A ​19. feleség 74% 66 csillagozás

Jól olvasható könyv egy nagyon érdekes témáról. Több szálon, több szemszögből, különböző műfajú szövegek segítségével, múltban és jelenben mutatja be a mormonok poligámiáját. Fikció, de történelmi tényekre támaszkodik, valós történelmi személyiségeket mutat be. A jelenben van egy csavaros krimiszál is, szerethető szereplők, úgyhogy az is elég élvezetes volt. Viszont egy kissé túlírt, én a végére eléggé meguntam. Ennek ellenére egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam, főleg, hogy ez is az egyik legrégebben, több, mint tíz éve a várólistámon pihenő darab volt.

Elég vegyes érzéseim vannak.
Bár látszik, hogy rettentő sok munka van benne és a két több szál izgalmassá tette az elején, de nekem a könyv felétől eléggé szenvedős volt a haladás.
Ann Eliza Young életrajza az elején sok érdekes részletet elárult, de azt éreztem, hogy ez hamar ellaposodott.
A krimi szál nem volt igazán előtérben, de reméltem, hogy valami jó sül ki belle, igazából tetszett a lezárása.
Összességében a mormonok életébe a bepillantás számomra egyedi élmény volt, de egy picit túl lett nyújtva.

Kicsit tartottam a könyvtől, vaskos is, a fülszöveg is vegyes érzéseket váltott ki bennem. A téma érdekes, kicsit tartottam attól, hogy száraz lesz a szöveg. Annyiban jogos volt, hogy valóban voltak benne részek, amik kevésbé, illetve egyáltalán nem kötöttek el, elkalandoztak a gondolataim. A történetben a nézőpontváltás nem zavart, viszont az időbeni ugrálásokat már kevésbé szerettem. Érdekes volt kicsit megismerni a mormon világot. A történetből azt is megtudjuk, hogy a való életben élt és az életben élt Ann Eliza a maga sajátos lázadásával, harcával talán akkor és ott jobbá is tette a körülötte lévő világot. Mindenesetre a sok leírás lehetett volna kevesebb is.

Ez a könyv elsősorban nem krimi, csak egy mai életben játszódó gyilkosság ad keretet Ann Eliza Young életrajzának és vele együtt a régi és mai mormon egyház egy ágának megismertetéséhez, akik elfogadják, űzik, sőt az üdvözülés feltételeként kezelik a poligámia elfogadását. Mármint a nők részére ez a fő magyarázat, hogy miért kell ebbe belenyugodniuk, sőt támogatniuk. A magyarázat forrása természetesen az egyházi vezető férfi, százötven éve ezt hajtogatva. Aki ebben nő fel és lehetősége sincs mást megismerni valószínűleg megkérdőjelezhetetlen tan ez. Ismét a vallás egy olyan oldala, ami miatt szerintem tilos lenne bármilyen „Képzelt barát hobbicsoportot” támogatni, pláne oktatásba, mindennapi életbe belevinni.
A történet tehát két szálon fut, az egyik szál Jordan spoiler nyomozása, akinek anyját 19. feleségként férje megölésével gyanúsítják, a másik pedig Ann Eliza élete az 1870-es években, majd annak szökése és válásért való küzdelme. Érdekes, mindketten 19. feleségek spoiler.
Jordan nyomozása nagyon pörgős, remek mellékszereplőkkel, mint Tom és Johnny, meg a két kutya, Ann Eliza története sokkal részletesebb, lassabb, igen, sokszor unalmasabb.
David Ebershoff kicsit eljátszott a tényanyagokkal, Ann Eliza életének utána olvasva a valóságtól eléggé eltért, a válás utáni évek tekintetében.

Nem krimiként kell kézbe venni, annak viszonylag lapos, és keveset szerepel az a szál. Viszont Ann Eliza Young életrajzaként (még ha a szerző meg is toldotta az általa elképzelt változtatásokkal) nagyon érdekes. Ismeretterjesztőnek nem merném nevezni – ahhoz túl nehéz volna kibogozni, mely részek fiktívek, és melyek nem –, de ennek felszínét karcolgatja. Legyen történelmi regény, és bár ezeket én jellemzően utálom, ez a könyv a történelem és mellette a mai világ egy olyan szeletét mutatja be (poligámia) ami számomra is élvezetes olvasmánnyá tudta tenni.

