A ​máltai sólyom 180 csillagozás

Dashiell Hammett: A máltai sólyom Dashiell Hammett: A máltai sólyom Dashiell Hammett: A máltai sólyom Dashiell Hammett: A máltai sólyom Dashiell Hammett: A máltai sólyom Dashiell Hammett: A máltai sólyom

A máltai sólyom minden idők egyik legfontosabb és legjobb krimije. Mindent ehhez mérnek megjelenése óta, és fognak is még mérni, amíg lesznek krimiírók – és persze olvasók. Sam Spade-et megbízza egy bizonyos Miss Wonderley, hogy keresse meg a testvérét. Amikor partnerét, Miles Archert nyomozás közben hátba lövik, Spade egyszerre lesz hajtó és üldözött vad. Vajon képes lesz megtalálni a nagy értékű és titokzatos madarat, mielőtt a kövér ember az ő nyomára akad? A regény – kevesen tudják – 1936-ban már megjelent magyarul Faludi Miklós fordításában. Az Agave Könyvek most ezt a változatot adja közre a regény első megjelenésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából.

Eredeti megjelenés éve: 1930

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Krimi klasszikus, Európa Zsebkönyvek, Fekete Könyvek, Az Athenaeum detektívregényei

>!
XXI. Század, Budapest, 2018
180 oldal · ISBN: 9786155759956 · Fordította: Lénárt Edna
>!
XXI. Század, Budapest, 2018
302 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155759949 · Fordította: Lénárt Edna
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2009
210 oldal · ISBN: 9789639868311 · Fordította: Faludi Miklós

4 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Sam Spade


Kedvencelte 10

Most olvassa 4

Várólistára tette 90

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Regina_Elek>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Nosztalgikus hangulatot teremtenek az olyan történetek, ahol középpontban a detektív, egy védtelen nő, a tét pedig egy ritka és egyedülálló műkincs, amit mindenki meg akar szerezni bármilyen áron. Annyira klasszikus, hogy az egész eseményt fekete-fehérben képzeljük el.

Középpontban Sam Spade, aki se nem kedves se nem udvarias, de kellően ravasz és természetesen a nők odáig vannak érte. Minden párbeszédben győztesként kerül ki, ami köszönhető a nyugodt és dörzsölt természetének. Azonban keveselltem az ilyen fajta történetekben szinte kötelezővé vált fegyveres összeütközéseket és néha az események is lassan haladtak. Mindenesetre egy igazi detektívtörténet, ami alapműnek számít a krimi olvasók körében.

>!
XXI. Század, Budapest, 2018
302 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155759949 · Fordította: Lénárt Edna
regulat>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Nos, Sam Spade, nem egy Philipe Marlowe, hiányzik belőle a költő. …és lássuk be, nem is egy Sherlock Holmes. Nem olyan okos.
Sam Spade egyszerűen kemény. Meg pofátlan… és nem igazán vannak erkölcsi aggályai.
Megy előre mint a faltörő kos… szerintem valaha amerikai focizott és hátvéd volt.

Szóval itt ez a nagydarab, rámenős, hideg faszi, aki azzal jön be a nőknek, hogy pont leszarja őket… az ilyen vagy ügyvéd lesz, vagy maffiózó lesz, esetleg korrupt zsaru… Spade viszont magánkopó lett.
…és amikor lelövik a társát, egy egészen furcsa műgyűjtő-bűnöző kompániával kerül szembe. …és nem old meg semmit. Csak tudja annyira manipulálni az ellenfeleit, hogy a végére elmeséljenek mindent.

Hammett leszámolt a nyomozózseni ideáljával… Mocskos utcákra mocskos alakokat rajzolt, ahol még a „jófiúk” sem tiszták. Azt hiszem pont ettől zseniális.

