A ​társas lény 15 csillagozás

A sikeres élet rejtett dimenziói
David Brooks: A társas lény

„Az ​emberi viselkedéssel foglalkozó tudományok számos, mindenkit érdeklő, és a mindennapi életben hasznosítható eredménnyel rendelkeznek, de ezek nagyon lassan jutnak el a közvéleményhez. David Brooks könyve népszerű ablakot nyit ezekre a kutatásokra, mellőzve minden szakmai szómágiát.”
Csányi Vilmos

"Ez a könyv két emberről szól, akik csodálatosan teljes életet éltek. És ami az egészben a legfurcsább, hogy nem születtek lángelmének. Jól néztek ki, de nem voltak szépek. Senki sem figyelt volna föl rájuk, vagy mondja meg fiatalon róluk, hogy egyszer még sokra viszik.
Vajon mi lehetett a titkuk? Energikusak voltak, őszinték és megbízhatóak. Állhatatosak maradtak a buktatók ellenére. Eléggé magabiztosak voltak ahhoz, hogy kockázatot vállaljanak, és elég becsületesek ahhoz, hogy eleget tegyenek a kötelezettségeiknek. És ami ugyanilyen fontos, talpraesettek voltak.
Az évszázadok során temérdek könyvet írtak arról, hogyan érhetünk el sikereket az életben. Ezek… (tovább)

Eredeti cím: The Social Animal: The Hidden Sources of Love, Character, and Achievement

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Libri, Budapest, 2013
534 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633101407 · Fordította: Vereckei Andrea

Kedvencelte 4

Most olvassa 6

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Boglarina
David Brooks: A társas lény

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

A könyv értékét tekintve ugyan lényegtelen infó, de teljesen véletlenül szedtem le a könyvtári polcról a könyvet – azt hittem, a sokat emlegetett Aronson-féle könyv az, aztán rájöttem, hogy nem. Utána arra gondoltam, hogy mivel hónapok óta olvasói válságban vagyok amúgy is, kizárt, hogy ezt az 500 oldalas, apró betűs könyvet elolvasom a közeljövőben – nem egy társát vittem vissza olvasatlanul.
Aztán úgy a 20. oldaltól kezdve pontosan azt éreztem, amire szükségem volt: egy olyan könyvre, amelyik érthetően-olvasmányosan-lehengerlően tárja fel a legújabb szociálpszichológiai eredményeket, és nem csak közhelyektől mentesen, hanem sokszor humorosan – amit egy fiktív amerikai pár életútja köré épített fel. Nagyon eredeti, én teljesen belezúgtam ebbe a megoldásba.
Nyilván maga a témakör is sokat lendített azon, hogy ennyire szerettem a könyvet – tekintve, hogy saját magamról olvastam, továbbá az emberekhez fűződő kapcsolataimról; illetve érzésekről, motivációkról, tanulásról, intelligenciáról, eszmékről, útkeresésről, barátságról, szerelemről, kötődésről stbstb. – nem hiszem, hogy létezik bármi, ami ennél izgalmasabb.

Kedvcsinálónak --> lsd. a 27 idézetem.
Jól indul 2018.
Sokszor olvasós.

>!
calmovato P
David Brooks: A társas lény

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

Nem teljesen fejeztem be, (mert egy idő után nem tartalmazott számomra új információkat), viszont meghatározó élmény volt számomra. David Brooks ha írna egy komplett regényt, valószínűleg az összes könyvét elolvasnám többször is. Elképesztően meg tudja ragadni a hétköznapok jelentéktelennek tűnő pillanatait, amik komplex tevékenységek valójában, de mi sokszor bele sem gondolunk az ösztönös cselekedeteinkbe. Hasonlóképpen kellene az oktatást is megújítani, hogy érdekesebbé váljon a diákok számára a biológia és a szociológia. Aki tapogatózik az ismeretterjesztők világa felé, ez legyen az első könyv amit a kezébe vesz. Elképesztően szórakoztató, és tudatosan hullatja el az információmorzsákat, hogy aztán Jancsi és Juliska módra lépésenként magunkhoz vegyük őket.

>!
Wanita
David Brooks: A társas lény

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

18 oldalig bírtam. Amikor megjelent a spiritualitás és a nemzethez való kapcsolódás feladtam.

