Csókás ​nyár 40 csillagozás

David Almond: Csókás nyár

Pedig ez is csak úgy indult, mint bármelyik észak-angliai nyár. Az idő csodaszép. A tizennégy éves Liam számára most kezdődik a szünet. De azon a napon, amikor barátjával, Max-szel követni kezd egy hangosan csattogó csókát, a fiú élete visszafordíthatatlanul megváltozik…

Egy elhagyatott épület előtt egy gondosan takaróba bugyolált kisbaba fekszik. Az
anyja elhagyta… És ezzel kezdetét veszi a csókás nyár.
A nyár, amikor a barátságok megmérettetnek.
A nyár, amikor a jó és a rossz közötti határ elmosódni látszik.
A nyár, amelyet Liam sosem fog elfelejteni!

Eredeti cím: Jackdaw Summer

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Pongrác, 2011
292 oldal · ISBN: 9786155131059 · Fordította: Rindó Klára

Kedvencelte 4

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bíró_Júlia 
David Almond: Csókás nyár

*spontaneitás üzemmód ON*

… szóval, a múltkor antikvárban vettem egy Jean Webster-kötetet ( Nyakigláb apó/Kedves Ellenségem! ), aminek elvileg semmi köze nem kéne, hogy legyen a témához, de. Kinyitom, az első oldalán dedikáció: emlékül, 6. osztály, kiváló tanulmányi eredményért, osztályfőnöködtől, Daninak. No most gendermánia ide, uniszex értékek oda csak eltöprengtem, mégis milyen indíttatásból kellett szerencsétlen Daninak épp egy lányintézetben, épülő-szépülő kislánylelkek között ünnepelnie a kiváló tanulmányai eredményeit, és vajon mennyire érezte ezek után/közben, hogy az ún. ifjúsági regények mennyire szólnak neki, a fiúnak, aki hatodikos kora táján épp ott tarthat, hogy a föld alá süllyed szégyenében, ha rajtakapják, hogy egy lánysuli szereplőiről olvas. Aztán lassan fel(jebb)mentettem a választásért felelős tanárt, mert rá kellett jönnöm, hogy fél nap alatt alig tudok összeszedni 3-4 olyan szerzőt, akinek a műveit szívesen adnám 12-13 éves fiúknak. (A „szívesen” jelen esetben úgy értendő, hogy sem a szerző, sem a célközönség nem nézi hülyének a másikat, ezek után már adja magát az élő kérdések felvetése, a nemszájbarágós válaszlehetőségek, az izgalom…bár a gondolkodás önmagában is van olyan izgalmas, hogy a YA műfajok csak többtonnányi szuperképesség és szerelmi nyolcszög bemesélésével merik kiváltani.) Node.

David Almond volt az egyetlen, aki kapásból eszembe jutott, pláne, hogy első ízben kb. annyi idősen olvastam tőle, mint Dani, bár ha jól emlékszem, fiú akkor sem voltam. Ennyit a tökéletes laborkörülményekről És most, hogy ez is a kezembe került, kapásból fiatalodtam tőle vagy tíz évet; azaz a kiskamasz korom óta gondosan felépített, súlyozott, átértékelt és folyamatosan (ön)bírált morális szabályzatom szép csendben háttérbe vonult és befogta, hogy lehessek megint kicsi, aranyos és bizonytalan – miben is? Egy csomó határkérdésben az időnként reménytelenül összegabalyodó játék/művészet/kegyetlenség/valóság/képzelet/megfigyelés/cselekvés/ragaszkodás/emlékezés/pluszvégtelen egyveleg mentén.

*Spontaneitás üzemmód OFF*

A történet tulajdonképpen elég egyszerű, egy részét valószínűleg a kutyám is meg tudta volna jósolni; de persze különlegesen okos, pofátlan és spoilerezésre hajlamos kutyám van. A mondatok is, a felskiccelt (rém)képek sincsenek túlbonyolítva, ugyanakkor nem is a facsipesz kategóriája: élénk színekkel, mégsem túlecsetelve kapunk mindent, csak a szem káprázik bele, meg a torok ugye, ha olyan vagy, hogy elszorul néha. Aztán a szereplők – kicsit elrajzolt, éles körvonalú társaság, ugyanakkor hiányzik róluk az eligazító „kinek is szurkoljunk” cetli; épp elég színesek-szagosak ahhoz, hogy izguljon értük az ember, de azért ne legyen rest utólag majd átgondolni, mit kell, mit nem kell utánuk csinálni. A történetet meg hagyni kell elkanyarodni abból az irányból, amerre (mintha) eredetileg indult (volna), jót tesz neki. Komolyan.

