A ​Vámpírok Hegye (Darren Shan regényes története 4.) 87% 430 csillagozás

Végre, vééégre több infót is megtudunk a vámpírokról. Mondjuk az is igaz, hogy minél több dolgot tudunk meg, annál több kérdésünk lesz. :D
Nagyon örültem az új szereplőknek, főleg mert vámpírok. Tetszik, hogy itt nem csillognak (haha) és nem gyönyörűek, hanem kemények és harciasak.
A Vámpírok Hegye lenyűgöző, de nagyon nagyooon nem élnék itt..
Harkat pedig nagyon cuki, alig vártam hogy végre megszólaljon! ^^
Bővebben: http://seholsetalallak.blogspot.hu/2016/02/darren-shan-…

Az első, amit a sokadik olvasás után hozzáfűznék ehhez a könyvhöz: piszkosul irigylem a vámpírokat. Mindig is imádtam a farkasokat, és nagyon irigylem őket azért, hogy olyan kapcsolatot tudnak kialakítani velük, mint az emberek egy kutyával.
Egyébként az egész könyvről nem igazán tudnék mit mondani, túl sokat istenítettem már Darrent, viszont néha hajlamos vagyok elfelejteni, mennyire szeretem a történeteit. A Vámpírkönyvekkel szerettem meg őt anno, és akárhányszor olvasom is el a könyveket, mindig tartalmaznak valami meglepetést, aminek csak örülni tudok.
Azért vicces, mennyire vártam spoiler legalább az említését is, de a tudat, hogy még van pár könyv a felbukkanásáig, kissé szomorúvá tesz (gyorsan kell olvasnom, úgy érzem). Ami pedig Harkatot illeti, még mindig nagyon kedvelem őt, szerintem ő az egyik legjobb, legkülönlegesebb szereplő. Kurdáról pedig csak annyit, hogy imádom. Ami kicsit fura a jövőben történő eseményekre gondolva, de nem tehetek róla, valamiért megfogott azzal, hogy nem olyan, mint a többi vámpír. Aztán ott van Arra… Bevallom, nem ő a legszimpatikusabb karakter, akit Darren megalkotott, de meg lehet vele barátkozni. Seba felbukkanásának borzasztóan örülök, a Larten Crepsley Sagaban hozzám nőtt, bár kissé furcsa úgy olvasni a Vámpírkönyveket, hogy némely szereplőről jóval többet tudok, mint amikor először olvastam ezt a sorozatot. És ennyi. A történet szokás szerint lenyűgöző volt, mást nem tudok mondani.

Eddig ez volt a legizgalmasabb rész,amit olvastam. A történet itt lett a legjobban megírva,úgy látszik itt már belejött az írásba Darren.
Ám pár dolog nem kerülheti el a figyelmet,ha valaki kritikus szemmel olvas…
A nevek nagyon nem tetszettek (Arra,Mika…). Pár elemet én valahonnan nagyon ismerősnek láttam,ilyen például az is,hogy a gyereket sok próba elé állítják majd,ahol meg is halhat (Harry Potter gyanús…).
Nem tetszett,hogy történelmi példákkal akart alá támasztani dolgokat,hogy milyen öreg egy vámpír (ott volt Kolombusszal a hajón és együtt fedezték fel Amerikát,elterjesztette Amerikában a vámpírizmust…)
A farkasok mióta barátjai a vámpíroknak? Már nem azért,inkább a vérfarkasoknak kellene a barátjaiknak lenniük,nem??
A vámpírok hegye maga és az út pedig eléggé Húrin gyermekeire volt hasonlatos vámpír beütéssel. A törpe is…
Kedvenc szereplőm mégis a kis Harkan volt,aki megszólalt és kiderült,azért esznek olyan dolgokat a törpék,mert nincs szaglásuk és nincsenek ízlelőbimbóik…:D
Ezeket leszámítva jó történet,csak néhol erőltetett és koppincs szerintem.

