Tolvajok ​tele 529 csillagozás

David Benioff: Tolvajok tele

A ​Trónok harca tévésorozat alkotójának, producerének és forgatókönyvírójának, New York Times bestseller, díjnyertes, közel negyven országban kiadott regénye.

A nácik kegyetlen ostromgyűrűjében vergődő Leningrádban Lev Benyovot letartóztatják fosztogatásért, és egy cellába kerül Koljával, a jóképű fiatal dezertőrrel. Kivégzés helyett azonban elképesztő ajánlatot kapnak, hogy megmenthessék az életüket: egy tucat tojást kell keríteniük a Belbiztonság nagy hatalmú ezredesének, leánya lakodalmi tortájához. Mivel a városba már jó ideje nem jut be semmilyen utánpótlás, lakói elképzelhetetlen mértékben nélkülöznek, éheznek. Lev és Kolja nekivág a lehetetlennek – Leningrád kíméletlen poklában, sőt még az ellenséges vonalakon túl is kutatják a felbecsülhetetlen kincset.
Ebben a megindító, ugyanakkor mulatságos, egyszerre sziporkázó és hátborzongató regényben a második világháborúban átélt kalandok során egy fiú férfivá érésének ízig-vérig modern története is kibontakozik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
Fumax, Budapest, 2014
268 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639861633 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Fumax, Budapest, 2014
272 oldal · ISBN: 9786155514005 · Fordította: Gy. Horváth László

Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Kolja · Ljova Benyov (Lev) · Baba Jaga · Vika · Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij

Helyszínek népszerűség szerint

Oroszország


Kedvencelte 151

Most olvassa 11

Várólistára tette 336

Kívánságlistára tette 343

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

_Eriii>!
David Benioff: Tolvajok tele

Nem tudom lehet-e egy második világháborús történetre azt mondani, hogy imádtam, mert ez kegyetlennek hangzik, de velem ez történt. Beszippantott ez a kegyetlen rideg/hideg világ. Elvarázsoltak a szereplők. Azt hittem ez is szívszaggató történet lesz, az volt, de megfűszerezve egy csipetnyi jófajta humorral, jófajta szókimondással. Egyik szemem sírt a sok kegyetlenségtől amin a két szereplő keresztül megy, a másik meg nevetett, és főleg Kolján. Engem mindig is vonzott az első és második világháború. Egyszer nagymamának megjegyeztem, hogy szerettem volna abba az időben élni. Nagyon rég volt, kis pisis koromban, de jól emlékszem még mindig szavaira. „Hálát adok az Istennek, hogy nem abba az időben éltél”, elhiszem neki. Voltak olyan részek a történetben, hogy kicsapták a biztosítékot, belegondolni is szörnyű, nemhogy megélni, benne lenni. Sajnálom a végét, és itt még az írót sem tudom hibáztatni, mert sajna ez a kegyetlen valósága a háborúnak. Ajánlom nagyon.

4 hozzászólás
Bélabá>!
David Benioff: Tolvajok tele

Jó ez a regény. Mert végig feszült, izgalmas. Mert kellően részletes leírások vannak benne egyes háborús dolgokról/eseményekről. Mert kellően szókimondó, ami velejárója a közegnek. Jó ez a regény. David Benioff olyan történetet mesélt, ami olyannyira hiteles mintha valóban nagyapáink meséje lett volna. Lehet, volt benne jó nagy adag valósághűség. Hajsza a tojásokért, menekülés a németek elől. Az orosz tél és a szívek ridegsége valódi alapokat szolgáltat a könyvnek. Megvan benne a háború borzalma, a drámaiság a legvégén. Olyan történet, amire sokáig emlékezni fogok még. Jó ez a regény. Mert számos karcra inspirált, és ez „természetes reflexem”, ha jót olvasok. Nehéz rangsorolni az olvasott háborús sztorikat, mert mindben ott a feszültség, a dráma, és az már önmagában olyan pluszt ad a témába vágó könyveknek, amikor is az adrenalin megpezsdül az emberben. Azért adok 5 csillagot (4,8 pont), mert biztos van kiforrottabb, jobban megírt, netán még drámaibb történet, ez a könyv a kortárs mivoltával, sok évtizeddel a háború után is teljesen korrekt, hiteles. Fiús könyv, ez talán sokaknál lassítja az olvasást. Csak amiatt nem faltam a lapokat, mert élvezni akartam a korhangulatot, a tájat, azt az érzést, ami könyvből sugárzik, akár egy atomerőműből. Olyanok olvassák elsősorban, akik érdeklődnek a háborús regények iránt, nekik íródott, számukra tökéletes. Nekem is az volt, végig élveztem az olvasást. Örülök a közös olvasásnak is. Jó ez a regény!

