A ​portugálok 7 csillagozás

Darvasi László: A portugálok

A ciklus mottója ("Például. Egészséges, szép nagy nemzeti irodalom kell. Ahogy Beckett ír.") arra mutat, hogy Darvasi ezekben a versekben a magyar irodalom ironikus mítoszán dolgozott. A később írt Vidéki történetek-ciklus magánmitológiájában már nem az irodalom és nem az irodalomember áll a középpontban, hanem az angyalok és az emberek kapcsolata. Az önreflexiót elsöpörte a Mese, a mesélés öröme, a verseket pedig a próza. A portugálok Darvasi László második könyve.

Eredeti megjelenés éve: 1992

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: JAK-füzetek

>!
József Attila Kör / Pesti Szalon, Budapest, 1992
70 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637994556

Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Darvasi László: A portugálok

Az ifjú Daravasi kezdeti írásai, 1992-ből és azelőtti évekből. Ahogy mondják: érződik rajta a tehetség. Még nem kiforrott, nem is lehet az, viszont a korabeli stílus erősen átlengi a könyvecskét. Erősen elvont, tárcajellegű írások illetve az elején pár vers olvasható. Ami különösen tetszett, az a későbbi focis témájú könyvébe illő írások voltak. Három nagy tematikus csoport köré rendezhetők a tárcák: A gólok, csókok és a falusi történetek. Az utóbbin érződik az, amit a nemrégen olvasott Garaczi-könyvnél is tapasztaltam, hogy absztrakt. Mintha a kilencvenes évek elején ez lett volna sikk. Simán lehet, így is volt! Emlékszem, magam is csináltam elvont kollázsokat 15-16 éves fejjel. Ez a könyvecske amolyan szárnybontogatás, de méltányolható írások is vannak benne, ezért 4 csillagot (3,9 pont) adok (Ha nem lettek volna a gólok című tematikus történetei, úgy gyengébbre értékeltem volna.) Egy rövid olvasásnak, időkitöltésre megteszi, aki kedveli a kortárs stílust.

Könyved készen. Mától úgy folytatódik, mint mióta kész és folytatódik a világ.
Olvasd úgy, mintha nem te írtad volna.
Írd tovább, mintha senki sem olvasná.
És hagyd folytatódni, mintha nem lenne vége már.

sophie P>!
Darvasi László: A portugálok

Vékonyka könyv, kevés szóból.
Azt írják a második könyve.
Mondhatjuk tandarabnak, akár kísérletnek is.
Ciklusokra oszlik, négy kis gondolathálózat, nem töredékek, kerek egész mind.

4 hozzászólás
Gelso P>!
Darvasi László: A portugálok

Hamar elolvastam e vékonyka kötetet, ami nem is volt olyan könnyű kis olvasmány…
A versek olvasását megnehezíti a régies nyelvezet, de nagyon érdekes volt barangolni ebben az archaikus közegben…Talán a Pokol és A portugálok c. tetszettek közülük.
Inkább tetszettek a rövidebb hangvételű, – és talán elmondható, ezek – előtanulmányok a szerző későbbi könyveihez. Téma-, pici jellem-, és apró szereptanulmány. Jó és biztos hasznos szereptanulmány később megjelent regényeihez, legalábbis én meg vagyok győződve, hogy ott megtalálom majd ezeket a „tanulmányokat”. A Csókok története c. részt már ismeretem, közülük Weisz Alfréd csókjai voltak a legemlékezetesebbek. Legmeghatározóbb rész volt a Vidéki történetek angyalokról, földi körülmények között – szőrös férfitestekkel való találkozások alkalmával; akik esendők, sebezhetőek, buják a földre esve, olyan emberiek, és édesnek találják a földi kalandot a szőrös férfitest mellett, szeretnek a földön landolni – de vissza is tudnak térni az égi szférákba örökre, mindenféle nosztalgia nélkül…Számomra itt a férfiak alakja a konkrétan kevésbé kidolgozott, mégis érezhetően jelennek meg a történetekben. Gyengédek, és átélhetően nosztalgikusak…akit csak egyszer is megérintett az Angyali tollpihe cirógatása – olyan meghatározó élmény maradt, hogy egy életen át sem tudta feledni… Több tetszik közülük: Angyalvér, Az angyaltemető, A szép ismeretlen monológja, A dacos angyal, A szív gyertyafénye.

Végül egy utolsó idézet a könyv utolsó írásából, az A könyvből:
„A szép könyv Isten fürkésző nézése, gyermekem. Neved előtt majd a bocsánat ragyog, mert kinek hazudhatsz, nem szerethet úgy, mint kinek soha. Csakhogy tudd, eltévedt angyal árnyékát űzi, aki boldog akar lenni. Fontosabb szenvedésekre készüljön az erősebb szív!”

@olvasóbarát Vándorlás Darvasi László világában c. kihívásához.

