A ​gyémánt trón (Elenium 1.) 42 csillagozás

David Eddings: A gyémánt trón

A ​VÉGZET TERHE

Sparhawk, a pandion rend lovagja, a Királynő Bajnoka hazatér tíz évig tartó száműzetésébôl, de országát zűrzavarban, gonosz és intrikus erôk irányítása alatt, királynőjét pedig halálos betegen, egy mágikus kristályba zárva találja. A fiatal uralkodónőt mindössze Sephrenia, a kortalan varázslónő mágiája köti az élethez, de a varázslat csak egy évig tart ki, és a rendnek így is hatalmas árat kell fizetnie érte.

Elenia felett jelenleg egy régensherceg uralkodik; Anniasnak, az egyház primátusának bábja, aki az ország feletti uralom megkaparintására törekszik. Ám ahhoz, hogy sikerre vihesse tervét, el kell távolítania az útból Sparhawkot, valamint a vele szemben álló lovagrendeket.

Sparhawk és szövetségesei – köztük Sephrenia, egy néma kislány, egy tolvajfiú, valamint néhány barátja és lovagtársa – útra kelnek, hogy gyógyírt találjanak a királynô betegségére, de útközben rájönnek, hogy sokkal sötétebb veszedelemmel állnak szemben, mint azt eddig… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1989

>!
Beholder, Budapest, 2003
410 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639399418 · Fordította: Novák Gábor

Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

zamil>!
David Eddings: A gyémánt trón

Nagyon jól indult a könyv, rejtélyes volt, izgalmas, ahogy Sparhawk színre lépett és megismertük, talán az utóbbi idők legjobb főhős belépője volt számomra.
Aztán ahogy zajlottak az események, úgy lett számomra egy kicsit egyszerűbb fantasy regény, a maga sablonjaival. Elindult a kalandozás, és sorra jöttek a főhős elé állított feladatok.
A párbeszédek nagyon jók, kellő humorral fűszerezve. A világ egyedi és jól felépített.
Ajánlom a fantasy olvasóknak.

Noro>!
David Eddings: A gyémánt trón

David Eddings tulajdonképpen két ponton is megszegi az ideális fantasy regénnyel szemben felállított követelményeimet. Egyrészt folytatásos történeteket ír, még ha viszonylag rövideket is (trilógiákat és pentalógiákat). Másrészt aránylag kevéssé eredeti alapelemekkel dolgozik – saját bevallása szerint is „a műfajra jellemző elképzeléseket” akarta kiaknázni. És mégis, a stílusa, a karakterei, a humora ellenállhatatlanná teszik a könyveit. Megkockáztatom, hogy Eddings volt a hagyományos, hősies high fantasy igazi mestere. Amit csak a „jó a gonosz ellen alzsánerből” ki lehet hozni, azt ő kihozta. Plusz ott vannak még az egyházi lovagok zseniális dumái. (Gáspár András saját bevallása szerint nem innen vette a dartonita lovagok ötletét :)

1 hozzászólás
Szilárd_Berke IP>!
David Eddings: A gyémánt trón

Számomra a maga alzsánerében mindenképp maradandó élményt nyújtott. Nem tudnám hová helyezni a tekintetben, kihez hasonlít a stílus, a történetvezetés. Vagy nagyon rég olvastam hasonló klasszikust, vagy tényleg ennyire egyedi Eddings, ami azért meglep. :)
A folytatásoknak bizalmat szavazok, nem kérdés.

ftamas>!
David Eddings: A gyémánt trón

Eddigsnek akármelyik könyvét olvasom, egyszerűen nem tud mellétrafálni. Ebben a könyvben benne van az erő a hatalom és a humor. Mégis mindegyikből pont annyi amennyi kell. Egy ragyogóan megalkotott világ ragyogó bemutatása.

Fantom08>!
David Eddings: A gyémánt trón

Fantasy, lovagokkal és a hozzá csapódó társakkal. Teljesen klasszikus történet vezetéssel mégis magával ragad a könyv. Humoros párbeszédekkel, jó és rossz Istenekkel ,akik segítik a saját bajnokukat. Főhősünk Sparhawk a sikátorok, tolvajok világától egészen a palotáig végig vezeti az olvasót így mutatva be a világot és annak működését.

