A ​mágia királynője (Belgariad 2.) 37 csillagozás

David Eddings: A mágia királynője

A ​PRÓFÉCIA NYOMÁBAN

A legendák elmondják, hogyan kívánta meg Torak, a gonosz istenség Aldur Gömbjének hatalmát, és hogyan szenvedett megalázó vereséget a végső csatában. Ám a próféciák arról is beszélnek, hogy eljön az idő, amikor Torak felébred, és ismét megpróbálja átvenni a világ feletti uralmat. A sötét isten egyik papja ellopta a Gömböt, és ez az idő most elérkezni látszik.

Belgarath, a varázslómester és lánya, Polgara a Gömb nyomába erednek; vissza kell szerezniük az ereklyét, mielőtt bekövetkezik a katasztrófa. Velük tart Garion is, aki mindössze néhány hónapja még csak egy egyszerű tanyasi fiú volt, ám fokozatosan az események középpontjába kerül. Sosem hitt a mágiában, és nem is akart a részese lenni semmiféle mágikus kalandnak. És mégis, minden egyes megtett mérföld után egyre csak növekszik benne az erő, amely rákényszeríti, hogy az általa elutasított hatalomhoz nyúljon.

DAVID EDDINGS, az egyik legnépszerűbb amerikai BESTSELLER ÍRÓ könyvei végre… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1982

>!
Beholder, Budapest, 2004
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639399795 · Fordította: Novák Gábor

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Belgarath · Polgara · Barak · Durnik · Hettar · Mandorallen


Kedvencelte 9

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Lancaster>!
David Eddings: A mágia királynője

Eddings-szel szemben egy régi adósságomat törlesztettem ezzel a kötettel, annak idején ő volt az egyetlen populáris beholderes fantasy szerző, akitől semmit sem olvastam, miközben Wurts összes itthon kiadott könyvén átrágtam magam, nagyrészt belemerültem az Idő Kereke-sorozatba, és megpróbálkoztam Feisstel is, nem sok sikerrel, de a Belgariad-ciklus egyszerűen kimaradt. És sajnos azt kell mondanom, hogy túl későn próbálkoztunk meg egymással.

Alapvetően nincs problémám a klasszikusabb kalandozós, csapatösszeépítős, világbarangolós felépítéssel, de az Eddings-féle megoldásban semmi újat nem találtam. Adott ugye az ősöreg ősmágus meg annak szintén ősöreg kevésbé ősmágusi lánya, akik felkarolják a parasztfiút, mert prófécia… jó, lehet, már itt elvesztett volna a sorozat, ezért is nem az első résszel kezdtem, mert erre pont nem vagyok kíváncsi, de reménykedtem benne, hogy a folytatás ad valami izgalmas mellékízt ennek a lerágott csontnak. Nem ez történt. Nem találtam semmilyen lelkesítő, filozófiai mélységet ebben a történetben, semmi egyedi világépítést, semmi különleges megoldást vagy felvetést. Jó, persze, messze még a történet vége, de azért már szeretném látni, merre is akar vezetni engem.

Ettől a legyőzendő Sötét Úrtól meg már elszakadhattak volna, a fent említett szerzők közül Wurts munkáit azért találtam kiemelkedőnek annak idején, mert ott végre nincs eleve elrendelt gonosz, csak néhány ember, akik rosszul döntenek… persze próféciának ott is kellett lennie a biztonság kedvéért, de ezt a bűnt Martin bácsi is elkövette, szóval melyik fantasy írónak lehet ezt felróni?

A cím pedig egy konkrét átverés. Azt hiszem, ezzel akasztott ki végérvényesen Eddings. Hogy most a szerkesztője követelt tőle egy hangzatos címet a „Garion kalandjai a síkvidéken” helyett, nem tudom, de ez konkrétan megengedhetetlen csalás. Szóval ha valakinek van kedve, kommentben spoilerezze el nekem a történet végét, mert én itt le is tettem a Belgariad-eposzt.

2 hozzászólás
Voorhees>!
David Eddings: A mágia királynője

A Belgariad sorozat második kötetének első 4/5 részében voltaképpen semmi más nem történik, mint a főszereplők folytatják az előző könyvben megkezdett utazást. Gyakorlatilag a teljes világot megismerhetjük, és Eddings alaposan belemegy a különböző társadalmi és poltikai rendszerek leírásába. A regénynek azonban ez nem válik kárára, sőt, az elkövetkező katasztrófának mintegy táptalajul szolgáló eseményeket ismerhetjük meg.