2 hozzászólás
olvasóbarát P>!
Darvasi László: A portugálok

Darvasi László második megjelent kötete (1992) vegyes műfajú, verseket és prózát is tartalmaz. A verseket lassanként elsöpörte a Darvasi próza: „ népemnek mű leszen, nekem riposzt.” Prózája már a jellegzetes Darvasi-meseszövés angyalokról: „ Borzas hajamban angyaltoll remegett..”, ördögökről, emberekről. Gólok, csókok és a vidék (" A szép és csúnya beszéd határán épültek a falu házai.") történetei követik egymást.
Ezt a kötetet már jellemzi Darvasi sajátos stílusa, meseszövése és szófordulatai: „ A szép könyv Isten fürkésző nézése, gyermekem.”

Földi_Olinda>!
Darvasi László: A portugálok

Még soha nem utaztam körbe a világot ilyen rövid idő alatt. Csak a nagy üresség tombol bennem, elvesztem a könyv lapjain folyó utazásom alatt.

Dün P>!
Darvasi László: A portugálok

Határozottan nem tudok mit kezdeni Darvasi költészetével, a próza részben pedig ugyan sok szép és különös momentum volt, most mégsem tetszett igazán.
(Kezdem belátni, hogy Szív Ernő az én favoritom…)

5 hozzászólás
Évuka>!
Darvasi László: A portugálok

Emlékeztet Örkényre(Egypercesek)Moldovára (H.Kovács)de mégis egyedi, tetszik.


Népszerű idézetek

Gelso P>!

A szép könyv Isten fürkésző nézése, gyermekem. Neved előtt majd a bocsánat ragyog, mert kinek hazudhatsz, nem szerethet úgy, mint kinek soha. Csakhogy tudd, eltévedt angyal árnyékát űzi, aki boldog akar lenni. Fontosabb szenvedésekre készüljön az erősebb szív!

69. oldal in: József Attila Kör, Pesti Szalon Könyvkiadó

sophie P>!

Pompeji

Minden olyan várost Pompejinek nevezünk,
ahol az embernek szó értéke van.

Én

Azvá kell magomat tenni,
oda kell feküdni az lávatestű pompeji mellé,
hogy az ki arra jár, csodálkozván,
ne tudjon megkülönböztetni őtőle.

10. oldal

1 hozzászólás
sophie P>!

Gonosz emberek

De vannak-e gonosz emberek? , kérdeztem, s mert magam voltam éppen, fű, fa és fodros ég erre nem felelt. Nem erre felelt. Persze, hogy mindig ketten jelentenek valamit.

63. oldal

danaida>!

A világ bármely két különböző dolgát összekötő
legrövidebb egyenest mondatnak nevezzük.

Ausztrália

Impalagirl P>!

Hogy a dolgok vesztenek el bennünket,
vagy mi a dolgokat, az jószerivel mindegy.

>!

mondatnyival mindig kevesebbet kell akarni
a biztos tudásnál, hogy a törékeny szív hangjai is
átdoboghassanak ezen a szűk résen

olvasóbarát P>!

Az iffiú, gömbelég, fejérszárnyas angyalgyermek
le akarván mérni a halódó Babits Mihályt
ezképpen beszéllet hozzá:
„Fáj nagyon? Mesterem, már emeljelek-é?”
De nem. Ma még nem lehet, mutatta.
Merthogy írt. Annakutána, súlya megnövekedvén,
gyermekének lett volna kevés ereje hozzá,
hát maga az Úr vitte föl.

13. oldal Babits Mihály c. vers

>!

A nagy építkezés

Sokan örültek az építkezés hírének, mások meg morogtak, hogy megint követ kell törni, fákat dönteni, árkot ásni, vasat önteni. Volt aki elbújt, némelyeknek fájni kezdett a háta. A különös, kezet és lábat bénító lázról nem is beszélve… Ám egyikük nyíltan dühöngött már az első naptól fogva. Tudta, megint úgy lesz, mint már megtörtént néhányszor, hogy elfogy a kő, hullni kezd hideg eső, hó, jég, szirmot bont a dérvirág, vagy egyszerűen csak ráunnak, s félbehagyják.

De akkor keresik majd, jönnek hozzá szemlesütve, mutatják a lebontott hegyet, a fedetlen tornyokat, a gerendák, kockakövek, sártéglák fölös halmait, és könyörögnek:

Találja ki a romokhoz a mesét!

Földi_Olinda>!

Szeretni persze nehéz, de úgy mondják, megéri. Csakhogy látom-e az embert, ha szeretem? Szerintem nem látom.

67. oldal (A szív gyertyafénye)


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklós: Bori notesz
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Romhányi József: Szamárfül
József Attila: Altató
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról
József Attila: József Attila minden verse és versfordítása
Csukás István: Sün Balázs
Fodor Ákos: Addig is