Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A sötétség vadászai (Darren Shan regényes története 7.) 521 csillagozás
Megindul a hajsza…
Darren Shan, a Vámpír Herceg, küldetésben járva elhagyja a Vámpírok Hegyét. A tét: élet vagy halál.
Egy elit alakulat tagjaként Darren a Vérszipolyok Urát üldözi. Az út hosszú, veszedelmekkel teli – és az Átkozottak holttestei szegélyezik. Vajon bízhatnak-e Lady Evannában, a rettenetes boszorkányban, avagy sorsuk megpecsételődik?
Ez a Vadászok-trilógia megszületésének pillanata.
Eredeti megjelenés éve: 2002
Tagok ajánlása: 14 éves kortól
Enciklopédia 15
Szereplők népszerűség szerint
Larten Crepsley · Darren Shan · Harkat Mulds · Vancha March · Evra Von · Seba Nile · Desmond Tiny · Lady Evanna · Paris Skyle · Mika Ver Leth · Shancus Von · Vanez Blane
Kedvencelte 46
Most olvassa 21
Várólistára tette 52
Kívánságlistára tette 93
Kiemelt értékelések
Fenomenális ez a sorozat, eddig minden részét imádtam. Ezzel a résszel sem volt másképp.
A kis csapat felkerekedett, újabb érdekes kalandot folytatnak. Két új szereplőt is kaptunk. Az egyik, a vámpírherceg, Vancha, aki eszméletlenül vicces, nagyon feldobja a könyvet a karaktere. A másik új szereplő Lady Evanna, akit még nem igazán tudok hova tenni, remélem a többi kötetben is szerephez jut.
Na, és persze Darren. A kezdetek óta eléggé felcseperedett, ő maga is most döbben rá, (és az olvasó is) hogy már nem az a gyerkőc, mint a könyv elején.
Fordulatokban, eseményekben, humorban gazdag. Alig várom, hogy olvassam a folytatást.
Ismét egy olyan rész, ami felvezetésként szolgál a későbbi részekhez. Kevesebb volt benne az izgalom és a fordulat, bár azt is hozzá kell tenni, a vége azért tartogatott meglepetéseket.
Extra gyorsasággal olvastuk el. Kislányomnak jobban tetszett, mint az előző rész. Talán azért, mert hőseink kalandos útra indultak, ám időközben – rövid intervallumra – vissza is tértek gyökereikhez (és barátaikhoz) a Cirque du Freak-be. Nem utolsó sorban volt benne boszorkány is és rengeteg komolytalan jelenet. :)
Szép lassan, de közeledik a végjáték. Kíváncsi vagyok kiket sodor az élet az útjukba a következő részekben, hiszen ebben a részben is kaptunk két új szereplőt, akiknek elég fontos szerepük van. Kezdek kicsit meginogni abban a hitemben, hogy ki is a vérszipolyok ura. Bár messze a vége a sorozatnak, kaphatunk még durva csavarokat a történetbe. De az az egy szereplő akiről nagyon rég hallottunk… Valahogy nem hiszem el, hogy nem fog még felbukkanni. Most már két tippem van. Kíváncsi vagyok bejön-e az egyik.
Kezd bosszantani, hogy minden legalább ötször elhangzik benne. Ez a rész nem lesz a szivem csücske, egyszerü átvezető.
Ez amolyan töltelékkötetnek tűnt. Nem volt igazán izgalmas és fordulatos sem. Nagyjából semmi nem történt benne azon kívül, hogy néhány apró, elejtett információt tudtunk meg.
Olyan furcsa, szinte minden könyvhöz képes vagyok pár bekezdéses értékeléseket írni, a Darren Shan- könyvekről valahogy nem – mert egyszerűen és tömören JÓK.