A szerző behoz néhány új szereplőt a történetbe, melyek kifejezetten színesítik azt, és ezúttal jóval több izgalmas jelenetben is része lesz az olvasónak. A regény nagy részét felölelő utazás így izgalmassá és érdekessé válik. Különösen Garion jellemfejlődése szembetűnő, az ifjú kibontakozó képességein keresztül pedig kicsit megismerhetjük a mágia működését, részleteiben azonban még várat magára.

Lelldorin feltűnése kifejezetten jót tett Garion amúgy elég savanyú személyiségének és a cselekménynek is, sajnáltam hogy a jókedélyű ifjú ilyen hamar kiszállt. De Mandorallen dagályossága is felforgatta a kis társaság békéjét, és az író a különböző személyiségekből és jellemekből remek komikus helyzeteket hozott létre. Nem állítom, hogy halálra röhögtem magam, de Pol és Farkas szóváltásai, továbbá Selyem és Barak csörtéi bizony megmosolyogtattak. Ami Polt illeti, az ő képességeiből is lényegesen többet mutat a szerző ebben kötetben, viszont nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy a regény címe rá utalna. Viszont a címlapon szereplő Salmissrára, Nyissa királynőjére sem, már ami a mágia használatát illeti. Szóval a kiadó nem oldotta meg jól a borító kérdést.

Szinte végig úgy éreztem, hogy ez a regény ma már nem állná meg a helyét a kortárs fantasy szerzők műveivel összevetve, hiszen a lassú folyású mesét nem mindenki szereti. És ezek után Eddings a befejezéssel akkorát ütött, hogy szabályosan tátva maradt a szám. Nagyon tetszett és egyedire sikeredett. A szerző magához képest nagyot lépett előre. Remélem a történet az utolsó oldalak stílusában folyik majd tovább.

LazaRóka >!
David Eddings: A mágia királynője

A sorozatot ezzel a kötettel kezdtem el, s ahhoz képest, hogy hirtelen szakadt rám megannyi már bevezetett nép és faj, annyira tetszett, hogy gyorsan megvettem a folytatásokat, s csak miután az egész végére értem, kezdtem elölről újra, most már az első kötettel. És úgy kétévente újraolvasom.
Eddings maga beszél róla egy interjúban, hogy tolkieni mintára dolgozott. Ezt tükrözi a könyvek felépítése, és hogy a középpontban egy varázstárgy miatti világméretű konfliktus áll.
Azonban minden más végtelenül egyedi a könyvben. Fenomenális karakterekkel kerülünk kapcsolatba, hihetetlen sorsokkal, és még egy több ezer éves varázslóval is képesek vagyunk azonosulni, ami Tolkien klasszikus héroszokat időző hőseivel nekem például soha nem ment.
Amennyire mágikus ez a könyv, annyira hétköznapian reflektál a mi valóságunk szűkebb, tágabb jelenségeire, és igazán jó leckét ad abból, hova vezetnek nemzetek közötti torzsalkodások, vagy éppen egy tárgy iránt érzett megszállott birtoklási vágy

Noro >!
David Eddings: A mágia királynője

A serdülőkorú, kiválasztottságtól szenvedő varázsinasok sorsa a Potterverzum határain túl sem könnyű :)

ftamas>!
David Eddings: A mágia királynője

Egy klasszikus fantasy, amely tökéletesen van megírva. A karakterek eszméletlenül jól vannak eltalálva. A szereplők hiába rendelkeznek nagy hatalommal, mégis nagyon emberiek. Nagyon jól meg van írva. Aki Robert Jordant szereti, annak kötelező darab

Vackor6 P>!
David Eddings: A mágia királynője

A kaland folytatódik a megszokott humorral és izgalmakkal. Az első kötet kicsit jobban lekötött…

Millefo>!
David Eddings: A mágia királynője

Nehéz önállóan értékelnem ezt a könyvet, mert már az első könyv annyira magával ragadott, hogy gyakorlatilag két nap alatt, egyben elolvastam az öt könyvből álló történetet. Mint az egész történet része, ez a könyv hibátlan, kerek egész. Ha önálló könyvként kellene értelmeznem, se eleje, se vége, mert gyakorlatilag folytatódik a történet, és a végén inkább csak bonyolultabb lesz minden, nagy katarzisok és lezárások nincsenek. ennek ellenére, vagy pont ezzel együtt, imádtam az egészet. Nagyon jó a könyv, sajnálom, hogy egészen idáig nem is hallottam róla, csak ajánlani tudom mindenkinek.