>!
Európa, Budapest, 1984
218 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630732149 · Fordította: Lénárt Edna
Chöpp >!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Sajnos nem voltam oda Sam Spade karakteréért – és még finoman fogalmaztam. Nem tudom, hogy elrőrehaladva a sorozatban miféle személyiségfejlődésen megy majd keresztül, ha megy…, de ez a korai Sammy nekem nem jött be. Egyáltalán nem.
A párbeszédek minden bizonnyal direkt voltak félig-meddig érthetőek, fél, vagy negyed információt sem tartalmazóak, a karakterek sablonosak (fekete-fehérben és tv-képernyőn képzeltem el őket), a történet nagy része mítoszi homályba burkolózik (vagy Spade kemény koponyájának szürkeállományára korlátozódik). Tudom én, hogy alap és mint ilyen mintául szolgált számos detektívregényhez és nyomozói figurához, de nekem nem tetszett. Nem azért siettem elolvasni, mert izgatott, hanem hogy mihamarabb túllegyek rajta. Valószínűleg tizenévesen kellett volna olvasnom, de akkor Agatha Christie meg Sherlock Holmes volt a mindenem krimiügyileg.

ViraMors P>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Ez az a könyv, amit azt hiszem, sokkal jobban értékeltem volna 15-18 éve, amikor még csak ismerkedtem a krimi műfajával.
Mint rejtély, határozottan érdekes, de az én szájízemnek túl sok volt a ködösítés.
Sam Spade pedig egy jó főhős, bár a hirtelen dührohamai néha kissé indokolatlannak tűntek, és a csajozós/flörtölős jelenetei egy idő után bosszantóak voltak. De azért alapvetően kedvelem.
A befejezés nagyon tetszett. Szokatlanul kesernyés, és ez jó. Azért mert szokatlan, és azért mert ehhez a történethez nem illett volna egy mázas befejezés.

mandris>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

A krimis kihívásnál a 00-ás és 10-es évek után most elérkeztem a 20-as évekig, és úgy gondoltam, ehhez jól passzolna a hardboiled krimi egyik klasszikusa, amit eddig csak filmen láttam – és mivel kellően csavaros, alig emlékeztem valamire a történetből – viszont már egy ideje ott várt a sorára a polcon. A regény a műfaj mintapéldánya, mint ahogy Sam Spade is a hardboiled nyomozóé. A történet ugyan kellően csavaros, de nem a rafinált, már-már kivitelezhetetlennek tűnő bűnügy, hanem a bonyolult, és egyre változó és bonyolódó személyközi viszonyok miatt. Úgyhogy a bűnügy megoldása sem olyan, mint egy puzzle kirakása, a nyomozónak a kis szürke agysejtjei mellett (helyett?) sokszor más kompetenciáit is be kell vetnie. Épp ezért más nyomozóra is van szükség. A Sólyom, és úgy általában a hardboiled krimi magánnyomozója ennek megfelelően kemény, mert finomkodni luxus, nincs túl sok skrupulusa, mert az csak hátráltatná munkájában, és nem is az intellektuális kihívás kedvéért old meg bűnügyeket, hanem nemes egyszerűséggel megélhetésből, és/vagy hogy mentse az irháját. Ezért aztán az egész regény hangulata nagyon más, mint egy AC, ACD vagy GKCh krimié, amiket eddig olvastam, de legalább annyira lebilincselő.

gybarbii>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Nagyon megörültem, amikor az 1001-es listán megtaláltam ezt a krimit, úgy gondoltam, ezt biztosan nem hagyhatom ki! De sajnos egy kicsit csalódás volt a könyv…
Maga az alapötlet tetszett, de szerintem sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle. Bár azt hiszem, leginkább Sam Spade személye volt számomra a visszahúzó erő. Igazából az egész könyvben nem csinált semmit, leszámítva azt a pár pofont… Nem igazán nyomozott, csak megkérdezett egy-két ismerőst. De itt nem arról van szó, mint Hercule Poirot-nál! Spade nem a kis szürke agysejtjeit használja, hanem egyszerűen addig üti és manipulálja az embereket, míg azok mindent szépen elmesélnek… Nem éppen ezt várnám egy nyomozótól… És komolyan erre a marcona, nagydarab, rideg pasira bukik minden csaj???