12 hozzászólás
DaTa P>!
David Benioff: Tolvajok tele

Tetszett is, meg nem is. Az elején majdnem félreraktam, mondván, hogy na ezt nem, az én ízlésemnek ez túlságosan egyszerű nyelvezet lesz, az ilyen meg engem nem köt le rendszerint sokáig. Aztán lekötött, de még mennyire. Két fiú történetét ismerjük meg Leningrád ostrománál, és van itt annyi izgalom, mindenféle kaland, néha annyira plasztikus leírása a borzalmaknak, hogy bele is borzongtam, de van itt humor is, pont annyi, amennyi kell. A vége pedig egészen szívszorító. Nem, nem a legvége, az nagyon giccses, de Kolja sorsa tényleg megindított. Nem tetszett viszont a sakkparti és a nagy kiszabadulás. Nagyon nem, egyáltalán nem éreztem hitelesnek. Annyira nem, hogy majdnem négy csillagot adtam az egészre. Aztán azért mégsem, mert ahogy mindezeket leírom és alaposabban végiggondolom, alapjában véve jó volt ez. Igen jó. Csak kicsit hatásvadász.

mcgregor>!
David Benioff: Tolvajok tele

Bár ezirányú érezhető törekvései ellenére is nélkülözi az igazi mélységet, mégis egy jól megírt könyv. Ez elsősorban a humorának és a szereplőinek köszönhető. Leningrád ostromának és a második világháború keleti frontjának nélkülözései jól ötvöződnek egy fiatal fiú világának obligát kamaszos problematikájával, így a mű egyszerre tud a felnőttkor előtti ügyetlenség és tétovaság megmosolyogtatóan kifejező ábrázolója, de egyúttal komor és kegyetlen hangulatú is lenni. A főszereplő, Lev és útitársa, Kolja párosának dinamikájával Benioff jellegzetes archetípusok felhasználásával alkotott egyedi karaktereket. A tojásszerzési akció kedélyesnek tűnő jellege ellenére a két fiú az emberi borzalmak mocsarain és az éhségtől elállatiasodott emberek csoportjain kell, hogy keresztülverekedje magát, ahol az egyéni túlélés nem válogat az eszközökben, ezt egy-egy magasztosabb pillanat napfényfoltja teszi csak békésebbé. Na és persze Kolja jellegzetes humora. Főleg azoknak ajánlom, akik szeretik történelmi szituációk történéseit egyéni sorsokon átszűrve elolvasni.

fióka P>!
David Benioff: Tolvajok tele

Szerettem. Benioff sikeresen belepakolt minden ingredienst a könyvébe, ami jellemző a 2. világháborúra és érzékletes úgy orosz mint német oldalról nézve. Először is van benne hideg. Sok. Az az igazi orosz, ami miatt a németeknek beletörött a bicskájuk a Szovjetunióba. Aztán van éhezés. Háborúban szokás, főleg akkor, ha ostromolnak. Arról már nem is beszélve, ha ez az ostrom a leningrádi, ami csekély három éven (egészen pontosan 872 napon) át tartott (hogy a fenébe bírták?). Bombáznak is, persze, ennek hála néha nem csak bombák, de például németek is potyognak az égből. Egy ilyen égi német ajándéknak köszönhetően kezdődik kicsit bugyutácskára formált főhősünk, aki ettől eltekintve minden oldalon meglep – és aki természetesen zsidó, mondtam én, hogy van itt minden – kalandja, az a bizonyos nagy, amiről minden kamasz álmodik, egészen addig a pillanatig, amíg az a kaland valóra nem válik. Akkor mindjártazonnal kiderül, hogy a kalandok nem is olyan jók. Háborúban persze. Megvillan itt az antiszemitizmus, mindkét oldalról (Sztálinunk ugyanúgy gyűlölte és irtotta a zsidókat, mint az elején bajtárs, később ellenfél Hitler), az NKVD mindenhatósága, partizánok, tél (ahogy azt a könyv címe galád módon spoilerezi), fontos, sőt kiemelkedő szerepet játszik tíz darab tojás és rengeteg nevetés, mert anélkül nem lehet kibírni a tömény borzalmakat. Másik főhősünk egy kozák ifjú, aki nagyszerű figura, emellett természetesen dezertőr és nőcsábász. Valamint jó a humora és bölcsész.
Tényleg jó könyv, maximálisan azért nem tudtam értékelni, mert meglátásom szerint írója nem tudott elvonatkoztatni a hollywoodi recepttől: túl sok csodás/megrázó történés, véletlen egybeesés és happy end. Vagy nem happy end. Ettől eltekintve kevés hibája van és valóban nem lehet sokat a szemére vetni, ugyanis a korszak, amit választott, bővelkedik az ilyen történetekben. És mégis.

