Gary szerint a lány, aki az előbb pattant ki a szomszédos ágyból, legalább annyira nem illik ebbe a középkori környezetbe, mint ő.
Aggasztó a helyszín: szokatlan időjárás, furcsa növények, titkolózó, szorongó emberek. Ráadásul ott van velük egy néma, csuklyás fickó, na meg az a barátságtalan fiú is. Aztán újabb lány érkezik a világukból, akinek már sokkal jobban tetszik Navatlon városa és a királyi kastély.
Végül nincs más választásuk, elindulnak az erdei úton egy elátkozott várban nyugvó mágikus kőért, a gloxánért. Annak varázsereje az egyetlen, mely megvédheti a népet a gyilkos tűzmágustól, őket pedig hazajuttathatja.
Vagy nem.
Ikrek Mágiája (Hópelyhek májusban 1.) 89 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2021
Tagok ajánlása: 14 éves kortól
Enciklopédia 14
Szereplők népszerűség szerint
Borrao Mondrau · Ármin Taurien · Gary Glow · Lora Navarro · Aitor Mondrau · Emma Kőszegi
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 8
Most olvassa 2
Várólistára tette 78
Kívánságlistára tette 71
Kiemelt értékelések
Nekem nagyon darabos volt az eleje, lassan indult be. Lehet, hogy az volt a baj, hogy az írónő a túl sok szereplőt szerette volna mind bemutatni, és így elvesztem az információk tengerében. De aztán a közepétől beindultak az események, és onnantól már igazán élveztem a könyvet. Az elején még a szereplőkkel is úgy voltam, hogy talán csak Emma volt az, aki szimpatikus volt a kezdetektől, de aztán ahogy megismertem a többieket is, kevés kivétellel megbarátkoztam velük. A történet maga izgalmas, ahogy a gyerekek átkerülnek egy párhuzamos világba, és nekik is különböző képességeik bontakoznak ki. A mágikus szereplők, helyszínek nagyon érdekesek. ˙off Kíváncsian várom, hogy a folytatásban meg tudják-e menteni Navatlont egy őrült elme zsarnoki uralmától és tudnak-e segíteni Tribulinnak.
„Ne a félelmedre fókuszálj, csak arra, amit szeretnél!”
Nagyon megbántam volna, ha kihagyom ezt a regényt!
Egy hétvégi kikapcsolódásra vittem magammal, és annyira beszippantott, hogy le sem bírtam tenni. Lehet, hogy vannak hibái, de én sehol nem azokat kerestem!
Rengeteg szereplőt vonultat fel, mégis egy-két kivétellel, mind szerethető, ezen kívül mély, de bonyolult emberi kapcsolatok (szülő-gyerek, apa-anya/férj-feleség, testvérek közti, de akár hatalmi vagy a szerelmi viszonyok sem egyszerűek) jelennek meg, amelyek továbbgondolkodásra késztetnek bennünket.
