Miért ​buknak el nemzetek? 31 csillagozás

A hatalom, a jólét és a szegénység eredete
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu és James A. Robinson nagyon egyszerű, de annál fontosabb alapkérdéseket feszegetnek: Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik? Mivel magyarázható a nemzetek eltérő fejlődése: kulturális különbségekkel, vagy a földrajzi, éghajlati adottságokkal?

Világsikerű könyvükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket.

A történelmet, a politikatudományt és a közgazdaságtant remekül ötvöző, magával ragadó mű mindannyiunk számára tanulságokkal szolgál a fejlődés kérdéseiről.

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2018
502 oldal · ISBN: 9789633046135 · Fordította: Garamvölgyi Andrea
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2013
502 oldal · ISBN: 9789633041093 · Fordította: Garamvölgyi Andrea

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Robert Gabriel Mugabe

Helyszínek népszerűség szerint

Afrika · Botswana


Kedvencelte 1

Most olvassa 17

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 72

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!*
Ez a könyv nem foglalkozik sem a fenntartható fejlődéssel, sem az egyén boldogulásával, „csupán” arra keresi a választ, hogy miért vannak szegény és gazdag népek, országok, birodalmak. (A címben a nemzet kifejezés fordítói tévedés.)
Politikai gazdaságtan, a maga korlátai között. Lehet vele vitatkozni, de elgondolkodtató – történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésén alapuló – teóriát ismertet.
Én szívesen vitatkoznék vele, róla – olyannal, aki elolvasta.

Létezik olyan felfogás, amely szerint a népek (országok, birodalmak) sikerének titka az erő. Az erősen központosított államhatalom, amely uralja a gazdaságot és a társadalmat, és ezzel megfelelően felhasználva-koncentrálva az erőforrásokat, dinamikus fejlődést teremt. Napjainkban Magyarországon épp ennek az elképzelésnek a megvalósítására tesznek kísérletet. Hogy ez hova vezet, arra ebből a könyvből elég lesújtó választ kaphatunk.

Néhány érdekes kérdés, amelyre a könyv választ keres:

Miért vonultak az egyiptomiak a Tahrir térre, hogy megdöntsék Hoszni Mubarak uralmát? Hogyan érthetjük meg ezen keresztül könnyebben a jólét és a szegénység mögött húzódó okokat?

Mi az, ami közös Sztálinban, Shyaam királyban, a neolitikus forradalomban és a maja városállamokban, és mindez hogyan magyarázza, hogy Kína jelenlegi gazdasági növekedése nem tarthat a végtelenségig?

Hogyan változtatta meg Anglia intézményrendszerét az 1688-as politikai forradalom, és hogyan vezetett el az ipari forradalomhoz?

Hogyan szegényedtek el hatalmas területek az európai gyarmatosítás következtében?

Mivel magyarázható, hogy a Föld egyes részein nem a brit utat járva
teremtettek jólétet?

Miért buknak el nemzetek napjainkban?

Hogyan tudtak az egyes országok az intézményrendszer átalakításával kitörni a megszokott gazdasági kerékvágásból?

Mivel ez nem regény, végezetül megengedek magamnak egy spoilert. A szerzők szerint:
1. a kellőképpen központosított, de ugyanakkor plurális – a hatalommegosztás révén ellenőrzött, és széles társadalmi bázison alapuló – liberális jogállam,
2. valamint a monopóliumoktól és az állam túlsúlyától mentes, szabad magántulajdonon alapuló piacgazdaság az,
amely képes jólétet teremteni. Ezek nélkül az elit kisajátítja a gazdaságból keletkező hasznot, és elfojtja a fejlődést. Ezzel kb. egyet is értek, és bár a könyv néhány gondolatmenetét vitathatónak tartom, az olvasását mindazoknak ajánlom, akik racionális megközelítésben szeretnék értelmezni a világot. (Hívőknek nem ajánlom**, isteni gondviselésről nincs szó benne.)

*Megmondom a tutit.
** Szimpla provokáció, nem kell komolyan venni.