Roszka >!
David Benioff: Tolvajok tele

Nagyon jól kitalált, hihető történet. Biztos, hogy voltak ilyen esetek, ilyen borzalmak, sőt még sokkal rosszabbak is. Feszültséggel teli, humoros és kegyetlen. Néhol azért hihetetlen, de izgalmakban igen bővelkedő. Végig féltettem Kolját és Lev-et, és végig nagyon fáztam a fűtött szobában. Zoja története a lelkem mélyéig megrázott, tudva, hogy valóban így bántak a nőkkel, vagy az ellenszegülök-kel. Sok borzalmat felidézett bennem, amiket már olvastam a háború kegyetlenségeiről.

Lanore P>!
David Benioff: Tolvajok tele

Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen témájú történeten még akár nevetni is tudok, pedig pontosan ez történt. Szókimondó, nyers stílusú, de humorral átitatott könyvet olvashattam, abszurd, mégis izgalmas alapötlettel. Voltak részek, amik összehúzták a gyomromat, erre számítottam is, de mégis letehetetlennek bizonyult, imádtam Lev-et és Kolját, no meg a hihetetlen, elképesztő kalandjukat, a könnyezve mosolygós befejezéssel együtt. Benioff fantasztikus író, kíváncsian várom a többi könyvét is.

3 hozzászólás
Kovaxka P>!
David Benioff: Tolvajok tele

Úgy érzem magam, mintha mindenki szembe jönne az autópályán. Nem díjazom a témaválasztást, illetve a téma (Leningrád blokádja) ilyen bulváros, hatásvadász feldolgozását. Amúgy szeretem a jó lektűröket, a fekete humort is, és azt is elismerem, hogy tud írni és szórakoztatni a szerző. Majd bizonyára olvasok tőle olyan művet, amit hitelesebbnek érzek. A borítót viszont imádom, csillagos ötös.

2 hozzászólás
mate55 P>!
David Benioff: Tolvajok tele

Az első pillanatoktól az utolsói mozzanatokig a történet hatása alá kerültem. Megkapóan emberi történetet mesél el, egy embertelen környezetben. Benioff az ember és a háború kapcsolatát az érzelmüknél ragadja meg. Itt vannak a főszereplő fiúk, akik megrázó útjuk során tapasztalják meg a háborút, a háború szörnyűségeit. Egyszerűen csak bemutat két tiszta lelket, melyet felemészt a fiatalkori naivitás, az, amelyik nem tud mit kezdeni a valóság kegyetlen realizmusával. Eközben pedig szinte észrevétlenül, lassan maguk mögött hagyják fiatalkori életüket, „érett” férfivé válnak. Az a kis humor is remekül felerősíti azokat a sírásra késztető, drámai pillanatokat, amikkel úgy van tele a könyv, hogy közben cseppet sem tolakodóak. Talán a könyv ereje abban rejlik, hogy mikor minket olvasókat hatalmába keríti ez az érzés, mikor úgy érezzük mennyivel tisztább, egyszerűbb a minket körül vevő világ, akkor szembesülünk annak felfoghatatlan könyörtelenségével is. Ez a könyv, valóban megfogja az embert humánumával, szépségével, történetével, olyan könnyedén, ahogy egy halászsas emeli ki zsákmányát a hullámzó tengerből.

1 hozzászólás
tonks>!
David Benioff: Tolvajok tele

Furcsa érzés egy ilyen kemény, éles szilánkokkal a lelkemig hatoló könyvet kedvencnek kikiáltani, de most ez történt. És nem bánom, mert kellenek ilyen könyvek. Olyan sokat tudsz olvasni a II. világháborúról amennyit csak akarsz, de igazán kiválót csak keveset. Ebben a 268 oldalban van minden, nem hazudik a fülszöveg a kíméletlen pokolról és a sziporkázásról sem. Benioff stílusa 10/10, egyszerűen letehetetlen, ahogy egy ismerős sémára (fiú felnövéstörténet, „roadmovie”, elindul a fiú szerencsét próbálni és a többi) felhúzza ezt az éles, szörnyűséges, igaz történet alapján írt vázat. Az utolsó fejezet úgy kellett a lelkemnek, mint a falat kenyér a leningrádi polgárnak. Vele túléltem.


Népszerű idézetek

Mentafagyi>!

– Sztálin meglátogat egy termelőszövetkezetet Moszkva mellett – kezdte viccmesélő hangján Kolja. – Kíváncsi rá, hogyan haladnak az ötéves tervvel. Mondd csak, elvtárs, kérdezi az egyik parasztot, milyen volt az idei krumplitermés? Nagyon jó volt, Sztálin elvtárs. Ha fölpúpoznánk, egészen az Istenig érne. De hiszen nincs is Isten, paraszt elvtárs. Hát, krumpli sincsen, Sztálin elvtárs.