Végső soron kapuregény ez is (kicsi vagy még a Legyek Urához, fiam, majd jövőre, de tudod mit, idenézz, mi van az Ildikó néninél…), méghozzá kedvenc csendkönyveim felszínen nyugodt, rejtőzködve tomboló világához.

Ajánlom Daninak, a kortársainak, de 12-13 évtől felfelé valójában bárkinek.
Figyelem! Az a korhatár-jelzés nem dísznek van.

2 hozzászólás
>!
Zsófi_és_Bea P
David Almond: Csókás nyár

Gyermekkönyvtárból kölcsönzött ifjúsági regény. Amikor megtaláltam arra gondoltam, hogy akár még jó is lehet. A címe és a fülszöveg alapján azt gondoltam, hogy egy könnyed, nyári ifjúsági regény, némi krimis szállal átszőve, a talált kisbaba miatt. Ez a regény azonban ettől sokkal több volt.
Szinte álomszerűen történnek benne az események, sok konkrét dolgot nem tudunk meg belőle. Amit viszont igen, az éppen elég, hogy átvegyük a hangulatát, valami nyomasztó nyugtalanságot, olyasféle érzést, amit a 14 éves Liam érezhet a gyereklét és felnőtté válás határán, híres író apja és művészlelkű édesanyja mellett. A bizonytalanságot, a nagy szabadságot, ami annyira nagy, hogy lehet sok is egy 14 éves, helyét kereső fiúnak.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2015/08/david-almond-csoka…

>!
Veron P
David Almond: Csókás nyár

Nekem ez most olyan jól esett, hogy csuda. Eléggé ifjúsági ahhoz, hogy még ne a szerelem legyen a fő témája, így nincs szerelmi háromszög, hiszti, nyálcsorgás. De mellette nem nézi hülyének az olvasót sem, se a gyerekeket, se a felnőtteket, akiknek esetleg a kezébe kerül. Adott két fiatal srác, akik kicsik vadak. Egy nap barangolásaik közben találnak egy csecsemőt, akiről nem tudni semmit, így nevelőkhöz kerül. Hogy mit lehet ebből kihozni? Többet, mint gondoltam volna.
Többen kifogásolták már, hogy sok benne az erőszak és egy gyerekkönyvben ez megkérdőjelezhető. Szerintem ez szándékos írói eszköz volt, abban a reményben, hogy a gyerek olvasók is idegesítőnek fogják találni a megfelelő szereplőket, és majd IRL is kritikusabban tekintenek rá. A felnőtt olvasók felé meg egy jelzés, hogy tudtad, hogy ez megy a gyerekek között? Mert ha nem, akkor is ez van, és figyelj. Jó, nem biztos hogy ezért, de én ezt látom benne:) Lehet, hogy naiv vagyok. De nálam bejött:)

>!
Sheeana
David Almond: Csókás nyár

A sztori maga erős, a hangulat is magával ragadó, tényleg emlékeztet egy kicsit a Legyek urára. De nekem valamiért nem fekszik ez az angolszász és skandináv ifjúsági regényekben mostanában divatos töredékes szerkesztési mód, és a szándékoltan egyszerű nyelvezet. Bár lehet, hogy azt gondolják, így könnyebben olvasható a fiataloknak, de én szeretek többet feltételezni róluk. És igen, a korhatárt vegyük komolyan.(kb. 13 éves kortól merném ajánlani egyéni érettség függvényében, olvasd el mielőtt a gyerek kezébe adod, és dönts, hogy való-e már neki)

4 hozzászólás
>!
Rémálom
David Almond: Csókás nyár

Egy felnövésről szóló ifjúsági történetbe bújtatott felnőtt mese az emberekben lakozó gonoszságról, a háborúkról, a pusztításról és a halálról.

>!
RandomSky
David Almond: Csókás nyár

Valami nem stimmel vele, talán a fordítás, talán szétszórtan írta Almond (van benne egy író, a főszereplő apja, aki mindig bosszankodik, ha nem megy neki az írás, vagy megzavarják benne, lehet, hogy Almond az?), és mégis nagyon ott van. Ha úgy nézem, miket olvastatnak az emberrel az iskolában kötelezőként, akkor bőven belefér, máskülönben viszont igen, lehet, hogy kell hozzá némi érettség, de még az is lehet, hogy egy picit épp ez a könyv segít az „érésben”.
A hangulata, a nyelvezete nem volt olyan erős, átható és szép, mint a Skellig-é, inkább emlékeztet Almondtól A vadóc-ra, de végeredményben ez is nagy élmény.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2011-07-05+…

>!
Luca87 I
David Almond: Csókás nyár

Nem biztos, hogy értem, mit akart mondani az író. Mindenesetre gyerekek agresszív megnyilvánulásait elbagatellizálni nem jó, egyelőre ennyit tudok hozzáfűzni a történethez. Ja, meg azt, hogy hátborzongató, baljós a hangulata, és nagyon érdekes a stílusa.