Nagyon féltem ettől a könyvtől, annyi rossz véleményt látok, de szerencsére pozitívan csalódtam. Nagyon jól felépített regény, rendkívüli nagy háttérmunkával.
Nem azt mondom természetesen, hogy egyetértek a vallás ilyen vak és sajnos néhol álszent megjelenésével, de engem érdekelt, hogy hogy gondolkodnak az ilyen emberek, és nem utolsó sorban szerintem egy nagyon összetett, és izgalmas történet kerekedett ki belőle.

Bevallom irigylem azokat akik mélyen hisznek valamiben és ki is tudnak tartanak mellette egy egész életen át. Én, magam vagyok az örök kételkedő, kereső és talán pont ezért nagyon érdekelnek az ilyen történetek.
Nem mondanám, hogy túl sokat tudok a mormonokról vagy a poligámiáról, ismereteim nagy része a Hármastársak (Big Love) című tv-sorozatból származik, aminek gondolom sok köze nincs a valósághoz. Pár éve láttam pár percet A 19. feleség filmváltozatából és annak hatására került fel a várólistámra a könyv.
Érdekes volt, nem csak a témája miatt, hanem a felépítése miatt is. Tulajdonképpen ez két könyv, az egyik az 1800-as évek második felében játszódik és egy olyan asszony életét mutatja be, aki fellépett a poligámia ellen, és mint az utószóból kiderült ő egy valóságos személy volt. Néha bizony kicsit száraz, a szereplők szinte mind ellenszenvesek (még Ann Eliza is), ebben a részben van egy-két unalmas oldal.
A másik szál a 2000-es években játszódik és egy gyilkosság felgöngyölítéséről szól, egy fiatal sráccal a főszerepben. Ez az izgalmasabb, érdekesebb vonal számomra.
A kettő között az összekötő kapocs a poligámia.
Érdekes és nehéz téma, felbolygatja az ember lelkivilágát az biztos.
Sajnos maga a történet nem 100 %-os, hagyott bennem hiányérzetet viszont most még kíváncsibb lettem a filmre.

Filmről:spoiler veszély!!!
Nyomokban fellelhető benne a könyv története. Ann Eliza szála kb. 5 percet kapott a filmben, Jordanból heteroszexuálist csináltak, szerelmes Queenie-be aki főszereplővé nőtte ki magát a filmben. Így aztán nincs sem Tom sem Johnny és ami teljesen megengedhetetlen Electra sem!
Szóval csináltak az egészből egy halivúdi sztorit, melynek a végén a két szerelemes elszáguld a naplementében.
Egyetlen pozitívum volt a filmben: Matt Czuchry. (Szívek szállodája: Logen)

Rendkivül erdekes temat dolgozott fel az író, mivel eddig meg nem volt szerencsem a mormonok eletviteleröl olvasni, valamint az Elsökröl, no meg a keletkezesükröl. Habar a törtenet kitalalt, azert van benne törtenelmi alap is. Mennyire igaz es ijesztö, hogy egy szonok, egy ember, aki jol banik a szavakkal a sajat hitere mennyi követöt talal, akik vakon hisznek benne, es kepesek olyan dolgokat is csinalni, ami szamukra nem jo. A könyv közeppontjaban a poligamia all, es kitünik a törtenetböl, hogy a ferfiak többsege ugyanugy szenved ettöl az intezmenytöl, mint a felesegek. Ket cselekmeny fut parhuzamosan, az egyik az alapitas idejeböl, a masik a mai korbol, mindkettö erdekes es izgalmas volt.

Öt csillagot akartam adni, de a veget nagyon elhuzza a levelezesek bemutatasaval, ezert a fel csillag levonas.

Körülbelül a feléig igazàn élveztem a könyvet. Figyerlmemet ébren tartotta a történet két szàla, régebbi korok mormonjainak élete és Jordané meg az édesanyjàé. Aztàn úgy a hàromnegyedéhez közeledve fokozatosan belefàradtam. (Igaz, vàltva olvastam Wass Albert Kard és kaszàjànak első kötetével, ami talàn nem volt együtt a legjobb vàlasztàs). Mindenesetre Jordant megkedveltem, szurkoltam neki, hogy ne essék baja és kiszabadítsa az anyjàt- Ann Eliza bàtorsàgàt pedig csodàltam. Nem szívesen lennék X-edik mormon feleség!

Egyszerre volt döbbenetes és izgalmas. Egy teljesen más kultúra /vallás/ kulisszatitkaiba enged bepillantást. A cselekmény két szálon fut – szeretem az ilyen regényeket – az 1800-as években és napjainkban. A közös a két számban a lázadó 19. feleség és a mormon egyház. Persze, mint minden regényben a titkok itt is kitudódnak, a szálakat elvarrják. :-)