Erithacus>!
David Eddings: A gyémánt trón

A regény klasszikusan felépített, szépen követhető történet, klasszikus hősökkel, klasszikus háttérágyazattal. És ez a klassz benne. Karakteres főhős, karakteres mellékszereplőkkel. A történet finoman fűszerezett humorral, finoman átszőtt mágiával, és bár a közepe táján kicsit lelassult, összességében teljes mértékben szórakoztató darab.

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
David Eddings: A gyémánt trón

Hol is volt eddig ez a remekmű ,hogy kerültem el eddig..Sparhawk, a pandion rend lovagja,haza tér a száműzetésből mert a királynőnek szűksége van az ö lovagjára . hagyományos, hősies high fantasy ahol inkább a páncélos lovagok oldják meg a feladatokat ,jó és rossz istenek segítik vagy éppen hátráltatják hőseinket ..a többi szereplő között is van 1-2 jól eltalált .én egyik kedvencem a kis tolvaj.A párbeszédek nagyon jók, kellő humorral fűszerezve .aránylag kevéssé eredeti alapelemmel dolgozik – saját bevallása szerint is „a műfajra jellemző elképzeléseket” akarta kiaknázni. És mégis, a stílusa, a karakterei, a humora ellenállhatatlanná teszik a könyvei

baluguru P>!
David Eddings: A gyémánt trón

Lebilincselő történet, letehetetlen olvasmány…

Millefo>!
David Eddings: A gyémánt trón

Nem tudom, hol volt ez a könyv amikor fiatal voltam, egy vásáron vettem meg sokadrangú fantasyként, hogy majd egyszer elolvasom a trilógiát. Már a könyv elején kijött, hogy itt valamit nem jól gondoltam, a karakterek nagyon jók, a párbeszédek szórakoztatóak, és a világ kellően érdekes. Csak azért nem 100%, mert valami kis pluszt hiányolok belőle, de ez valami nagyon jó könyv, azonnal elkezdtem kutatni az egyéb David Eddings könyveket, mert elvarázsolt, és várom a folytatásokat még akkor is, ha erről 20 évvel maradtam le.

Lobo P>!
David Eddings: A gyémánt trón

Tetszett. Kellemesen keveredett benne a mágia, a harcok, intrika, humor.


Népszerű idézetek

Noro>!

– Mondja azt nekik, hogy a felvonóhidat működtető csörlőszerkezet eltörött. Aztán közölje velük, hogy az emberei már dolgoznak a megjavításán, és kérje meg őket, hogy legyenek türelemmel.
– Én nem fogok hazudni – mondta kimérten a gróf.
– Nagyon helyes, jó uram – bólogatott Kalten. – Személyesen töröm el a csörlőt, hogy igazat kelljen mondania.

132. oldal

Noro>!

– Volt régen egy preceptorunk, aki úgy gondolta, nekünk is vértezetet kéne viselnünk, mint a többi rend lovagjainak – tudod, csak a megjelenés miatt. Erre bedobtuk az egyik láncingbe öltözött testvérünket az emsati kikötőbe. Levette magáról a páncélt, és egy percen belül feljött a felszínre. A preceptor teljes vértezetet viselt. Amikor őt dobtuk be, nem jött fel. Talán talált odalent valami érdekeset.
– Ti vízbe fojtottátok a preceptorotokat? – kérdezte hitetlenkedve Sparhawk.
– Nem. A páncélja fojtotta vízbe – javította ki Ulanth. – Aztán megválasztottuk Komiert. Neki már volt annyi esze, hogy ne tanácsoljon ilyen ostobaságokat.
– Elég független rendnek tűnik ez a genidian. Saját magatok választjátok a preceptoraitokat?
– Ti nem?
– Nem, nem igazán. Elküldünk egy névsort a Hierokráciának, és hagyjuk, hogy ők válasszanak.
– Mi megkönnyítjük a dolgukat. Csak egy nevet küldünk.

250. oldal

Noro>!