A sztori nagyon szépen követi a saját fonalát, mindig minden kérdésemre választ kapok, izgalmas, olvasmányos formában. S az egészben az a poén, hogy pont ebben a kötetben gondoltam rá, hogy Darren már huszoniksz éves, ergo hogy lehet, hogy még mindig ennyire gyerek fejjel gondolkozik, és naplót ír. Erre nem elkezdett tisztulni, és ő maga kijelenteni, hogy ezután felnőttként fog gondolkodni, és élni? Szóval igazán félelmetes, hogy (az író) Darren mennyire kitalálja az olvasók gondolatait. :)
Egy kérdőjel azért maradt bennem, mert nem én lennék, hogy ha nem kötözködnék néha: hogyan funkcionál most Darren visszavart, majd bezöldült hüvelykujja? :)
Sajnálom, hogy ezt kell írnom, de ez a hetedik rész nem jött be (pedig az előző hatot nagyon szerettem). Nyilván ez egy felvezető kötet a későbbiekhez, de akkor is idegesített, hogy a szerencsétlen vadászokon meg Harkaton kívül kb. mindenki tud mindent, és mégse beszél, csak rébuszokban. Túl sok volt a ködösítés, és túl kevés a konkrét, érdekes infó. Amikor Vancha és Lady Evanna megjelentek, örültem, hogy feldobják egy kicsit a cselekményt, de egyik se hozta azt, amit vártam. Mr. Crepsley-n is lehetne nagyobb hangsúly, annyira bírom őt. Ami tetszett, hogy visszatértek a cirkuszba, és találkoztak a régi szereplőkkel. Evrának különösen örültem, na meg persze a kis cuki segédjének. ;)
Népszerű idézetek
– A színpadon elegánsan kell megjelenni – magyarázta Mr. Crepsley. – Belőled hiányzik valami, nem is tudom, pontosan mi.
– Erről nem is tudtam – szólaltam meg én is. – Szerintem a műsorban van egy tökéletes szerep az ő számára.
– Na látod! – ragyogott fel Vancha arca. – A fiúnak jó szeme van.
– Rögtön az elején fölléphetne a Farkasemberrel együtt – javasoltam, nagy nehezen megőrizve a komolyságomat. – Úgy állítanánk be a dolgot, mintha testvérek volnának.
160-161. oldal, 17. fejezet
Miféle világ az, ahol egy jó cselekedetből gonoszság születik?
194. oldal, 20. fejezet
– Az jár a fejemben, hogy mennyi minden megváltozott – sóhajtottam. – Megházasodtál és gyerekeid vannak. Nekem is itt vannak a saját gondjaim. Az élet azelőtt sokkal egyszerűbb volt.
– A fiatalok számára mindig az – bólogatott Evra.
158. oldal, 17. fejezet
– Szeretném bemutatni Vancha Marchot, Lady Evannát és Harkat Muldsot, akit, azt hiszem, már ismersz.
– Helló – morogta Vancha
– Köszöntelek – mosolygott Evanna
– Szia, Evra – mondta Harkat
– Ez beszél! – tágult kerekre Evra szeme
– Harkat mostanában sokat beszél – vigyorogtam.
– Ennek van neve?
– Van – felelte Hakat. – És „ez” nagyon szeretné, ha „ő”-nek hívnád.
150. oldal, 16. fejezet
Az éjszaka teremtményévé váltam – és meg voltam vele elégedve.
69. oldal, 8. fejezet
– Emlékszik, mit mondott nekem pár éve a bölcsességről, Paris? – kérdeztem.
– Mit mondtam?
– Azt, hogy a bölcsességhez nem vezet más út, mint a tapasztalat.
33. oldal, 4. fejezet
– Darren – mondta Evra –, hadd mutassam be neked Shancust.
– Helló, Shancus – ráztam kezet a gyerekkel.
– Szia – felelte. Ugyanolyan sárgászöld haja, keskeny vágású szeme és színes pikkelyei voltak, mint Evrának. – Te vagy az a Darren Shan, akiről engem elneveztek? – kérdezte.
– Én vagyok az? – vetettem egy gyors oldalpillantást Evrára.
– Igen – nevetett. – Shancus az elsőszülöttem. Gondoltam, jó lenne…
– Elsőszülötted? – szakítottam félbe. – Ő a te fiad? Te vagy az apja?