215. oldal (22. fejezet)

Kapcsolódó szócikkek: Kolja · Sztálin
LoveRosie>!

A többi nyugdíjassal ellentétben, akikkel Floridában találkoztam, egyáltalán nem izgatja őket a bűnözés. A bejárati ajtó szinte sosincs zárva, riasztójuk pedig egyáltalán nincsen. Az autóban nem kötik be magukat, naptejet nem használnak. Úgy döntöttek, őket csak az Isten teheti el láb alól, őbenne pedig nem hisznek.

KATARYNA>!

Kolja karon ragadott, a szeme elkerekedett, muszáj volt megállnom. (…) Szorongatta a karomat, a szája elnyílt, az arca feszülten koncentrált, mintha egy lány nevét próbálná felidézni, de csak a kezdőbetűje jut eszébe.
– Mi van? – kérdeztem. (…)
– Jön – mondta Kolja. – Érzem.
– Mi jön?
– A szarom! Gyerünk, a kurva anyádat, rajta!
Berohant egy fa mögé, én meg vártam, imbolyogva a szélben. (…)
– Barátom, soha többé nem leszek ateista! Gyere, megmutatom.
– Viccelsz? Nem akarom látni.
– Muszáj megnézned! Ez rekord.
Ráncigálta a karomat, húzott volna maga után, de én megvetettem a lábam a hóban, és teljes súlyommal hátradőltem.
(…)
– Félsz megnézni a csúcsdöntő szaromat?
– Ha nem érünk oda az ezredeshez hajnalra…
– De ez egészen rendkívüli! Mesélhetsz róla a gyerekeidnek.

6 hozzászólás
zakkant>!

Az egész város éhezett, senkinek se jutott elég ennivaló, a kenyeret mégis mindenki szidta: szidták a fűrészporízét, meg hogy mennyire megkeményedik a hidegben. Az embernek beletörött a foga. Még ma, amikor azoknak az arcát is elfelejtettem, akiket szerettem, még ma is emlékszem annak a kenyérnek az ízére.

22. oldal

Bélabá>!

Ljuba Nyikolajevna, a vénkisasszony a harmadikról, aki tenyérjóslással foglalkozott, és ruhát javított a házban lakó nőknek, egy nyáron rajtakapott, hogy egy H. G. Wells-regényt olvasok a lépcsőn, és másnap megajándékozott egy doboznyi Robert Louis Stevensonnal, Rudyard Kiplinggel és Charles Dickensszel.

mrsp>!

– A tehetség a legádázabb szerető. Szépséges; ha vele vagy, az emberek felfigyelnek rád, megbámulnak. De a legváratlanabb pillanatokban dörömböl az ajtódon, néha meg hosszú időszakokra nyoma vész, és az életed többi részére, a feleségedre, a gyerekeidre, a barátaidra fütyül. Ő a hét legizgatóbb estéje, de egy nap örökre el fog hagyni. Aztán, amikor már évek óta nem láttad, egy este felbukkan egy fiatalabb férfi karján, és úgy tesz, mintha meg sem ismerne.

171. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tehetség
vicreed>!

Ha Dzsingisz kánnal szembeszálltál, vagy lecsapták a fejedet, vagy fizethetted neki az adót. Ez könnyű választás. De a németekkel vagy szembeszállsz és meghalsz, vagy megadod magadat és meghalsz.

123. oldal

zakkant>!

Bármennyire is ostromedzettnek hittem magam a letartóztatásom előtt, semmivel sem voltam bátrabb januárban, mint júniusban – a közhittel ellentétben a félelem megélése nem tesz bátrabbá. Azonban ha állandóan fél az ember, talán könnyebb palástolni a félelmét.

30. oldal

2 hozzászólás
cassiesdream>!

A srác úgynevezett könyvtári cukorkát árult: letépték a könyvek gerincét, lefejtették alóla a csirizt, felolvasztották, és szeletekké fagyasztották, utána meg papirosba csomagolták. Viaszíze volt, de a csirizben protein van, a protein pedig életben tart, úgyhogy a városból éppolyan sebesen tűntek el a könyvek, mint a galambok.

62. oldal

KATARYNA>!

Van egy hely az éhségen, a kimerültségen túl, ahol már nem jár az idő, és a test nyomorúsága mintha nem is a miénk volna.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

John Flanagan: Macindaw ostroma
Charles Martin: Hegyek között
Christie Golden: Warcraft – Durotan
Justin Cronin: A tizenkettek
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger
Guillaume Musso: Holnap
Gaura Ágnes: Attila koporsója
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Alistair MacLean: Kémek a Sasfészekben