Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A Nyugat Hadura (Belgariad 4.) 26 csillagozás
A HAJSZA VÉGET ÉR
Minden a Nyugatot a gonosz Torak istenség ármányaitól oly sokáig megóvó Gömb ellopásával kezdődött. Azelőtt Garion is csak egy egyszerű tanyasi kölyök volt. Azóta viszont kénytelen volt ráébredni, hogy a nagynénje valójában a legendás varázslónő, Polgara, a nagyapja pedig Belgarath, az Örökkévaló Ember. Utána pedig, a Gömb visszaszerzésére indított hajszában arra is kénytelen volt ráébredni, hogy ő maga is varázsló.
Most végre megszerezték a Gömböt, és az utazás lassan a végéhez ér. Természetesen még mindig ki kell jutniuk valahogy az ellenség összeomló erődjéből, és át kell vágniuk az utánuk kutató murgosi katonáktól hemzsegő sivatagon, miközben a grolim főpapok is az életükre törnek sötét varázspraktikáikkal. Utána már csak azt kell megoldaniuk, hogy még Erastide napja előtt Rivába érjenek. De Garion biztos benne, hogy ha sikerül eljutniuk odáig, a továbbiakban semmi köze nem lesz ezekhez a világformáló eseményekhez.
De a jóslatok más… (tovább)
Enciklopédia 9
Szereplők népszerűség szerint
Garion · Belgarath · Polgara · Anheg · Durnik · Rhodar · Selyem
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 10
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Voorhees>!
A sorozat negyedik kötetéből nyilvánvalóvá válik, miért szoktak hosszabb történeteket általában trilógiában kiadni. A legtöbb szerző vélhetőleg a harmadik kötetre tudja időzíteni a cselekmény csúcspontját, utána elkerülhetetlenül érkezik egy lejtmenet. Nincs ez másként Eddings esetében sem, ezt még az utolsó, sorozatzáró könyv elolvasása nélkül is ki merem jelenteni.
A regény erősen kezd, és kifejezetten izgalmasan (bár kissé hosszan) fejtegeti a kis csapat kijutását az angarakok földjéről, ahol Garion újabb képességeire derít fényt, és nem várt problémákkal is szembesülnek. Ezt követően azonban, mire a szereplők ejutnak Rivába, ahová a megkezdett hosszú út eleje óta készülnek, erősen leül a cselekmény. Hiába jönnek vissza az első kötetben megismert, szimpatikus (és alkoholista) uralkodók, a párbeszédekből valahogy hiányoztak a poénok, és a politikai fejtegetések túl sok oldalt foglaltak el. A szerző javára legyen írva, hogy frappánsan egy huszárvágással ismét útba indítja Gariont, ezúttal kisebb társaságban, és ez a többi szereplő (elsősorban Polgara és Ce'Nedra) sorsát is meghatározza, és a továbbiakban kimozdítja a cselekményt a posványból.
Ce'Nedra karaktere végre úgy tűnik, révbe ért történetben, az idegesítő kis fruskából királynő lett, és elfoglalta az őt megillető helyet, valamint a viselkedése is kezd felnőttesebbé válni. Polgara mellett a másik erős női szereplővé fejlődött.
Erős kezdés és befejezés, ami remekül megágyaz a végkifejletnek, egy erős hullámvölggyel a kötet közepén. Négy csillagnál ezúttal nem több, remélem a legjobbakat a lezárástól.
ftamas>!
A sorozat előző részeihez hasonlóan, ez is egy kitűnő könyv. Persze sejtettük, ki lesz a Riviai király, de mégis vártuk. Főhősünk képességei egyre kibontakoznak. Egyre erősebb, egyre magabiztosabb. Külön tetszett Polgara tombolása. Hihetetlenül jó könyv, de úgy érzem bármit írok, azzal lelövök valamit, azoknak akik még nem olvasták! Márpedig aki a fantasy-t szereti annak olvasnia kell!
Millefo>!
A fantasztikus sorozat folytatódik. A helyzet fokozódik, a szálak már olyan szinten összefonódtak, hogy az ember szinte sikolt a feloldásért, és már tényleg nagyon várja a végkifejletet, ami felé rohamléptekkel haladunk. Ez, és a mágusok végjátéka együtt az Idő kereke sorozat utolsó 8 könyvével ér fel tartalomban, fordulatban, levezetésben, pedig az is mestermű volt. Hihetetlen, hogy ilyen érdekes könyvet tud írni egy író, aki felnőtteknek szánta a művét. Tényleg, Fantasyban ez az új szerelmem.