Nagyon jó volt. Talán eddig a legjobb. Igaz elég sok név volt benne így nem mindig tudtam, hogy ki kicsoda de a végén megtaláltam a fonalat. Nagyon jó volt az egész nem is tudok róla semmit mert akkor csak azt hajtogattam, hogy imádtam, nagyon tetszett…..

Ez a rész annyira, de annyira fantasztikus volt! Imádtam az elejétől a végéig, s tényleg csak dicsérni tudom. Az elején még meglepődtem, milyen sok év telt el a két kötet között, viszont ez csak az előnyére szolgált, azt gondolom.
Az nálam csak pozitívum volt, hogy egyre többet megtudhattunk Mr. Crepsley múltjáról és gondolkodásáról, akárcsak a vámpírtársadalomról. Imádtam, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektettek Larten és Darren kapcsolatára, mert ez remek helyzeteket teremtett. Elég sokszor nevettem fel hangosan, a végén viszont tényleg meglepődtem. Izgalmas kötet lesz a következő is, abban biztos vagyok!

Ez a rész és a következő kettő (a Vampire Rites Trilogy) a kedvenceim meg az utána lévő és az azutáni :D A hagyományok megismerése, a klánba történő csatlakozás nehézségei és szépségei. Szerintem nagyon összeszedett és jól kitalált. Emlékszem amikor először olvastam, a vámpíros történetek még nem voltak ennyire divatosak, mint ma.. azóta sok könyvön átrágtam magam és mai napig ezt tartom a legnormálisabbnak. Nem sok fiktív (főleg vámpíros) történet van amiről el tudnám hinni hogy igaz lehetne, de ha választanom kellene biztos DS verzióját választanám. Igaz kissé szigorúak a szabályaik, de nekem nagyon tetszenek az ősi tradíciók. Valamiért jobban is szeretem, mikor a Hegyen zajlanak az események és nem a cirkuszban, vagy a városban. Több dolgot inkább nem értékelnék benne, mert már nem tudom nem elfogultan nézni a szereplőket úgy hogy ismerem a jövőjüket. :)

Érdekes volt az egész út a vámpírok hegyéhez…Darren aztán bátor egy srác. Én tuti nem indultam volna el :D
Jó volt még több vámpírt megismerni, és hogy Mr. Crepsley múltjából is megismerhettünk egy keveset :)
Az viszont elég furcsa volt számomra, hogy ennyire nagyon betartják a törvényeket/hagyományokat…pl. azt hülyeségnem tartottam hogy gyalog hónapok alatt lehetett odaérni a vámpírok hegyéhet, de nem engedték meg a suhanást..ha egyszer vámpír, mért kell ember módjára közlekedniük ? :D
Amúgy szerintem ez volt eddig a legérdekesebb rész…Darren-t még mindig nagyon imádom..és hát ezek a próbák..tuti hogy sikerülni fog neki, de ezt szerintem még ő sem gondolta át egészen :D :D
Mindenesetre már kíváncsian várom a folytatást! :) csak előbb be kellene szereznem xD

Izgalmas,letehetetlen.

utánna nézterm és 2008-ban vagy 2009-ben olvastam el a sorozatot
( a film előtt direkt.. mert tetszett a film tailerje) hát a film valami katasztrófa de maradjunk a témánál:D

ez a kötet is jó :)) a farkasok Csíkos meg Rudi :D háh tök cukik. Crepsley-t tök bírtam (na nem mintha nem ő lenne a kedvenc szereplőm:)) h ő a nagy farkas szakértő:D
sokszor hangosan fel röhögtem :D
és már olvasom a halál próbáit letehetetlen könyvek és gyorsan kilehet őket olvasni
még mindig kedvenc ez a sorozat<3

Érdekes volt, jó volt végre a vámpírokról többet megtudni. Legtöbbször beosztottam mennyit olvasok a tanulni való miatt, így lassan haladtam, de még így is élvezhető, és izgalmas volt számomra. Ugyanakkor voltak olyan fordulatok, amik kiszámíthatóak voltak. ( Arrával való harc például)