– Remélem – vigyorgott Evra.
– De hiszen olyan nagy! Hogy lehet már ekkora?
Szavaim hallatán Shancus büszkén kihúzta magát.
151-152. oldal, 16. fejezet
Amikor fölébredtem, nem tudtam, miért van két hold az égen, s miért zöldek. Keservesen nyögve dörzsöltem meg öklömmel a szememet, s aztán újra megnéztem. Akkor jöttem rá, hogy a földön fekszem, és a kuncogó Harkat Mulds zöld szemébe bámulok fel.
– Jól mulattál az éjjel? – kérdezte.
– Megmérgeztek – nyöszörögtem a hasamra fordulva, miközben úgy éreztem, mintha egy vad viharban hánykolódó hajó fedélzetén lennék.
– Ezek szerint most nem kérsz vaddisznóbelsőséget és… denevérhúslevest?
– Ne! – borzadtam meg már az ennivaló gondolatától is.
– Te meg a többiek az éjjel a sörkészlet felét… leguríthattátok a torkotokon – jegyezte meg Harkat, miközben fölsegített a földről.
– Mi van? Földrengés? – kérdeztem, amikor elengedett.
– Nem – felelte zavartan.
– Akkor miért rázkódik a föld?
Nevetve kormányozott el a függőágyamig. A cellánk ajtajában, a földön aludtam. Csak halványan emlékeztem rá, hogy valahányszor be akartam mászni az ágyamba, mindig kiestem belőle.
– Csak elüldögélek egy kicsit a földön – mondtam.
– Ahogy óhajtod – nevetgélt Harkat. – Kérsz egy kis sört?
– Menj innen, vagy kupán váglak – mordultam rá.
– Már nem szereted a sört?
– Nem!
– Érdekes. Pedig folyton arról énekeltél, hogy mennyire… szereted. “Jöszte, finom söröcske, a herceg kupája, Sörherceg kupája váááár.”
– Elvitetlek a kínzókamrába – fenyegetőztem.
34-35. oldal, 5. fejezet
– Félsz?
– Természetesen nem – csattantam fel. – Csak nem szeretnélek megsebesíteni.
Erre már hahotázni kezdett.
– Na, ettől nem kell tartanod, igaz-e, Larten?
– Én azért nem lennék ebben olyan biztos – aggályoskodott Mr. Crepsley. – Igaz, hogy Darren csak félvámpír, de gyors. Vigyázz, Vancha, nehogy próbára tegyen.
– Helyes – mondta erre a herceg. – Örülök, ha kemény ellenféllel találkozom.
Könyörgő pillantást vetettem Mr. Crepsleyre.
– Nem akarok fegyvertelen emberre támadni.
– Még hogy fegyvertelen? – kiáltotta Vancha. – Két karom is van! – És meglengette őket felém.
94-95. oldal, 11. fejezet
Fölbámultam az égre. A felhőtlen, kék égről ragyogóan sütött le a nap.
– Vancha, hiszen nappal van – mondtam megrökönyödve.
– Tényleg? – felelte maró gúnnyal. – Magamtól ki se találtam volna.
100. oldal, 11. fejezet
A sorozat következő kötete
Darren Shan regényes története sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Derek Landy: Az ősök jogara 90% ·
Összehasonlítás - Julie Kagawa: A halhatatlanság ellenszere 93% ·
Összehasonlítás - Dan Wells: Nem akarlak megölni 94% ·
Összehasonlítás - Rob Thurman: Holdvilág 91% ·
Összehasonlítás - Isaac Marion: Eleven testek 86% ·
Összehasonlítás - Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna 85% ·
Összehasonlítás - Charles Gilman: Démon tanár úr 83% ·
Összehasonlítás - Rachel Caine: Élőhalottak bálja 81% ·
Összehasonlítás - Naomi Novik: A végzet iskolája 82% ·
Összehasonlítás - Christine Lynn Herman: Az elemésztő homály 81% ·
Összehasonlítás