Csillagdagály 38 csillagozás

David Brin: Csillagdagály

A Föld lakói az értelmes lények által benépesített galaxis első számú közellenségei lettek. Nem csupán azért, mert megszegték a felemelés rítusának évmilliók óta létező törvényét, hanem azért is, mert új szövetségük – az emberek, delfinek és csimpánzok szövetsége – meglepő eredményességgel dacol az univerzummal. A galaxis nagy klánjai számára elfogadhatatlan bármilyen változás: A küzdelemnek az „eretnekek” pusztulásával kell végződnie, de így gondolkodnak-e vajon a titokzatos elődök is…?

Eredeti mű: David Brin: Startide Rising

Eredeti megjelenés éve: 1983

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Valhalla Science Fiction

>!
Valhalla Páholy, Budapest, 1996
460 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639007099 · Fordította: Hoppán Eszter

Kedvencelte 8

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

>!
pat P
David Brin: Csillagdagály

Egyfelől, tökéletesen
Le vagyok nyűgöződve.
Másfelől, én ezt a
Könyvet megütöm, megütöm.

Mert a könyv(sorozat) világa abszolút lenyűgöző. Nagyszabású, szellemes, színes, átgondolt. Ó, mennyit olvastam volna az abszurdan vicces és furcsa galaktikus fajokról. A Könyvtárról és a milliárd éves civilizációkra leselkedő csapdákról. A Felemelés rítusairól. A különös fanatizmusokról és hatalmi viszonyokról. Az Elődökről és különös hagyatékukról. Meg Herbie-ről és az Episziarkáról. Milyen csodálatos az a három mondat, ami a delfinek gondolkodása és az éppen használt nyelv (szavakkal vissza sem adható ősdelfin, haiku-szerű trinári és logikus-pontos, emberi anglik) közötti viszonyról szól. Milyen csodásan kifejthette volna, milyen genetikai módosításokra szorul egy kéz nélküli kliensfaj, hogy lehetővé váljon számára az eszközhasználat – mentálisan is.

Ó, csupa-csupa rejtély,
intellektus, pezsdülj!

És, mindehhez képest, miről szólt a könyv 90%-a? No miről? Intrikáról, hatalmi játszmákról, rasszista delfin-változatokról, szerelmi szálról, ezer szálon bonyolított jövés-menésről, árulásról, zendülésről. Vigyorgó delfinekről. Meg egy csimpről. Egy hülye bolygón. A víz alatt, főleg.
Egyszóval, soha még ilyen galaktikus díszletek közt játszódó Barátokközt évadot. Mondjátok, hogy a többi rész szól valami érdemlegesről is!

2 hozzászólás
>!
Sai_home P
David Brin: Csillagdagály

Ez a könyv valamit nagyon eltalált, mégpedig a világot, amiben játszódik! Más könyvekben is vannak különböző fajok, akik egymással versenyeznek, háborúznak, esetleg szövetséget kötnek, de itt ezeken felül is behoz (legalább) egy új lehetőséget. Az az elgondolás is szuper, hogy nem létezhet olyan faj, aki segítség nélkül túl messzire jutna, illetve hogy már 'mindent feltaláltak' mások korábban :)
Eddig nem tudtam, hogy más könyvek is játszódnak ebben az univerzumban, pedig végig erre gondoltam, hogy ez nem kis lehetőség, kár lenne egy történetre „pazarolni” a jól átgondolt dolgokat.
Másrészről viszont maga a történet közel sem tökéletes, nem annyira fogja meg az embert, amennyire kellene, pedig az alapszituáció érdekes, inkább a szereplők lettek kicsit sótlanok, kevés dolog történik és azok se tűnnek fontosnak. De az egész elképzelése, na az nagyon megdolgoztatja a fantáziát! :)
És a delfinek a világ legjobb pilótái! (érthető okokból)
Köszönöm @Zsola-nak az ajánlást :)

>!
csartak MP
David Brin: Csillagdagály

Itt a molyon figyeltem fel jobban az Uplift sorozatra. Létezik rá kihívás is.
Ez egy nagyon jó sztori, és igazából nem értem, miért csak a második kötete jelent meg magyarul a sorozatnak? Nem tudom, mennyire lehet megalapozva a világ az első részben, a Sundriverben, így amikor először bukkant fel pl. a Keneenk szó, csak találgattam magamban. Persze annyira nem nehéz, ki lehet következtetni. Sőt, amikor befejeztem a könyvet, akkor vettem észre a végén a kifejezések jegyzékét.
Szóval delfinek. Kedves lények, ismerjük jól őket. Ebben a világban az emberek felemelik őket kliensfajnak, és együtt fedezik fel az űrt. A felemelés következtében sok plusz tulajdonságot is magukévá tesznek, és úgy úsznak-kelnek és viselkednek, mint az ember. Intrikák, hatalmi harcok, áskálódások, üldözések viszik a fő vonalát a regénynek, ebben az idegen vízvilágban, közben felettük dúl a háború a galaktikus fajok között. Akik azért elég viccesek.
Leírom, úgyse olvassák sokan, hogy pont az egyik legszimpibb delfint kellett kinyírni, na azt nem díjaztam. De utána azért volt némi elégtétel..
Valamikor a nem túl távoli jövőben el akarom olvasni a többi részt is.