Nagyon klassz a képi világ is, ami előttünk rajzolódik ki a képzeletünk segítségével és tetszetősek a gyerekek szuperképességei is; talán Loráénak örülnék a legjobban spoiler. Emma alakja is szimpatikus – Lora szavaival ő egy „szeretetburokban nevelkedett kis pillangótündér” – és nagyon tetszett, ahogy alakjával összekapcsolódva megjelent a regényben a Balaton és a balatoni hangulat. Ha nem is egy balatoni hableánynak, de egy vízitündérnek el tudnám képzelni… Talán Gary megformálása és szerepe a legszebb számomra – nagyon izgalmas, ahogyan rátalál egy hozzátartozójára spoiler és a jellemfejlődés is nála indul meg leghamarabb. A három földi kamasz közül, ő a regény főhőse, gondolom, nem véletlen, hogy vele végződik, ill. nála szakad meg az első rész – és most várhatom a folytatást, hogy megtudhassam a közös sorsuk alakulását… nagyon izgalmas ennél a félbeszakadásnál becsukni az első kötetet…
Borrao és Tribulin alakja is eléggé hangsúlyos, és szintén látványos lenne akár egy filmben, akár egy rajzfilmben. Sajnálom Tribulint spoiler, bízom abban, hogy a fiatalok küldetése nem lesz hiábavaló, és sikerül megoldani az ikerkövekkel – de valahogy úgy sejtem, bonyolódik a dolog a második kötetben…
Én a kövek mágiáját nem teljesen értettem meg, talán annak ismertetése lehetett volna világosabb, és első olvasásra a fantasy világ szereplőinek eredetmondája is számomra bonyolult volt, de ez nem gond, hisz a Trónok harca cselekménye és a szereplők felmenőinek összefüggései sem egyszerűek. Nagyon tetszettek a regényből ezek a részek: amikor Borrao a múltjáról, felmenőiről mesél Emmának Berolnában, az egykori családi fészekben; vagy amikor tündérek – akiknek Gary szerint „bájjal és békével teli a tekintetük” – világába, Holdfényes Tündérlakba látogatnak, Liatrisz-hoz, a főtündérhez, gyönyörű jelenség lehet a Szerelmesek Fala vagy a Tóparti Lányok. És milyen szuper lehet azt a jelenséget is átélni, hogy egy spanyol, egy angol, egy magyar és a másik világ hősei egy nyelven tudnak érintkezni és kommunikálni, anélkül, hogy tudnák, melyik nyelvet használják (egymás nyelvét simán értik, de az írást már nem tudják dekódolni).
Összességében egy nagyon intelligensen összeállított regényt olvashattam, világosan megfogalmazott és kitűzött küldetéssel, helyes, szimpatikus és megkapó főszereplőkkel; első kötethez képest eléggé kirajzolt szerepekkel és feladatokkal – és olyan befejezéssel, ami számoltatja a napokat velem, és arra késztet, hogy a második kötet megjelenésekor tegyek mindent félre, mert ezt mindenek előtt kell olvasni!… Utoljára ilyet a Harry Potter megjelenő részeire várakozva éreztem…
Többnyire megismertem a szereplőket, de Árminról, Loráról, Liatriszról és Zinniáról szívesen olvastam volna még bővebben.
Gratulálok a szerzőnek, @DarvasPetra-nak, mert nagyon meggyőző első regénnyel lepett meg engem és szerintem az olvasókat is. Szép, igényes stílusban megírt történet, igényes kiadás, gyönyörű névhasználattal – ami különösen jól esett a lelkemnek.
Nagyon várom a folytatást és benne többek közt a kövek felbukkanását!
Vártam már, hogy olvashassam a kötetet, mert nagyon szeretem a fantasykat és tekintve, hogy ilyen magas százalékon van itt molyon, bíztam benne, hogy jó kis sztorija van. Alapvetően nincs is gond az elgondolással, a tálalás viszont számomra nem lett az igazi. Sajnos kissé untam a cselekményt, nem nagyon tudtam belerázódni, bár lehet, hogy csak épp rosszkor olvastam, amikor inkább egy pörgősebb kötettel kellett volna próbálkoznom. Természetesen nem tartom hibának azt, ha egy könyv lassan indul be és lassan folynak benne az események, van, amikor érdekes és izgalmas ennek ellenére is a cselekmény, de ennél a kötetnél sajnos nem ez lett, nehezen haladtam vele.
A történet főszereplői egyik pillanatról a másikra egy másik, középkori világba kerülnek, aminek a létezéséről korábban még álmodni se mertek volna. Annyira természetesnek vették, hogy oda kerültek, de én hiányoltam, hogy nem stresszeltek rá jobban erre a dologra.