Sparhawk a fogát csikorgatta.
– Visszamegyek Cimmurába, és kibelezem Anniast – jelentette ki. – Méghozzá egy életlen késsel.
A kis ember rögtön felélénkült.
– A következő a javaslatom. A köldök alatt ejtsen egy oldalirányú bemetszést, aztán egyszerűen rúgjon bele egy nagyot, hogy hátrazuhanjon. Magától ki fog esni belőle minden.

264. oldal

Noro>!

– A barátom vagy, Sparhawk. Illik átengedni az elsőbbséget a barátodnak.
– És ez fordítva nem működik?
Kalten határozottan rázta a fejét.
– Te jobban szeretsz engem, mint én téged, de ez természetes. Én sokkal szeretetreméltóbb vagyok nálad.
Sparhawk csak bámult rá.
– Ezért vannak a barátok, Sparhawk – mondta Kalten behízelgően. – Hogy felhívják a figyelmünket saját hiányosságainkra.

86. oldal

Noro>!

– Rendben, uraim – mondta, miközben kioldozta az erszény száját. – Szolgálatunkban elérkeztünk a legélvezetesebb részhez: az adományozáshoz. Isten szereti a nagylelkű adományozókat, ezért ne legyetek szégyenlősek. A tisztelendőnek pénzre lesz szüksége, ha zarándokokat akar keresni.
– Szerinten Isten kötelezvényt is elfogad? – érdeklődött Kalten.
– Isten biztosan. Én nem. Tegyél valamit az erszénybe, Kalten.

268. oldal

Noro>!

– Azt hiszem, legfőképpen a nap pusztító hatása tehet az Eshandita Eretnekség feltámadásáról. Azok a szegény bolondok bármilyen tant elfogadnának, akármilyen abszurd is legyen, csak hogy esélyük legyen kimozdulni a földjükről – és találni valami árnyékos helyet.
– Ez meglehetősen újszerű magyarázata egy olyan mozgalomnak, amely egész Eosiát három évszázadnyi hadviselésbe rángatta bele – jegyezte meg Vanion.
[…]
– Amennyire tudom, Arasham egy tanulatlan, koszos fanatikus, akinek csak ködös elképzelései vannak a realitásról. Olyan nyolcvan éves lehet, vagy még annál is idősebb, és állandóan mindenféle dolgokat lát és hall. Követőinek intelligenciája alacsonyabb, mint a birkáiknak. Örömmel megtámadnák az északi királyságokat – ha képesek lennének megállapítani, merre van észak.

61. oldal

Noro>!

– Kértek még egy kis húst?
– Köszönöm, Perraine – mondta Sparhawk, és egy fügéért nyúlt –, de birkából ennyi az adagom.
– Napi egy szelet?
– Nem. Évi egy.

353. oldal

Bíí>!

Miféle ellenszolgáltatás lehet megfelelő fizettség a lélekért cserébe?

228. oldal

Noro>!

– Azt mondták, a cella elég kényelmes. Van ajtaja, négy fala, mennyezete és még padlója is. – Az abbéra nézett. – Ugye van padlója, abbé uram?
– Ó, hát persze – bólogatott az abbé. – Szép, hideg kőpadló.
– Ezt nem tehetik! – nyüszítette Elius.
Látszólag Kurik is egyetértett vele.
– Sparhawk, tényleg nem zárhatsz be egy embert az akarata ellenére egy vezeklőcellába. Ez az egyház törvényeinek megsértése lenne.
– Igazad van. Legjobb lenne elkerülni a bonyodalmakat. Akkor inkább más módon intézzük el.
– Igenis, uram – mondta Kurik engedelmesen, és előhúzta a tőrét. – Abbé uram, van a kolostornak saját temetője?

324. oldal

Noro>!

– Az igazi hívők nem közösködnek varázslókkal – jelentette ki magabiztosan a fanatikus.
– Mondok valamit, barátom – szólt Sparhawk nyájasan. – Eltöröm a karodat, és magad is meglátogathatod azt a doktort. Olyan közelről biztosan meg tudod állapítani, használ-e mágiát.

363. oldal


A sorozat következő kötete

Elenium sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

David Farland: Rúnalovagok
Greg Keyes: Született Királynő
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az elveszett csillag sárkányai
Chris Pierson: Isten Kalapácsa
Michael Williams: Menyét szerencséje
Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2.
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Fény emlékezete I-II.