Pálcika, ​a detektív 83% 13 csillagozás

„Felőlem aztán úgy olvastok, ahogy akartok, csak olvassatok.”

Minden műfajban kedvelem az írásait. Ez a kötet egy családi könyv, gyerekeknek, felnőtteknek, és közösen olvasására is jó. A krimi izgalma vegyül a mindennapok tudnivalóival.
Vannak kitöltendő feladatok, ahol az olvasmányélményekben és egyéb tudnivalókban való jártasságokat tudják az olvasók kamatoztatni. Több fogalomról összegyűjtött tudnivalók ismeretét lehet tesztelni.
A könyvtár és a könyvtáros kisasszony fontos helyszín és fontos szereplő. Pálcika a helyzet magaslatán áll és kreatívan oldja meg a bűnügyet. Nagy szerepe van a barátságnak, az egymás elfogadásának, segítésének, az évszakok váltakozásának.
Koncz Tímea rajzai remek kiegészítői a szövegnek.

Első könyvem az írótól, de már most tudom, hogy nem az utolsó olvasásom volt.
Egy izgalmas, szórakoztató és rendkívül kedves könyvet vehettem kézbe, kimondottan tetszet. Ami külön pozitívuma a kötetnek, hogy minden korosztály megtalálja magát benne.
Egy élmény volt az olvasása.

Sokkal jobban tetszett, mint az első rész. Vagy tényleg jobb, vagy én szoktam jobban hozzá ehhez a rettenetesen abszurd világhoz, vagy a krimi segített rajta. Meg az is lehet, hogy magamnak olvasva jobban csúszott, mint felolvasva. Szóval nem tudom az okát, de egészen szórakoztató volt.

Valahogy nekem az első Pálcika (a kisebbeknek való) sokkal Pálcikásabb volt, és sokkal jobban Pálcikázott. De azért ez is cukifalat.

Félelmetesen jó ez a Pálcika-történet is.
Nem pusztán a képi világa – kiváló az illusztráció –, hanem a történetszövés, a nyelvi sokszínűség is.
Szerettem olvasni a nagy nyomozást.
Bevallom, volt egy tippem, és nem csalódtam…
Bírom ezt az agyat/elmét sokféleképpen foglalkoztató könyvet író írót. :)

Darvasitól még ez is jó. S még mielőtt bárki ferde szemmel is méregetné a nyitó mondatot, megvédem mind az állításom, mind a szerzőt. (Igaz, egyikünket sem minden ponton.)

Hogy milyen okai vannak annak, ha egy „komoly” szerző gyerekeknek szóló könyv(ek) írásába kezd, abba nem mennék bele mélyebben – hovatovább én Grecsó Krisztián gyerekverseit is bírtam, szerintem a kisebb korosztálynak tökéletes választás a sok gagyi rajzfilm helyett, zárójel ezúttal bezárva –, az a lényeg, hogy konkrétan Petőfi óta (ld. Arany Lacinak) megvan a hagyománya, szép és jó, hogy máig tart. Az, hogy a kivitelezés milyen, megint csak más kérdés. Darvasi esetében kimondottan minőségi, bár az előző Pálcika-könyvben – ahol a főszereplőt és szűkebb körét ismerhettük meg egy-két oldalas rövidke történetek nyomán – elkezdett vonal hatalmasat fejlődve valódi detektívregénnyé válik.

Mert ez tényleg kész krimi, hiába tűnik gyerekesnek az egész sztori. (Mégis csak gyerekeknek íródott, nem?) Komolyan él egy sablon krimi eszköztárával, van félrevezetés is rendesen, míg eljutunk a végső megoldásig, ami azért meghökkentő, mert eléggé tekert agyúnak kell lenni ahhoz, hogy összerakd a képet, hiába az interaktív, általunk is kitölthető bekezdések, amik a nyomozást hivatottak segíteni. Úgyhogy a következő mezőt tényleg csak az erős szívűek nyissák ki… spoiler

Amire még kitérnék, az a sok kétértelmű mondatból, rejtett utalásból fakadó korosztály-besorolás kérdése. Ha az előző kötet mondjuk általános iskola első-második osztályig tolerálható szerintem, akkor itt most ugrok egy nagyot és azt mondom, kizárt, hogy a bújtatott vicceket és sokszor érdekesnek mondható finomságokat – például spoiler – úgy vegye egy kisgyerek, mint egy felnőtt olvasó. Hovatovább a szerelemről szóló értekezések is inkább egy felnőttregénybe valók, akármennyire is a világ legszebb érzéséről beszélünk. De persze az is lehet, hogy én gondolom túl, mint általában. Akkor viszont elnézést kérek és villámgyorsan megköszönöm az élményt, mert igazából tetszett és értékelem is a próbálkozást, noha inkább élvezeti – már-már bűnös élvezeti – az értéke, mintsem irodalmi. Előre a folytatásért!

Gyerekkönyv felnőtteknek/nagyobbaknak szóló easter egg-ekkel, így mindenki tud szórakozni rajta… Az elején nem volt egyszerű összerakni fejben ezt a kicsit abszurd világot, de rengeteg jó ötlet van benne, és nagyon fantáziadús is. A nagyoknak szóló kiszólások, finom utalások, vagy nem is annyira finomak, pedig feldobták számomra az egészet. Az eleje némiképp vontatott, de aztán elég jól belelendülünk, és csak győzd elképzelni, azt a sok fantázmányt, ami előkerül itt a végére.

Darvasi Lászlót eddig csak a felnőtteknek szóló könyveiből ismertem, de most egy gyerek (vagy inkább ifjúsági?) könyvet is írt. Nekem ez volt az első találkozásom Pálcikával, és az elején kicsit zötyögve indul, a sok különleges és vicces névvel, de utána ahogy kezdett kialakulni a történet, tulajdonképpen szórakoztatott a sok szójáték, találós kérdések, és a detektív sztori miatt. A tárgyak megszemélyesítése, elnevezése ad az egésznek egy abszurd hangulatot. Pálcika pedig egy ízig-vérig detektív figura, kicsit Columbo-Poirot keveréke. Plusz pont a könyvtáros kisasszony ábrázolásért, ami tudjuk nem áll messze a szerzőtől. :-)