Démonmester (Démonvilág 1.) 87% 462 csillagozás

Az elején egy kicsit tartottam tőle, hogy nem fog annyira tetszeni, mint az író Rémségek cirkusza c. sorozata, de szerencsére nagyon hamar eloszlatta a kétségeimet.
Ismét egy rejtélyekkel és lehetőségekkel teli világot teremtett, amely nem szűkölködik izgalmas és néhol ijesztőbb jelenetekben. A Rémségek cirkuszához hasonlítva mindenképp horrorisztikusabb, több a brutalitás benne, de gyerekként olvasva azért nem ijedtem volna meg túlzottan spoiler. A szereplők is érdekesek voltak, bár Grubbsot az elején kimondottan nem kedveltem, de a könyv vége felé kezdett jó irányba változni. Dervish és Bill-E ezzel szemben sokkal szerethetőbb figuráknak sikeredtek, kíváncsi vagyok, hogyan folytatódnak a kalandjaik. :)

Félelmetes ugyan, de mégsem annyira, hogy ne tudnál tőle este békésen szunyókálni. Legalábbis szerintem. A szereplőkkel és a karakterábrázolással maximálisan meg voltam elégedve. Nem tökéletesek, követnek el hibákat, de a legtöbbet jó szándék vezérli.
Én személy szerint nem nagyon szeretek sakkozni. Hosszúnak és nehéznek tartom az egész procedúrát. Kiskoromban sokat játszottam apával, de mindig nem jutottunk sehova sem, mert vagy a) hagyott nyerni vagy b) mivel hagyott volna nyerni, de teljesen béna vagyok ezért már csak a két királyunk volt fent a táblán. A könyv elolvasása után viszont elővettem, mert a Démonmester meghozta hozzá a kedvemet és bár egy játszmát sem sikerült megnyernem, azért jól szórakoztam. :D

Bővebben: http://konyvkoktel.blogspot.hu/2016/04/darren-shan-demo…

Ez egy nagyon súlyos történet ismét, Shan bácsi… Gyilkosság, démonok, varázslat, diliház, delírium, vérfarkasok, sakk és mindenféle nyalánkság egy könyvben.
Hátborzongató.

Kaptam egy elsőre – nagyon – unszimpatikus kölyköt, akit lassacskán inkább sajnálni kezdtem. Aztán kaptam egy dögös, kemény pacákot, akinek van egy isteni kiskastélya Carcery Vale-ben és a humora~~~ húú, de beteg! Rajongok Dervishért!

Kedvenc rész(ek): A srác már-már őrületbe hajló viselkedése fantasztikus volt, de a kedvencem mégis a könyv legvége. Hah!

Off-durca
Egyébként egyetlen dolgot tudok felróni a sztorinak, illetve inkább a fordítónak. A „pirája” szót rémesen rossz volt így leírva látni. Úgy tudom, hogy nem helytelen ugyan, de a piranja vagy a piranha valahogy jobb…

A sztori még így is abszolút jó, mert horrorisztikus, ijesztő és hű-de-jól felépített. Ma valószínűleg meg fogom őrjíteni a családomat azzal, hogy sakkozásra kényszerítem őket.

Bővebben – http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/08/demonvilag1.html

Nyomokban hasonlít a vámpíros sorozatra, de ez talán még jobb is nála. Véresebb, komolyabb, néha nevetős. A végén Dervish húzása … nagyon szenya volt :D
Érdekes volt ez a démonos világ, Vész herceg nem semmi figura a sakkmeccseivel. Folyamatosan az a régi film lebeg a szemem előtt, amikor a lovag leül sakkozni a halállal. Csak a film fekete-fehér, ez a könyv pedig piros a vértől.
Farkasemberek, démonok, családi örökség és a sakk. Jó volt. Várom a folytatást :)

„ Vége. ”

Na nemáárrr.

Egyszerűen imádtam! ( Jó, a hosszú olvasási idő nem ezt mutatja.)
Zseniális. A karakterek valami eszméletlenül jóra sikeredtek. A történet magával ragadó, lebilincselő és szórakoztató. Nem épp megszokott kezdés egy ifjúságitól.

Csak ajánlani tudom!

Kerestem valami kis könnyű, kalandos, felejthető olvasmányt, és kaptam egy hihetetlen könyvet. Az elején nem gondoltam, hogy annyira meg fogom szeretni, hogy nem is akarom majd befejezni. Ez a könyv egyszerre rövid, pörgős, zseniális, beteg. Gyenge gyomrúaknak nem is ajánlám, és őszintén az ifjúsági címkén is elgondolkodtam egyszer kétszer, mert tizenévesek kezébe tuti nem adnám. Fél csillag levonás a legeslegutolsó csavarért/poénért, anélkül sokkal ütősebb lett volna. Kiváncsian várom a folytatásokat és ha Darren Shan tudja hozni ezt a színvonalat, nagyon jóban leszünk.
Ja, és a Tottenham? Miért??

Nagyon tetszett. Dervish a kedvencem, de Grubbs is egy nagyon jó karakter. Sok benne az izgalmas epizód. Ès végül is mondhatjuk, hogy happyEnd a vége )

Oké, azt hiszem, szerelmes lettem Dervishbe.
Lekötött, szórakoztatott, borzongatott. Újabb 5*-ös munka, Shan papa!

A történetem ezzel a könyvvel egész messzire nyúlik vissza, úgy hat-hét évvel ezelőttre. Mit sem sejtő, ártatlan, cuki kislány voltam, akinek a legijesztőbb könyv, amit olvasott, a Harry Potter. Teljesen gyanútlanul kivettem ezt a könyvtárból, és lelkesen olvasni kezdtem. Mit ne mondjak, alig kezdődött el a történet, már tövig rágtam minden körmömet, és a feléig sem jutottam el, mire abbahagytam. Mondanom sem kell, napokig démonokat láttam minden sötét sarokban, és a félbevágott ember véres képe a mai napig az emlékezetembe égett.

Viszont most, hogy újraolvastam, nagyon tetszett. Kellőképpen ijesztő volt, a karaktereket többé-kevésbé megszerettem, egészen zseniális alkotás, pont ahogy Darren Shantól várja az ember.
De egy jó tanács: a tízéves kislányotok kezébe azért ne adjátok oda.

A rajongás még mindig megvan, de most épp kisebb lánggal ég. Darren Shan ismét felskiccel egy érdekes világot, ahol sakkjátszmákkal lehet sakkban tartani a démonokat, léteznek farkasemberek és mágia, megszórja jó adag rejtéllyel, és sebességbe kapcsol. Hamarosan folytatom, könnyed kikapcsolódásnak tökéletesek a könyvei, és jövőre amúgy is szeretném megszerezni az írói plecsnit.