10 hozzászólás
>!
jezsek P
David Brin: Csillagdagály

Segített leküzdeni a kezdeti, delfinekkel szemben táplált negatív érzéseimet, hogy eszembe jutott ez az örökbecsű idézet:
„Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például a Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy sokkal intelligensebbek az embernél – pontosan a fenti okok miatt.” Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Mintha David Brin továbbgondolta volna, hogy mi történne két intelligens faj együttműködése esetén, ezért kitalálta a felemelést, majd ezt több galaxisra kiterjesztette, hozzáadva egy titokzatos roncsflottát, egy túlélési-menekülési-szabotázsos helyzetet: és kikerekedett egy izgalmas történet egy érdekes világban. Nagyon szívesen olvasnám az ugyanebben az Univerzumban játszódó további történeteket is, mert végre az emberiséget kivételességként, értékes különlegességként tüntette fel az író.

>!
Aliko P
David Brin: Csillagdagály

A Hugo díjasok maratonomra készülve találtam ezt a könyvet és a címkézést végig nézve egy kicsit sokkolt a delfines tudományos fantasztikus ígérete, de úgy voltam vele ezt meg kell nézni. Hogy mire is számítottam azt én sem tudom, de az tuti, hogy nem erre, talán egy Douglas Adam féle agymenésre… Jön egy Hugo-, Locus- és Nebula-díjas regény, egy vérbeli hard sci-fi, ahol a különböző fajok együtt élését mutatja meg a szerző. Egy moly szerinti önálló kötet, ami mégis sorozat rész. Lessük meg az Uplift történetek 2. kötetét!

Érkezik egy világ, ahol nincs Teremtés vagy természetes kiválasztódás, ahol minden értelmes fajt „csináltak” vagyis felemeltek. Kapunk patrónusokat és klánokat, na meg egy lázadó Földet, ahol az ember az általa megteremtette a kliensekkel a neocsimpánzokkal és neodelfinekkel él. Jön egy nagy felfedezés és egy delfinek által vezetett űrhajó, ami egy űrhajsza során próbál elmenekülni üldözői elöl. Lesz itt galaktikus politika és lázadás, na meg egy kósza roncsflotta az Ötgalaxisban. Szerelem, árulás és háború.

Egy hihetetlen jól kitalált és felépített világba repít minket a szerző, ahol nagyszerű fajokkal ismerkedhetünk miközben a pergő cselekményű történet mozaikjait rakosgatjuk össze. A cselekmény olvasmányos és a rengeteg nézőpont karakternek hála sok mindent megtudunk az univerzumról, igazából csak azt bánom, hogy a többi részt elfelejtették lefordítani. Imádtam a világot!

>!
Noro 
David Brin: Csillagdagály

Az ismert univerzum történetében az emberiség az egyetlen, melyet nem egy másik, öregebb faj vezetett be a civilizációba. Alig pár száz évvel azután, hogy belebotlanak az Öt Galaxis ősi kultúrájába, az emberek és delfinek egy kis felderítő űrhajója rábukkan a korszak legnagyobb felfedezésére, egy milliárdéves civilizáció nyomaira.
A regény azonban nem erről a felfedezésről szól, csupán egy epizódja annak, ahogy a felderítők utóbb menekülni próbálnak a galaktikus fajok fanatikus hordái elől. És mégis, mindent megtudunk belőle, ami lényeges. A szerző rengeteg karaktert mozgat (sok közülük delfin!), méghozzá nem is rosszul. Betekintést nyerünk a hajó életébe és a legénység intrikáiba is – kicsit olyan, mint egy Star Trek epizód, csak három nagyságrenddel színvonalasabban megírva :) A delfinek gondolkodásmódja és kommunikációja (bizonyos körülmények között csak versben képesek beszélni) szintén nagyon ötletesre sikerült.
A történetet időnként rövid fejezetek szakítják meg, melyben az egymás ellen harcoló galaktikus fajokról derül ki valami abszurd, űroperatikus képtelenség: például őrült pszí-adeptusokkal manipulálják a valóságot, végrehajtják az „árulás szertartását”, vagy bűnbánóan letépik a saját fejüket. Ezek a jelenetek ellenpontozzák a jóval realisztikusabb fő eseményszálat.