>!
Nikolett_Földesi
David Brooks: A társas lény

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

Ezt a könyvet nem lehetett „csak úgy” két nap alatt elolvasni, sokkal többet adott mint hittem. A nő és férfi közötti különbségek okfejtése, kikből lesznek sikeres emberek, az emberi agy, a tudatos-nem tudatos énünk – mind érdekfeszítően hatottak rám, sikerült az írónak elérnie a lényeget: a tudomány mindenki számára szórakoztató legyen. :)

>!
Lillanna
David Brooks: A társas lény

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

Mint egy szoftverfrissisés, olyan ez a könyv. Kutatásokkal alátámasztva mesél magadról, a működésedről, a gondolataidról, az életedről. Rájössz hogy mennyi mindent máshogy tudtál és mennyi mindent nem ismersz. És ha a rengeteg információ nem is fog sokáig megragadni az emlékezetemben, egy remek kiindulási pont lehet ez a történet egy 'tudatosabb tudatlansághoz'.

>!
Váradi_Ákos
David Brooks: A társas lény

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

Életem egyik meghatározó olvasmánya volt ez. Ennek hatására kezdtem behatóan foglalkozni a pszichológiai témákkal és rengeteg új könyvhöz jutottam el ezen keresztül.
Jól van megfogalmazva, érthető a fordítás és mellőzi a szakszavakat, ami által nem ijeszti el a laikusokat. A téma iránt érdeklődőknek nagyon jó bevezető.


Népszerű idézetek

>!
Boglarina

A diákok kiégnének, ha arra kényszerítenék őket, hogy álló nap az ebédlőben és a folyosón éljenek intenzív társasági életet. Szerencsére az iskola vezetése tanítási óráknak nevezett csendes pihenőket is beiktat az órarendbe, és ez alatt az idő alatt a tanulók kímélhetik az elméjüket, és egy időre felszabadulhatnak a társas osztályzás kényszere alól. A diákok pontosan értik, noha a felnőttek szemlátomást nem, hogy a szocializáció intellektuálisan a legmegerőltetőbb, morálisan pedig a legfontosabb azok közül a feladatok közül, amelyekkel meg kell birkózniuk a középiskolás gyerekeknek.

110. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

2 hozzászólás
>!
Boglarina

(…) az emberi természet olyan, hogy minél több férfi gyűlik össze egyetlen boldog falkában, annál több hasonlít majd közülük Donald Trumpra.

472. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

1 hozzászólás
>!
Boglarina

Az elkerülő módon kötődő gyermekeknek többnyire érzelmileg tartózkodó és lelkileg megközelíthetetlen szüleik vannak. Az ilyen szülők nem kommunikálnak jól a gyermekeikkel, és nem alakítanak ki velük érzelmileg szoros kapcsolatot. Időnként a megfelelő dolgokat mondják, csakhogy a szavaikhoz nem társulnak a szeretetet, gyengédséget közvetítő fizikai gesztusok. Válaszképpen a gyermekeik olyan belső munkamodelleket alakítanak ki, amelyeknek a fényében olyasvalakinek látják magukat, akinek saját magáról kell gondoskodnia. Megtanulják, hogy nem számíthatnak másokra, és védekezésképpen visszahúzódóak lesznek. Az Idegen helyzet teszt során ezek a gyermekek (legalább is láthatólag) nem tiltakoznak, amikor az édesanyjuk elhagyja a szobát, noha a szívverésük felgyorsul, és belsőleg mindannyian nyugtalanok lesznek. Amikor egyedül maradnak, általában nem sírnak, hanem folytatják magányos játékukat és a felfedezést.
Idősebb korukban ezek a gyerekek első látásra elképesztően függetlennek és érettnek tűnnek. Az iskolában az első hetekben a tanáraik jó érdemjegyeket adnak nekik. Idővel azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem a kortársaikkal, sem a felnőttekkel nem alakítanak ki szoros kapcsolatot. Több bennük a krónikus szorongás, mint a társaikban, és bizonytalanabbak a társas szituációkban. (…) {Az egyén fejlődése} című könyvükben leírják, hogyan viselkedik egy elkerülő módon kötődő gyermek, aki először sétál be az osztályterembe: „Állandóan irányt változtatott, mint egy csónak, amelyik hánykódik a szélben. Ahogyan gondoltuk, végül a tanár közelében horgonyzott le; majd hátat fordított neki, és arra várt, hogy a tanár kezdeményezze a kapcsolatteremtést.”
Azok a felnőttek, akik elkerülő módon kötődnek, többnyire nem sok mindenre emlékeznek vissza a gyerekkorukból. Nagy vonalakban persze mesélnek arról az időszakról, de csak kevés olyan dolog van, ami érzelmileg elég erőteljes volt ahhoz, hogy megragadjon az emlékezetükben. Gyakran gondot jelent nekik, hogy túlságosan elkötelezzék magukat. Meglehet, a logikus vitákban kitűnőek, de roppant kényelmetlenül érzik magukat, ha a társalgás az érzelmekre terelődik, illetve ha arra kérik őket, hogy magukról beszéljenek. A napjaik során nagyon szűk érzelmi tartományban mozognak, és akkor a legnyugodtabbak, ha egyedül vannak. Az Université de Genéve munkatársa, Pascal Vrticka által készített felmérésből kiderül, hogy azoknál a felnőtteknél, akik gyerekkorukban elkerülő módon kötődtek, kevésbé aktivizálódik az agy jutalomközpontja a társas interakciók során, és háromszor nagyobb a valószínűsége, hogy az ilyen emberek magányosak lesznek hetvenéves korukra.