A középkori és újvilági emberek közötti párbeszédekbe párszor belekerült pár szleng kifejezés is, amire a középkori emberek rávágták, hogy nem értik, miről beszélnek a fiatalok, és utána kb. ugyanazt elmondták a saját szavaikkal, amiket előtte Gary-ék. Ezek a részek számomra túlzottan erőltetettek voltak, nem illettek a cselekménybe.
A történet lezárása viszont nagyon jó volt szerintem, amikor spoiler
Sajnálom, hogy nem tetszett a kötet, mert nagy reményeket fűztem hozzá.
Első és kezdő kötetként ez egy nagyon jó könyv volt, bár még vannak tisztázatlan kérdések. A szereplők jók, a karakterek szerethetőek is, a megálmodott világ is tetszett, mint kalandregény is tök jó, mégis valami még nekem hiányzott, de ha pisztolyt tartanál a fejemhez se tudnám megmondani mi is az. Így négy csillag marad. Voltak nagyon jó és kedvenc jelenetek spoiler. Kíváncsian várom a folytatást.
Klassz és izgalmas ifjúsági regény, tetszett a másik világ és az ott zajló játszmák. Kicsit hiányoltam a részletes(ebb) kifejtését egy-két dolognak, vagy talán a magyarázatokat, na meg a szereplők reakcióit kevésnek éreztem néha a történtekre. Kedvenc részem a srácok – főleg Lora – kalandjai a várban spoiler. Várom a következő részt :)
Alapvetően különleges az alapszituáció, hogy 3 fiatal egy számukra teljesen idegen középkori világba kerülnek úgy, hogy még a nemeztiségük is más. Egy kő segítségével tudnak csak visszajutni az otthonukba, de ez nyilván nem ilyen egyszerű. Rengeteg izgalom, titok és varázslat! *-* fantasy zsánert kedvelőknek ajánlom.
Köszönöm szépen az írónőnek a lehetőséget, hogy elolvashattam! :)
https://youtu.be/1xbbArIyMgA
Jó rég olvastam már portál fantasy-t, olyannal pedig még egyáltalán nem is találkoztam, amiben három különböző országból kerül át három gyerek egy másik világba. Ez az ötlet nekem nagyon tetszett.
Bevallom, az elején kicsit megijedtem, hogy semmi olyan nem lesz benne, ami Magyarországra utal/ megjelenítené azt, szóval nagyon megörültem Emma érkezésének is.
Igazából már az első oldaltól kezdve érezni lehet, hogy ez egy pörgős, humoros és érdekes történet lesz.
A cselekmény nagyon gyorsan haladt, fenntartotta az érdeklődésemet, a világfelépítés része ugyan kicsit későbbre maradt (hiszen az olvasó is a szereplőkkel együtt csöppent bele az új világba), az is érdekes volt, főleg, hogy történelmi háttér is volt néhol benne, meg ugye a fantasy-s rész.
A szereplők közül az elején Lorát és Gary-t elég felszínesnek találtam (Lora a tipikus menő kislánynak tűnt, Gary pedig az elnyomott, kicsit bátortalan fiúnak volt beállítva), de a könyv végére szerencsére fejlődtek és jobban megismertük minden oldalukat. A többi szereplővel együtt. Az is tetszett, hogy a szereplők lassan jöttek rá képességeikre és nem rögtön úgy voltak feltüntetve, mint a „kiválasztottak”, a képességek, amiket kaptak, pedig valamennyire tükrözték a személyiségüket is vagy a személyiségüknek egy-egy darabkáját – amit esetleg előtte nem láthattunk -.
Érdekesnek tartottam, hogy az írónő mennyi mindent próbált belesűríteni vagy megjeleníteni ebben az egy történetben, amik általában a fantasy-kban megjelennek. Tündérek, sárkányok, varázslók… Azt gondolná az ember, hogy ez azt jelenti, hogy ez össze-visszaságot kap, de szerintem meg volt az egyensúly a fantasys részek és lények meg a középkori, királyos részek között, ügyesen volt tálalva minden, amit szeretett volna átadni nekünk. Kifejezetten tetszett az, hogy a királyi drámákba is betekintést nyerhettünk (persze fantasy elemekkel társítva, sok titokra is fény derült a mesélések közben), nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog kisülni ebből.
