A ​növények magánélete (Élet) 11 csillagozás

David Attenborough: A növények magánélete

Növények ​nélkül nincs táplálék, nincsenek állatok, nincs élet sem a Földön. A növények élete azonban titok előttünk, rejtett, talányos történések sora.

Ennek azonban csupán csak egy bizonyos időeltérésaz oka. A növények időléptéke más, mint a miénk. Bár puszta szemmel ez nem érzékelhető, a növények szakadatlanul mozgásban vannak: fejlődnek, harcolnak, kikerülik, esetleg kihasználják pusztítóikat (vagy társaikat), küzdelmet vívnak a táplálékért, élőterületük növeléséért, a szaporodásért, no meg azért, hogy helyet szerezzenek és biztosítsanak maguknak a Nap alatt. Csak meg kell tanulnunk látni mindezt. David Attenborough erre tanít minket ebben a könyvben és a BBC-nek készült televíziós filmsorozatban. Vizsgálódásai sorra feltárják előttünk, milyenek a növények életének nagy erőpróbái, a helyváltoztatás, a táplálkozás és a növekedés, a virágzás, a küzdelem a létért és a fennmaradásért.

David Attenborough olyan világosan, közérthetően, szinte ragályos lelkesedéssel… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1994

Tartalomjegyzék

>!
Aqua, Budapest, 1995
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9636026181 · Fordította: Sárközy Elga, Sóskuthy György, Makovecz Benjamin

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
deardurr
David Attenborough: A növények magánélete

Mondhatni, hogy David Attenborough filmjein nőttem fel, így ez a könyv is, sokszor mint egy film pergett le előttem. Egyedüli problémám csak a kiadással van, ami a lapok vastagsága miatt olyan nehéz, hogy igazán kényelmesen csak asztalnál ülve olvasható – ez pedig egy moly életében ritkán fordul elő-.


Népszerű idézetek

>!
deardurr

Egyes magok számára létfontosságú, hogy áthaladjanak valamilyen állat bélrendszerén. A kelet-afrikai síkságok jellegzetes, ernyő alakú akáciái apró, sodrott hüvelyekbe zárják magjaikat. A fehérjében bővelkedő hüvelyeket seregnyi növényevő állat kedveli. A talajra lehulló és ott maradó magok szinte soha nem csíráznak ki, ellenben azok, amelyeket tokostól lenyeltek és áthaladtak egy állat emésztőrendszerén, úgyszólván mindig. Régebben ezt úgy magyarázták, hogy az emésztőnedvek megpuhítják a mag burkolatát, ezért a benne rejlő növénykezdemény könnyebben hatol ki belőle. Az igazság azonban egészen más. Mihelyt ugyanis az akácia elhullatja termését, néhány órán belül különleges, kicsiny rovarok irdatlan tömege szállja meg, amelyek hegyes tojócsövükkel átfúrják a hüvelyeket és beléjük petéznek. A peték nagyon hamar kikelnek és a pirinyó lárvák a továbbiakban az akáciamagból táplálkoznak. Mármint, ha a termést nem eszi meg egy elefánt. Az elefánt összezúzza ugyan fogaival a hüvelyt, de csomó mag épségben marad és a péppel együtt a gyomorba kerül. Ott azután a petéket könyörtelenül elpusztítják az emésztőnedvek. Ilyesformán mire a magok az állat ürülékében visszakerülnek a külvilágba, az elefánt megszabadította őket a rovarkártevőktől, legalább olyan eredményesen, mint amikor a farmer rovarirtóval kezeli a gabonát.

29. oldal, 1 Helyváltoztatás (Aqua, 1995)

>!
deardurr

Egyes banksiák – a lámpatisztítóhoz hasonlóan – addig nem bocsátják a szabadba magvaikat, amíg nincs tűz. Másképpen elég nehéz is lenne eltávolítania magokat a növényről, mivel kemény, fás héjú, tokokban rejtőznek. Amikor azonban a lángok végigperzselik az ágakat, a tokok a nagy hő hatására kettényílnak. Szemből nézve barna szájakra hasonlítanak, s a bozontos buzogány oldalán az egész termésnek furcsa, manószerű külsőt kölcsönöznek, emiatt a banksia-emberke az ausztrál gyermekmesék gyakori szereplőjévé vált.

190. oldal, 4. Küzdelem a létért ( Aqua, 1995)

>!
deardurr

Talán az összes termőtest közül a trópusi világítógombáké a legfeltűnőbb. Lehetséges, hogy az éjszakai erdőben zöldes fénnyel világító gomba állati spórahordárokat igyekszik magához csalogatni, de hogy mik ezek, azt nem tudjuk.

177. oldal, 4. Küzdelem a létért (Aqua, 1995)

>!
RaavNaan

A növények látnak. A növények tudnak számolni és kommunikálni egymással. A növények a legenyhébb érintésre is képesek válaszolni és rendkívül pontosan mérik az időt.

7. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kalmár Zoltán: Gombák
Simon Tibor – Csapody Vera: Kis növényhatározó
Gerald Durrell – Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár
Bill Laws: Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet
Stefano Mancuso – Alessandra Viola: A fák titkos nyelve
Szabó Zoltán (szerk.): 500 kérdés és válasz a biológia köréből
Kropog Erzsébet – Mándics Dezső – Molnár Katalin: Erdők, mezők virágai
Veress Magda: Gombáskönyv
Heike Herrmann: Gombák
David Burnie: A fa