97-99. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

>!
Boglarina

A nőknek jó okuk van arra, hogy óvatosak legyenek. Míg a legtöbb férfi nemzőképes, addig stabilitás tekintetében elég nagy eltéréseket tapasztalhatunk a szőrösebbik nem képviselőinek a körében. A férfiaknak sokkal nagyobb a hajlamuk a drog-, illetve az alkoholfüggőségre. Nagyobb valószínűséggel gyilkolnak, mint a nők, és sokkal, de sokkal hamarabb elhagyják a gyermekeiket. A férfiak körében több a defektes, élhetetlen, mint a nők között, és a nők rájöttek, hogy kifizetődőbb, ha az első benyomás részleg kínálatából inkább lemondanak erről-arról, cserébe a hosszútávú megbízhatóság, illetve a társas intelligencia kedvéért.

25. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

2 hozzászólás
>!
Boglarina

A legtöbben azt gondolják, hogy a középkorú párok esetében inkább a férfiak kezdeményezik a válást. Keresnek maguknak egy feleséget, aki felér egy vadásztrófeával, azután lelépnek. Valójában azonban ötvenéves kor fölött a válások több mint 65 százalékában a nők a kezdeményezők. Sokan egyszerűen úgy érzik, nincs szükségük többé társra – elegük lesz a napi teendőkből, a kötelességekből, abból, hogy gondoskodni kell a férjükről, amikor cserébe nem kapnak sem gyengédséget, sem társaságot.

351-352. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

4 hozzászólás
>!
TDorci

Keith E. Stanovich a What Intelligence Tests Miss című könyvében felsorol néhányat azokból a mentális diszpozíciókból, amelyek hozzájárulnak a való életben nyújtott jobb teljesítményhez. „Hajlandóság arra, hogy információt gyűjtsünk, mielőtt levonunk egy következtetést; alaposan megvizsgáljuk az adott problémát, mielőtt reagálunk rá; összhangba hozzuk a rendelkezésre álló bizonyítékokkal azt, hogy mekkora hévvel hangoztatunk valamit; végiggondoljuk a következményeket, mielőtt cselekszünk; explicit módon mérlegeljük egy adott helyzet előnyeit és hátrányait, mielőtt döntést hozunk; illetve hajlandóság arra, hogy kutassuk az árnyalatokat és kerüljük az abszolutizmust.”

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

>!
Boglarina

Az igazgatóiban és a tanári szobában ülők persze azt hitték, az iskola létezésének az a célja, hogy elvégezze az információátadásnak a társadalom szempontjából üdvös feladatát – ami sokszor annyit jelentett, hogy tabló formában tettek közzé tudományos projekteket. Csakhogy a valóságban egy középiskola természetesen a társas szortírozás gépezete. A középiskola célja az, hogy a fiatalok rájöjjenek, melyik ponton illenek bele a társadalmi struktúrába.

109. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

>!
Boglarina

Ms. Taylorból akár normális felnőtt is válhatott volna, ha nem teszik ki az angol középiskolai tananyag káros hatásainak. Más dolog az, ha valakinek az élete során néhány év leforgása alatt el kell olvasnia A béke szigetét, a Zabhegyezőt, az Egerek és embereket, A salemi boszorkányokat, a Bíborszínt, A skarlát betűt és a Ne bántsátok a feketerigót! És megint más dolog, ha valakinek tanítania kell ezeket a remekműveket, óráról órára, nap nap után, minden áldott évben. Kizárt dolog, hogy ezt ép ésszel megússza valaki.
Az írások behízelegték magukat az elméjébe. Nem telt bele sok idő, és kerítőnő lett belőle. Úgy döntött, az a feladata az életben, hogy mélyen belepillantson a diákjai lelkébe, felismerje a legalapvetőbb vágyaikat, aztán összehozza őket az angol irodalom egy-egy közepesen nehéz darabjával, amely egyedülálló módon megváltoztatja majd az életüket. Időről időre megállított valakit a folyosón, egy könyvet nyomott a kezébe, majd reszkető hangon közölte, hogy „Nem vagy egyedül!”
Persze a srácok többségében soha fel sem ötlött, hogy egyedül lennének. Ám Ms. Taylor, talán mert túlságosan is hajlamos volt arra, hogy általánosítson és messzemenő következtetéseket vonjon le a saját tapasztalataiból, azt feltételezte, hogy minden vezérszurkoló, minden bandatag és minden kitűnő tanuló álarca mögött ott rejtőzik a csendes kétségbeesés.
Ezért aztán könyveket ajánlott a tanítványainak, hogy megmentse őket. Úgy tartotta, a könyvek segítenek kitörni az elszigeteltségből, és a könyveket olvasva a diákok úgy érezhetik, egy lelki közösségbe tartoznak Azokkal, Akik Éreznek. „Ez a könyv megmentette az életemet” – közölte újra meg újra a diákjaival, egyenként halkan suttogva, miután véget ért egy-egy angolóra. Beinvitálta őket azoknak a szentélyébe, akik a megváltást a középiskolai olvasmánylistától remélik. Emlékeztette őket, hogy amikor rossz idők járnak, amikor a szenvedés elviselhetetlen, még mindig ott van számukra a Zabhegyező főszereplője, Holden Caulfield, hogy elkísérje őket az úton.

116-117. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

1 hozzászólás
>!
Boglarina

A szerelem a vágyak nagyobb családjának a tagja. Arthur Aron, a Stony Brook University kutatója szerint az fMRI-vel készült felvételeken a szerelem első kirobbanását átélő személy agya több tekintetben is a kokain rohamérzést (rush) átélő ember agyára hasonlít. Jaak Panksepp neurológus szerint az ópiátfüggők hasonló gyönyört élnek át, mint amit a szerelmesek éreznek egymás közelében. A vágy, amely a hatalmába keríti őket, mindkét esetben átveszi fölöttük az irányítást. Csökkennek a gátlások. A vágy tárgyából a megszállottság tárgya lesz.
Aron úgy vélekedik, hogy a szerelem nem érzelem, mint a boldogság vagy a szomorúság. A szerelem motivációs állapot, amely az eufóriától a nyomorúságos szenvedésig változatos érzelmeket vált ki az emberből. A szerelmes ember a lehető leghevesebben törekszik arra, hogy elérje célját. A szerelmes ember voltaképpen rászoruló.

277. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói

1 hozzászólás
>!
Boglarina

Azok az emberek, akik magányosnak érzik magukat, általában kritikusabbak a többi emberrel szemben, ezért keményen ítélkeznek róluk, vagyis még magányosabbak lesznek. (…) Azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy semmit sem tehetnek a sorsuk ellen, egyre passzívabbak és depressziósabbak lesznek.

351. oldal

David Brooks: A társas lény A sikeres élet rejtett dimenziói


Hasonló könyvek címkék alapján

Gary Chapman: Egymásra hangolva
Henry Cloud – John Townsend: Játszmák nélkül
Gary Chapman – Jennifer Thomas: Ha nem elég a sajnálom
Patricia Evans: Szavakkal verve
Sz. Mikus Edit: Szóból ért az ember
Barbara Pease – Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája
Isabelle Duvernois: Testbeszéd
Sturcz Zoltán – Lőrincz Éva Anna: Prezentáció
Stephen R. Covey: A sikeres élet hét aranyszabálya
Syi: Egyben az egész egytől egyig