A két családon belüli vonások (itt a Verlox és a Mondrau családra gondolok) engem nagyon szórakoztattak, vicces volt, hogy úgy volt beállítva a Verlox család, hogy ha valaki az, akkor az biztos elmebajos. :'D
Amit negatívumként éltem meg, az az, hogy sokszor -főleg az elején – én sem értettem, hogy éppen ki szólalt meg; és Lora volt ugye az a szereplő, aki az elején nagyon, de nagyon idegesített, néhol kicsit erőltetettnek éreztem azt, hogy neki mindenképp a vagány, 'kérdez valamit majd beszól' típusú lánynak kell lennie.
Összességében viszont nagyon élveztem, az utolsó 150 oldalt egy huzamban olvastam el, de biztos vagyok benne, hogy ha lett volna időm, egy ültő helyemben is képes lettem volna lepörgetni, annyira érdekes, fordulatos és pörgős, s a stílus is hozzájárult ahhoz, hogy visszavágyjak a történetbe. Nagyon kíváncsi vagyok mit tartogat még számunkra Darvas Petra, de van egy olyan érzésem, hogy hasonlóan jó folytatásra számíthatunk. ;)
Azoknak, akik szeretik a fantasyt és egy különleges utazásra vágynak, egy teljesen új világban és , akik egy magyar írónő tollából származó fantasyt szeretnének olvasni, csak ajánlani tudom! :) gyorsan el fog repülni az a 300 oldal ;)
dolgok, amik még tetszettek és megemlíteném őket:
off off spoiler off
Kicsit meglepődtem azon, hogy mennyire igényes kiadás, tördelés, kötés és a helyesírási hibák (hiánya) szempontjából is, attól függetlenül, hogy nem nagyon hallottam még erről a kiadóról és sok bűn rosszul ellenőrzött debütáló regényt olvastam már, szóval le a kalappal a kiadónak is és a szöveget gondozóknak is!
Első könyvem volt az írónőtől és remélem nem az utolsó!
Legelső ránézésre a borítót tetszett meg, olyan titokzatos. Nem is tudtam mire vélni, de ahogy haladtam az olvasással és egyre jobban kibontakozott a cselekmény, értelmet nyert. :)
Szépen kidolgozott volt a cselekmény, igaz, egy kicsit lassan indult be, valamint a világ és a társadalom felépítése is nagyszerű volt. A környezet, a növényzet leírása pedig elvarázsolt.
A szereplőket szerettem, kedvenceim egyértelműen Lora és Gary lett.
Viszont nekem kicsit furcsának tűnt, hogy a gyerekek hamar beletörődtek abba, hogy egy másik világba jutottak. Szinte sztoikus nyugalommal fogadták az új helyzetüket.
Tetszett, hogy nem azonnal ért véget a könyv, ahogy spoiler, viszont elég sok megválaszoltalan kérdés maradt a történet végén, remélem a későbbiekben ezekre választ fogok kapni.
Ugyanakkor, kezdem azt érezni, így a harmadik X-hez (nagyon) közel, hogy kezdek kinőni a YA műfajból, ennek ellenére kellemes kikapcsolódást nyújtott, olvastatta magát a könyv és kíváncsian várom a folytatást!
Köszönöm szépen a recenziós példányt @DarvasPetra és @Fairbooks_Kiadó_és_Í…!
Nagyon vártam ezt a regényt, mert sok jót hallottam róla, így óhatatlanul is, de a lécet feltettem egy szintre.