11 hozzászólás
Kiss_Csillag_Mackólány P>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Valahogy mindig kicsúszott a kezeim közül ez a könyv, pedig régóta a várólistámon van.
Úgy hittem, hogy valamikor láttam a filmet is, de aztán olvasás közben rögtön kiderült, hogy fogalmam nincs róla, hogy miről szól.
Csak a sármos főszereplő képe és tekintete ugrott be.
Ez aztán elég is volt a folytatáshoz.
Nem egy szokványos krimi, végig izgalma, fordulatos volt, és soha nem az következett, amit vártam tőle.
Az a bizonyos letehetetlen könyv, amit végig lehet izgulni.
Kicsit kezdett hasonlítani a gyilkos vacsorához, mindig előbukkant valahonnan egy hulla.
Csodáltam a végén Spade határozottságát, ahogyan a nővel való viselkedésével feltette az íre a pontot.
De teljesen egyetértek vele, aki bűnöző, az kétségkívül bűnöző.
Most már tényleg jöhet a film!

Gregöria_Hill>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

A mű ötös. Szép gesztus volt évfordulóra újra megjelentetni a regény korai fordítását, respect, de ha nem folytattok összehasonlító irodalmi tanulmányokat, akkor ne ezt olvassátok el, mert sok benne a WTF.

Ibanez MP>!
Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Hát ez annak a szép példája, hogy milyen könyvet nem olvasok szívesen, főleg, milyen krimit! Mert ez egy halálosan unalmas történet volt, kb. a könyv felénél derült ki, hogy voltaképpen miről is szól az egész sztori, egyébként mindenki csak beesik, a szereplők abszolút nem szimpatikusak (talán csak a titkárnő), az egészben nincs olyan elem, amit élvezhetnénk (semmi hideg logika, igazi nyomozás, ész! vagy bármi)… Nekem ez nagy szenvedés volt, még az a szerencse, hogy meglehetősen rövid… végig olyan érzésem volt, hogy gyerekkoromból valami ponyvát olvasok….

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Ardnazil>!

– Nem szeretem a hallgatag embert. Többnyire nem a megfelelő időben szólal meg, és nem azt mondja, amit kell. A beszéd olyan valami, amit csak akkor használhatunk értelmesen, ha gyakoroljuk.

86. oldal, Európa 1967

Szanya>!

…az ember halála a véletlen függvénye, és élete a vakszerencse játékszere.

7. fejezet

Szanya>!

– Bizonyos határokon belül a baj ellen nincs kifogásom – mondta Spade, kissé öntelten.

6. fejezet

vercsa>!

Na mi az? Úgy tesznek, mintha először loptak volna életükben. Finom kis mákvirágok! Szeretnének talán térdre borulni és imádkozni?

185. oldal

vercsa>!

Spade és Polhaus disznólábkocsonyát evett savanyú káposztával Big John német sörözőjében.

138. oldal

b_nikolett92>!

– Hallgatag emberben nem bízom. A legtöbbször rossz időt választ a megszólalásra, s akkor is oktalanságot mond. Okosan beszélni csak az tud, aki állandóan gyakorolja.

101. oldal, 11. fejezet - A kövér ember

Szanya>!

San Franciscóban mindent meg lehet venni. Vagy el lehet venni.

6. fejezet

SDániel P>!

– (…) Szeretem az olyan embert, aki őszintén kimondja, hogy a saját érdekét képviseli. Nem ezt tesszük-e mindannyian? Nem bízom abban, aki ezt tagadja. És aki őszintén tagadja, még kevésbé megbízható,inkább nagy szamár, aki a természet törvényei ellen cselekszik.

147-148. oldal, 11. A kövér ember


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Raymond Chandler: Hosszú álom
Paul Auster: New York trilógia
Erle Stanley Gardner: A táncos lányok esete
Mitch Cullin: Mr. Holmes
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
John Steinbeck: Egerek és emberek
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
E. L. Doctorow: Ragtime
Philip K. Dick: Szárnyas fejvadász