára láttam, repülni tanult.
A varázsló értetlenül nézett.
– Nem ment neki valami jól – tette hozzá Selyem.
Belgarath megvonta a vállát.
– Talán idővel majd ez is sikerül neki.
– Olyan sok ideje már nincs – pillantott a mellvédre a drasniai.
Valahonnan lentről, nagyon messziről tompa puffanás hallatszott, aztán néhány másodperc múlva még egy.
– A visszapattanás is számít? – nézett Selyem az öregre.
Belgarath elfintorodott.
– Nem hinném.
– Akkor azt hiszem, nem tanult elég gyorsan – mondta a menyétképű vidáman, és széles mosollyal körbenézett. – Csodálatos éjszaka van – jegyezte meg senkinek sem címezve szavait.

huszonhatodik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Belgarath · Brill · Selyem
Noro >!

Garion felemelte és egy gyors, lökésszerű mozdulattal kinyújtotta a kezét.
– Tolás! – kiáltotta, és megérezte az energia áramlását, majd rögtön utána az ismerős morajlást.
A szikla megbillent, majd tompa döndüléssel visszaállt a helyére ugyanúgy, ahogy előző nap reggel volt. Garion kimerülten rogyott térdre.
– Tolás? – ismételte a szót hitetlenkedve Belgarath.
– Azt montad, toljam meg.
– Azt mondtam, told meg. Nem azt mondtam, hogy mondd azt: tolás!
– De működött. Mit számít, milyen szót mondok?
– Ez stílus kérdése – mondta az öregember fájdalmas arckifejezéssel – A tolás olyan… gyerekesen hangzik.
Garion erőtlenül fölnevetett.
– Meg kell őriznünk a méltóságunkat, fiam – folytatta Belgarath fennhéjázóan – Ha állandóan olyanokat mondunk, hogy „tolás”, „nyomás”, meg hasonlókat, senki nem fog minket komolyan venni.

tizenkettedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Belgarath · Garion · mágia
Voorhees>!

A bekövetkező néma csendben a két farkas egymásra nézett a szörnyeteg halott arca felett. A kéken derengő vadállat mintha kacsintott volna, és egy női hang, melyet Garion tisztán hallott, ezt mondta: „Ez igazán pompás harc volt.” Aztán elmosolyodott – már amennyire erre egy farkas képes –, majd egy utolsó villanással eltűnt.
Az öreg szürke farkas az égnek emelte az orrát, majd felvonyított, és ebben a hangban annyi gyász és keserűség sűrűsödött össze, hogy Garionnak könnybe lábadt a szeme. Aztán csak egy villanást látott, és a következő pillanatban már Belgarath térdelt az állat helyén. Az öreg lassan talpra állt, és visszasétált a tűzhöz; ősz szakállal borított arcán könnyek csorogtak.

Tizennegyedik fejezet.

Kapcsolódó szócikkek: Belgarath · Garion
LazaRóka>!

– Mit tegyek? – kérdezte Garion.
– Gyűjtsd össze az erőt! Vedd el a környezetedtől!
Garion megpróbálta.
-De ne tőlem! – szólt rá élesen az öreg.

136. oldal

Voorhees>!

A síkság keleti szegélyének közelében átkeltek egy kisebb dombon, és első alkalommal pillantották meg a meredély falát – a csupasz, minden irányban hosszan elnyújtózó bazaltszirt csaknem egy mérföldnyi magasságban tört az ég felé.
– Lehetetlen – motyogta Barak. – Ezt soha nem másszuk meg.
– Nem is kell – nyugtatta meg Selyem. – Ismerek egy utat.
– Gondolom, egy titkos átjárót.
– Nem annyira titkos. Nem hiszem, hogy túl sokan tudnának róla, de könnyű megtalálni, ha tudod, mire kell figyelned. Egy alkalommal sietve kellett elhagynom Mishrak ac Thullt, akkor botlottam bele.
– Az embernek néha az az érzése, hogy neked már mindenhonnan kellett egy-két alkalommal sietve távoznod.
Selyem vállat vont.
– Az én szakmámban az egyik legfontosabb dolog, hogy mindig tudd, mikor érkezett el a menekülés ideje.

Huszadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Barak · Selyem
Voorhees>!

Garion aznap éjjel nyugtalanul aludt. Bár fiatal volt és tapasztalatlan, ostobának egyáltalán nem lehetett nevezni, és könnyedén átlátta Ce'Nedra hercegnő tervét. A csatlakozása óta eltelt hónapokban a lány iránta tanúsított viselkedése megváltozott, míg végül egy igen különleges barátság alakult ki közöttük. Ő kedvelte a hercegnőt, a hercegnő pedig kedvelte őt. Eddig nem is volt semmi baj. De miért nem volt ez elég Ce'Nedrának? Garion gyanította, hogy a probléma kapcsolatban lehet a női elme működésével. Amint a barátság elért egy bizonyos pontot – valami rejtett és titkos határvonalat –, a nőkön azonnal úrrá lett a mindent elsöprő vágy, hogy megbonyolítsák a helyzetet.

Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Garion

A sorozat következő kötete

Belgariad sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2.
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Fény emlékezete I-II.
Brandon Sanderson: A királyok útja I-II.
Mary E. Pearson: Az árulás szépsége
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Brandon Sanderson: A korok hőse 1-2.
Terry Goodkind: Az inkvizítor I-III.
Peter V. Brett: A Rovásember