Az igazat megvallva, nagyjából a közepéig untam kissé, úgy éreztem csak olvasok, olvasok, de nem haladok (és a történet sem). Tele volt fura nevekkel, némelyik még hasonlított is egymáshoz, néha fogalmam sem volt épp kiről olvasok off. Számomra sok volt a leírás, hogy kin milyen ruha van, engem ezek sajnos sosem izgattak. Én cselekmény- és párbeszédközpontú olvasó off vagyok. Voltak benne jó ötletek, pl. a villonc, de az ikrek mágiája cím számomra nem nyert egyelőre értelmet. Vagy csak többet „képzelek” ebbe, mint ami van. Vagy nem figyeltem egy részletre. Igazából fogalmam sincs :D
Voltak olyan dolgok, amelyeket nem értek, nem kaptam választ a miértekre vagy hogyanokra. Volt egy haláleset, amely számomra értelmetlen, és meg sem rázott. Sőt… igazából egyik szereplő sem került közel a szívemhez. Nem is éreztem őket kellőképpen kidolgozottnak, Emma számomra például ellentmondásos is volt.
Ettől függetlenül érdekel a folytatás, mert a vége felcsigázott. Remélem a következő részben kevesebb lesz a leírás és több lesz a válasz :) Valamint több fantasy-elemet kérnék, mert ez eddig számomra nem elég, a képességek nélkül elmenne egy középkorban játszódó ifjúsági kalandregénynek is.
Első könyvként zseniális.
Be kell vallanom őszintén, hogy én már egy kicsit unom, hogy az utóbbi pár évben minden 3. ifjúsági könyv (de ifjúsági fantasy-ből meg szinte majdnem mind) úgy indul, hogy tinink a jelenből bekerül egy másik világba… hát ez is. Nem voltam túl boldog tőle… De aztán kiderült, hogy a világ elég jól felépített, a karakterek elég jól kitaláltak, és a sztori is bővelkedik érdekes, izgalmas fordulatokban. Némely dolog azért még magyarázatra szorul spoiler, de ki tudja, lehet a második kötet hozza el a válaszokat. Várom.
Népszerű idézetek
Egyébként szerintem kishitű vagy. Butának tartod magad azért, mert nehezen megy a suli. Elárulom neked, hogy nem az iskolai eredményeid határozzák meg, milyen ember vagy.
Aki nem fél, az féktelen, nem gondolkodik, tehát óvatlan, és előbb – utóbb hibázik. Aki fél, az bátor, mert megfontoltan cselekszik, és közben nem hagyja, hogy a félelem győzelmet arasson felette.
80. oldal
– A múltamat falják fel éppen – jegyezte meg Borrao. – Akinek pedig nincsen múltja, annak jövője sincs.
– Nos, van, aki meggondolatlanul cselekszik, és van, aki csak alapos megfontolás után. Időközben ez megváltozhatott, hiszen újra találkoztatok. Talán a forrófejű cselekvőből megfontolt lett, a gondolkodó pedig végre lazán és ösztönösen döntött.
255. oldal
Messzire ragadta a fantáziája; felidézte magában a balatoni lángos és a baracklekváros palacsinta ízét, és ettől honvágya támadt.
A sorozat következő kötete
Hópelyhek májusban sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Cassandra Clare: Éjfél kisasszony 92% ·
Összehasonlítás - Gáspár Virginia Olimpia: A dühös tűz fellángolása 93% ·
Összehasonlítás - Hestia Potter: Legendary – Szövetség 90% ·
Összehasonlítás - Alix E. Harrow: Tízezer ajtó 83% ·
Összehasonlítás - John Flanagan: A lángoló híd 92% ·
Összehasonlítás - Darren Shan: Az elveszett hercegnő 89% ·
Összehasonlítás - Buótyik Dorina: III. Amenemhat rejtélye 78% ·
Összehasonlítás - Christelle Dabos: A tél jegyesei 90% ·
Összehasonlítás - Ransom Riggs: A madarak tanácskozása 90% ·
Összehasonlítás - Adam Silvera: Mindketten meghalnak a végén 88% ·
Összehasonlítás