>!
Mafia I
David Almond: Csókás nyár

imádom Almondot, ezt a könyvét is végig szerettem, és tudom, hogy a motiválatlanság, a kifejtetlenség hozzá tartozik a stílushoz, valahogy mégis hiányérzetem maradt egy kicsit. nem éreztem annyira kereknek.

>!
Natasha
David Almond: Csókás nyár

Ha Almond valamihez igazán ért, akkor az a felnőttek gyerekkorba röpítése. Profin bánik a szavakkal és az érzéseiddel is – azokkal, amiket akkor szereztél, amikor a kertben töltötted az egész nyarad, körülötted felhők, virágok és bogarak. Érzed a természet illatát? Ahogy csupasz lábbal rohansz a fűben? Nem? Akkor ismert meg a Csókás nyarat.
Bővebben: http://biblioteka.freeblog.hu/archives/2011/07/11/Forro…


Népszerű idézetek

>!
Lanore P

Én akarok lenni, semmi más, csakis én. Bolond akarok lenni, mint a bolondgomba, vad, mint a szél, és nyugodt, mint a föld. Minden egyes dolog akarok lenni, ami csak létezik. Felnövök, és nem tudom, mi az a felnövekvés. Élek, de még nem kezdtem el élni. Néha egyszer csak eltűnök magamból. Néha olyan, mintha egyáltalán nem is ezen a világon lennék, és egyszerűen nem is léteznék.

61. oldal

>!
Maria_pillowbook P

Folyton ezzel jön mindenki, és azt mondják: van egy sztorim, belekezdtem egy regény írásába, legyen szíves tanácsot adni. Apa mindig kitérő válaszokat ad. Azután csak a fejét csóválja. Tanácsot? Egyszerű. Üljön le a fenekére, dolgozzon keményen, és írjon.

85

9 hozzászólás
>!
Cheril

A történet a késsel kezdődik és azzal is ér véget.

(első mondat)

>!
lizke

De az igazságot néha a sok hazugságon át találjuk meg.

p.291. Pongrác (2011)

>!
Quiconque

Ha az ember el tudja képzelni, hogy megtesz valamit, akkor meg is tudja tenni.

188. oldal

>!
lanadela

Mindig vannak, akik eltávoznak az életünkből. Olyanok lesznek, mint a kísértetek, a szertefoszló emlékek, az eltűnt dolgok és az álmok, amelyeket magunkkal cipelünk.

>!
Natasha

Talán Istennel van a gond. Ha van Isten, talán imádkozhatnánk hozzá, hogy most rögtön jöjjön el, és adjon magyarázatot. Mert ha van Isten, ő a legnagyobb háborús bűnös a világon.

156. oldal

>!
fowler P

Nem akarok megint kicsi lenni. Ugyanakkor mégis. Azt szeretném, hogy olyan legyek, mint amilyen akkor voltam, olyan, amilyen most vagyok, és olyan, amilyen a jövőben leszek. Én akarok lenni, semmi más, csakis én. Bolond akarok lenni, mint a bolondgomba, vad, mint a szél, és nyugodt, mint a föld. Minden egyes dolog akarok lenni, ami csak létezik. Felnövök, és nem tudom, mi az a felnövekvés. Élek, de még nem kezdtem el élni. Néha egyszer csak eltűnök magamból. Néha olyan, mintha egyáltalán nem is ezen a világon lennék, és egyszerűen nem is léteznék. Néha alig tudok gondolkodni. Csak jár az agyam, szinte tapintható álomvilágban élek.

61. oldal

>!
Quiconque

Besurranok a házba, kenyeret, gyümölcsöt, sajtot, kolbászt, sonkát hozok, beteszem egy hátizsákba. Levélkét írok: ELMENTEM VILÁGGÁ. NEMSOKÁRA JÖVÖK. Lx.

226. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ann Brashares: Négyen egy gatyában
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Fekete István: Tüskevár
Kertész Erzsébet: Szamóca-lányok
Maviangela Accovis – Federico Taddia: Hogyan legyen vidám a szünidő?
Gazdag József: Szemben az árral
Csukás István: Nyár a szigeten
Nemere István: A fantasztikus nagynéni
Leonie Kooiker: A boszorkánykönyv
Bogáti Péter: Az ágasvári csata