Népszerű idézetek

Noro >!

– Minden bizonnyal egy grolim. Túlságosan aktív ahhoz, hogy egyszerű murgosi legyen.
– Hogyan lehet megkülönböztetni őket egymástól? – érdeklődött Durnik.
– Sehogy – felelte Farkas – Ugyanúgy néznek ki. Két különböző törzs, de sokkal közelibb rokonságban állnak egymással, mint a többi angarakkal. Bárki meg tud különböztetni egy nadrakot egy thulltól, vagy egy thullt egy malloreaitól, de a murgosiak és a grolimok nagyon hasonlítanak egymásra.
– Nekem sosem volt vele problémám – mondta Pol – Az agyuk teljesen más.
– Így máris könnyebb lesz – jegyezte meg szárazon Barak – Mindössze ketté kell hasítanunk a legközelebbi murgosi fejét, akivel találkozunk, és megmutathatod nekünk a különbségeket.

tizenharmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Barak · Belgarath · Durnik · Polgara
Noro >!

Barak megrántotta a kantárt, és kezével beárnyékolta a szemét.
– Ismerősnek tűnik – mormogta a hajót nézve.
Hettar vállat vont.
– Nekem mindegyik ugyanúgy néz ki.
– Márpedig világnyi különbségek vannak köztük – Barak hangja mintha egy kicsit sértett lett volna – Hogy éreznéd magad, ha azt mondanám, hogy minden ló egyforma?
– Azt gondolnám, megvakultál.
– Pontosan erről van szó – vigyorgott Barak.
– Hogyan tudatjuk velük, hogy itt vagyunk? – kérdezte Durnik.
– Hacsak nem túl részegek, már tudnak róla – felelte az óriás – A matrózok mindig fokozott figyelemmel őrködnek, ha ellenséges partok előtt horgonyoznak.
– Ellenséges?
– Minden part ellenséges, amikor megjelenik egy cherek hadihajó. Ez valami babona lehet.

huszonharmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Barak · Durnik · hajó · Hettar ·
GreggDoUrden>!

Már megszoktam, hogy mindig félreértelmeznek. Ám míg én tisztában vagyok vele, hogy a jó ügy érdekében cselekszem, nem nagyon aggódom mások véleménye miatt.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mandorallen
Voorhees>!

– Sosem fogod tudni meggyőzni, Durnik – mondta Farkas. – Polgara túl sok időt töltött a wacite arendek társadalmában. Ők ugyanolyanok voltak, mint a mimbraték, vagy talán még náluk is rosszabbak. Ilyen mély érzelgősségben nem dagonyázhatsz hosszú ideig anélkül, hogy át ne ragadna rád is. Szerencsére azért teljesen nem fosztotta meg a józan eszétől. Csak néha viselkedik úgy, mint egy makacs kislány. Ha ezekben az időszakokban sikerül messziről elkerülnöd, szinte nincs is vele semmi baj.
– Én egy kicsit hasznosabban töltöttem az időmet, mint te a tiédet, apám – vágott vissza epésen Pol. – Ha jól emlékszem, te az idő tájt a camaari kikötői kocsmákban tivornyáztál. Aztán volt egy felfelé szálló ágad is, amikor Maragor züllött erkölcsű hölgyeit boldogítottad. Biztos vagyok benne, hogy ezek a tapasztalatok segítettek kiszélesíteni az erkölcsökkel kapcsolatos világképedet.

Kilencedik fejezet.

Kapcsolódó szócikkek: Belgarath · Durnik · Polgara

A sorozat következő kötete

Belgariad sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2.
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Fény emlékezete I-II.
Brandon Sanderson: A királyok útja I-II.
Mary E. Pearson: Az árulás szépsége
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Brandon Sanderson: A korok hőse 1-2.
Terry Goodkind: Az inkvizítor I-III.
Peter V. Brett: A Rovásember