A ​törökverő 14 csillagozás

Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő Darvas József: A törökverő

    Új ​kiadásban jelentetjük meg A törökverő-t. A magyar történelmi regények sorában a legelsők, a legismertebbek között tartjuk számon. 1938-ban, a fasizmus előretörésének idején írta Darvas József. Akkor idézte fel a törökverő nagy hadvezér, Hunyadi János alakját, amikor az új veszedelem, a fasizmus térhódítása ellen újból olyan nagy szükség volt minden nemzeti erő összefogására. Hunyadi mert fegyvert adni jobbágyai kezébe a török ellen, nem félt, hogy ellene fordítják, tudta, hogy a jobbágyok nemcsak az ő földbirtokát védik, hanem a maguk életét is és az egész nemzetét is.
    A történelem nagy napjai elevenednek meg a regény lapjain. Husz Jánost Zsigmond császár megégeti, a huszitákat leverik, az elégedetlenség nőttön nő — s közben jön a török, egyre közelebb, elözönléssel fenyegetve nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is. Ebben a kívül-belül zaklatott, dúlt korszakban nő föl Hunyadi János — a királyi szolgálatban álló zsoldosvezér — a magyar történelem… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1938

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Korok és Hősök Dante · Szépirodalmi Zsebkönyvtár Szépirodalmi · Fiatalok Könyvtára Kozmosz Könyvek · Kincses Könyvek · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Korona, Budapest, 2004
256 oldal · ISBN: 9639376930
>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1976
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632111362
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1973
472 oldal

7 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Zábráczky_Olivér>!
Darvas József: A törökverő

Tisztes, öreges. Sok politika és teológia kevés dinamika. Megbecsülendő mű.

Arpad_Horvath>!
Darvas József: A törökverő

Először is, van itt egy nagyon érdekes karakterfejlődés, Hunyadi Jánosé, nem túl kiszámíthatatlan, de érik az ember, és ennek folyamatát eléggé jól tükrözi a könyv. Aztán a régies nyelvezet, ha nem is tudom megítélni, hogy mennyire közelít ahhoz, ami autentikusnak mondható, mindenesetre érdekes. Aztán a narratíva szerkezete szellős, vagy inkább nagylábbal haladós az időben és térben. Villanásokkal találkozunk voltaképpen a Törökverő életéből, és így ráláthatunk a kor egy ugyancsak figyelemre méltó karakterének tágas világára, benne korabeli társadalmi, egyházi és politikai viszonyok bemutatására. Szép, ahogy a hit és hazaszeretet kérdése előkerül, méghozzá eléggé baloldalias megközelítésben, de aztán mégis hitről van szó és hazaszeretetről. A történet legvégén csakugyan átizzad egy kis feltűnően osztályharcos kurzus, mindent összevetve azonban nagyon is emberi, és ezért megható, ahogy Hunyadi története zárul. Egy könyv, ami elsősre nem biztos, hogy azt gondolnád, ezt most akkor elolvasom. Aztán kézbe veszed, elkezded, és sajnálni fogod letenni. Van benne valami, amiért nagyon megéri beletekinteni általa egy korba, aminek hatása alatt élünk mind a mai napig.


Népszerű idézetek

Zizzer>!

Az élet értelmét említetted az előbb? Hát: élni! Ez csak az értelme. Minél kevesebb bajjal és törődéssel élni és minél több kellemetességgel. Igyekezzen mindenki erre, s akkor majd nem köll senkiért idegen áldozat.

43. oldal

Zizzer>!

Minden áldozat botorság másokért, de főleg az, amelyből senkinek haszna nem lehet.

43. oldal

Arpad_Horvath>!

A szépnek kívánása Istentől való szomjúság

94. oldal

Arpad_Horvath>!

– S ugyan kiben nincsen meg a dicsőségre való vágyakozás? Legföllebb nem mindenki mén utána azon az úton, mit venni rendeltetett a lába alá…

306. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő László: Árulók diadala
Bán Mór: Angyal a kapuk felett
Szentmihályi Szabó Péter: Kapisztrán és Hunyadi
Benkő László: A dicsőséges
Gráczer L. Tamás: Az Úr szukái
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja
Bányai D. Ilona: A vér jogán
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók
Cs. Szabó Sándor: Az út