Népszerű idézetek
Noro ♥P>!
– Egyedül azzal tudna meglepni, ha találnék még valamit az országomból, mire visszatérek. – Anheg beleroskadt az egyik székbe – És semit nem tudok tenni, hogy megállítsam. Akármit is mondok, el fogja foglalni az trónomat, amint kiteszem a lábam. Katasztrófa fenyegeti az országot. A nőknek semmi dolguk a politikában. Túlságosan gyengeelméjűek hozzá.
– Attól tartok, ebben a társaságban nem fogsz nagy sikert aratni ezzel a véleményeddel – kuncogott Rhodar Polgarára pillantva. A nő felvonta szemöldökét Anheg utolsó mondatára.
– Ó… bocsáss meg, Polgara! – motyogta Anheg megszégyenülten. – Természetesen nem rád gondoltam. Igazából téged nem is tekintelek nőnek… vagyis…
– Én nem erőltetném tovább, Anheg – jegyezte meg kajánul Rhodar – Már így is bőven elég ostobaságot mondtál.
– Semmi baj, Rhodar – intette le Polgara – Igen érdekesnek találom Cherek királyának észrevételét.
huszonnegyedik fejezet
Noro ♥P>!
– Az algarok nomádok – magyarázta a kis ember – Ilyen kocsikon és szekereken töltik az életüket, és követik a csordáikat. Az Erőd nyújt valamit a murgosi rablóknak, amit megtámadhatnak. Ez az igazi célja. Nagyon ötletes, el kell ismerni. Sokkal egyszerűbb, mintha a síkságon kellene keresgélni őket. A murgosiak mindig idejönnek, és ez pont megfelelő hely a móresre tanításukra.
– És a murgosiak erre nem jöttek rá? – kérdezte kétkedve a kovács.
– De, valószínűleg igen, ám mégis mindig ide jönnek, mert nem tudnak ellenállni a helynek. Egyszerűen képtelenek elfogadni a tényt, hogy itt valójában nem is lakik senki.
hatodik fejezet
LazaRóka I>!
– Hosszú távon mindig jobban megéri felvállalni magad. Nem helyes többet mutatni, mint amennyi valójában vagy, de az sem jó, ha megpróbálsz eltörpülni. Érted, mit akarok mondani?
– A legnagyobb probléma kideríteni, hogy mi is vagy valójában – jegyezte meg Garion.
– Ez az a rész, amelyik miatt a leggyakrabban keveredünk bajba.
51. oldal
Voorhees>!
Dél körül Selyem megrázta magát, és körülnézett; szeme ismét éber volt, bár némileg véreres.
– Nem hozott valaki magával egy kis innivalót? – kérdezte.
– Múlt éjjel nem ittál eleget? – nézett rá Belgarath.
– Az időtöltés volt. Most gyógyászati céllal lenne rá szükségem.
– Víz? – vetette fel Garion.
– Szomjas vagyok, Garion, nem koszos.
Huszadik fejezet
Voorhees>!
A bejelentést követő zűrzavar közepette, a vibráló kórus harsogásán keresztül, amely mintha millió hangon zengte volna felszabadult, dicsőítő énekét a világegyetem egyik végétől a másikig, kísérteties, fémes kattanás hallatszott, mintha rozsdaette ajtó valami távoli, sötét sírkamrában felpattant volna, és ez a hang megdermesztette Garion szívét. A sírkamrából hallatszó mély hang nem csatlakozott az általános örvendezéshez. A több évszázados álmából kiszakított lény tombolva ébredt, és üvöltve követelt vért magának.
Tizenegyedik fejezet
Kapcsolódó szócikkek: Garion
A sorozat következő kötete
 | Belgariad sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara 96% ·
Összehasonlítás - Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város 96% ·
Összehasonlítás - Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Fény emlékezete I-II. 97% ·
Összehasonlítás - Brandon Sanderson: A királyok útja I-II. 96% ·
Összehasonlítás - Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme 94% ·
Összehasonlítás - Peter V. Brett: A Rovásember 93% ·
Összehasonlítás - Raymond E. Feist – Janny Wurts: A birodalom úrnője I-II. 95% ·
Összehasonlítás - Brandon Sanderson: A korok hőse 1-2. 93% ·
Összehasonlítás - Terry Goodkind: A könnyek köve I-III. 94% ·
Összehasonlítás - R. A. Salvatore: Az úrnő 96% ·
Összehasonlítás