1 hozzászólás
>!
Csöre P
David Brin: Csillagdagály

Ez most nagyon nem…
Igen, tudom, hogy sorozat második része, tudom, hogy hiányzott a háttér, de akkor is.
Egy izgalmas szituációba csöppentünk a könyvvel: földi űrhajó ismeretlen világban, körülötte galaktikus népek, akik őket keresik, közben egymással is harcolnak (mármint a galaktikusok) a zsákmányért, kicsit ritkítva soraikat.
További érdekes szál a bolygó maga spoiler.
Az első dolog, amihez nem tudtam hozzászokni: mit keresnek a delfinek az űrben? A könyv végére sem találtam logikát benne, miért kell vízhez kötött lényeket űrhajóba tenni. Igen, nyilván elég földhöz ragadt hozzáállás, de ez van, nem tudok rajta segíteni. Én úgy találtam, hogy csak körülményesebbé tette számukra az utazást.
A második problémám, hogy széttagolt a könyv. 2-3 oldalas (néha kicsit több) fejezetekből ide-oda dobál, sok szálon fut a cselekmény, ezt én személy szerint nem szeretem.
És a harmadik: egy izgalmas környezetben és helyzetben miről olvasunk? Intrikákról spoiler a jó ízlést kissé meghaladó mértékben. Ezzel szemben maga a környezet lényegesen kevesebb szerepet kap, pedig szívesen olvastam volna többet a galaktikusokról, a nagy elődökről (Elődökről?), meg a Kithrup bolygón folyó kutatásokról.
A könyv 3/4-énél tartottam, amikor végre kezdett érdekes, izgalmas lenni, felpörögtek az események, meg talán végre belerázódtam a stílusba. A vége kicsit fura volt, még mindig nem értem teljesen spoiler.

>!
zab
David Brin: Csillagdagály

Én csak annyit mondanék, hogy igaza volt Charlie-nak, és a kutyákat kellett volna felemelni. :)


Népszerű idézetek

>!
Noro 

A „Múlt” az, ami volt –
Egy maradvány, mit emléknek hívnak…
Ebben vannak az „okai”
Annak, ami van.

A „Jövő” az, ami lesz
Elképzelt, ritkán ismert…?
Ebben vannak az „eredményei”
Annak, ami most van.

A „Jelen” szűk –
Hirtelen villan el…
Csattanója a viccnek –
Annak, ami most van.

neodelfin tanítóvers, 43. fejezet

>!
csartak MP

Ebben a mélységben a delfin hangja furcsán tisztának tűnt. A víznyílásán kilökődő levegőadagok és a csettintések hangjával ötvöződve a beszéde szinte a testfunkciók bonyolult összjátékának tűnt. Laikus ember fülének a neodelfinek vízalatti beszéde leginkább egy hangoló avantgárd zenekar kakofóniájának hangzott, némi rövidített angollal tűzdelve.

105. oldal

>!
Noro 

– Készítőim azért engedtek el önökkel, mert az emberek hajlamosak bajba kerülni és ebből tanulni – bár annyi bajra senki sem számított, amennyi ezzel a hajóval történt. Alábecsültük az emberi képességeket.

5. fejezet

>!
Noro 

A korai ember égbekiáltó ostobaságokat követett el – olyan őrültségeket, amelyeket a természet törvényeit ismerő fajoknak eszébe sem jutott volna. Kétségbeesett babonák tenyésztek a vad évszázadokban. Kormányzati formák, intrikák, filozófiák kerültek kipróbálásra minden óvatosság nélkül. Mintha az Árva Föld afféle bolygó-laboratórium lett volna, ahol értelmetlen és bizarr kísérleteket végeznek el.
Bármilyen logikátlan és szégyenletes is volt ez a sok minden így visszaemlékezve, a tapasztalatok sokat gazdagítottak a modern emberen. Kevés faj követett el ennyi hibát ilyen rövid idő alatt, vagy próbált ki ennyi kísérleti megoldást reménytelen problémákra.
A földi művészek rendkívül keresettek voltak a megcsömörlött ET-k között, és jó pénzt kaphattak kitalált történeteikért, amelyekhez hasonlót egyetlen galaktikus sem tudott alkotni. A tymbrimik különösen kedvelték az emberi fantasy regényeket – tele sárkányokkal, óriásokkal és mágiával, minél többel, annál jobb.

23. fejezet

>!
Karakai_András P

Kapcsoljanak le mindent, és eresszenek ki füstöt! Megjátsszuk a súlyos sebesültet.
Hamarosan megjött a mérnök válasza.
– Suessi azt mondja, nem gond. Ez biztosan menni fog.

120. fejezet

>!
csartak MP

A Streaker úgy biceg, mint egy sánta kutya.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
Michael Chabon: Jiddis rendőrök szövetsége
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
Gene Wolfe: A Békéltető ereklyéje
John Scalzi: Vörösingesek
Ursula K. Le Guin: A kisemmizettek
Lois McMaster Bujold: Barrayar
Lois McMaster Bujold: Lelkek lovagja