18 hozzászólás
Kuszma P>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Először is: ennek a könyvnek, ami a kifejtett tételt illeti, ott a helye Fukuyama vagy Huntington mellett* a társadalomtudományi polcunkon. Acemoglu és Robinson arra keresi a választ, hogy miért gazdagabbak egyes államok más államoknál**. (A könyv nem valamiféle szubjektív jólétről, hanem az anyagiakban mérhető gazdagságról szól, ezt a félreértések elkerülése végett illik észben tartani. Még ha az előszó kicsit becsapós is ebben a tekintetben.) A tétel esszenciája, hogy egy közösség sikerességének egyik kulcsa a hatalom centralizációja, ám a tartós sikerhez szükség van arra, hogy befogadó, nyitott gazdasági intézmények jöjjenek létre, amik (optimális esetben) pozitív visszacsatolással megteremtik a befogadó, nyitott politikai intézményeket is. Ezekre pedig azért van szükség, mert egy zárt politikai rendszer szükségképpen ellensége annak, amit Schumpeter „teremtő rombolásnak” hív: hogy egy radikális technikai innováció felrobbantja a termelés addigi rendszereit, és (véráldozatok árán) dinamikusabb kapcsolatokat hoz létre – mint ahogy az az ipari forradalom esetében történt. Ellensége pedig azért, mert egy ilyen változás mindig megszüli az igényt, hogy új szereplők kapjanak részt a hatalomból, amivel természetesen veszélyeztetik az addigi hatalomgyakorlók monopóliumát. Szép elmélet, megfelelően aládúcolva – és ha jobban megkapargatjuk, meglehetősen pesszimista elmélet is, hisz abból indul ki, hogy az egyén, ha hatalomba kerül, többnyire kártékony. Ami ellen csak úgy lehet védekezni, ha minél több csoportot emelünk fel mellé, akik képesek és hajlandóak őt ellenőrizni.

(Itt talán érdemes megjegyezni, hogy a közvélekedés szerint mintha a választás aktusa lenne a demokrácia lényegi eleme, holott ez nem feltétlenül van így. Választani ugyanis csak abból lehet, ami van. Sokkal fontosabb tehát az a lehetőség, hogy az állampolgár különböző intézmények útján folyamatosan kontrollálhassa a megválasztottakat. El tudok képzelni autoriter államot, amiben az emberek rendszeresen leadják a szavazataikat – volt is már ilyen –, de olyat nem, ahol folyamatosan ellenőrzik vezetőiket.)

Ám sajnos ez a remek teória nem tündökölhet méltó fényben, mert véleményem szerint el van szúrva a szerkesztése. Acemoglu és Robinson úgy döntött, hogy világos, tömör szövegrendszer helyett inkább a példák iszonyatos súlyával trancsírozza szét azokat, akik vitába ereszkednének velük. Csak hogy a példák értelmezésemben arra valók, hogy illusztráljanak egy tézis, nem okos dolog öncéllá tenni őket – ám mintha itt erről volna szó. Akad ebben a könyvben olyan kevesebb, mint 30 oldalas fejezet, ami végigveszi Ausztrália államiságának alakulását a fegyencgyarmat-léttől egészen az autonómiáig, a francia forradalmat Napoleonostul, és ráadásul még a komplett Meidzsi-restaurációt is, és mindegyik után pedagógiai hevülettel ismétli át újra meg újra a főbb téziseket, épp csak annyit téve hozzá az addig elmondottakhoz, ami feltétlenül szükséges. Ettől tűnik a szöveg szájbarágósnak és önismétlőnek – mondjuk az biztos, hogy így kevesebb eséllyel felejti el az ember az olvasottakat. Másrészt ilyen mennyiségű példa szükségképpen oda vezet, hogy bár érdekes dolgokat tudunk meg egy adott korszakról, amik meggyőzően igazolják is a bizonyítandó állítást, mégis az egész valahogy felületesnek hat. Világos, hogy rengeteg kutatás bújik meg a kötet mögött, ám talán érdemesebb lett volna őket kevésbé agresszíven, megrostálva dolgozni a szövegbe, hogy átláthatóbb végeredmény jöjjön létre.

(Nem lényeges, bár furcsa volt látni, hogy a könyv első fejezete mintha megismételné Ferguson értekezését Észak- és Dél-Amerika intézményi különbözőségéről a Civilizáció-ból, egy másik anekdotát pedig – pont ugyanezekkel a végkövetkeztetésekkel – már olvastam Ridley Józan optimistá-jában. Ami talán semmit nem jelent, és az igazságukat sem erodálja, de akkor is.)

Összességében a gondolat 5 csillag, a megvalósítás 3, így jön ki a 4. Sajnos. Ettől függetlenül nagyon tudom ajánlani a társadalomtudomány szerelmeseinek – csak éppen készüljenek fel rá, hogy nem lesz sétagalopp.

* Talán egy kicsivel közelebb előbbihez, mint utóbbihoz, hiszen ez a könyv is amellett teszi le a garast, hogy a demokratikus intézményrendszer a lehető legpraktikusabb választás egy ország számára, ha kedve szottyan dúskálni a pénzben. Ugyanakkor nem szolgaian ismétli Fukuyama tézisét, sőt, egy lényeges ponton ellent is mond neki: amíg A történelem vége szerint a rendszerek tulajdonképpen lassan, de biztosan haladnak a liberális demokrácia felé, addig itt ez a „fejlődés” korántsem evidens. Ami azt illeti, Acemogluék világában inkább olyan véletlenszerű változásról van szó, ami könnyen visszafordítható, és bizonyos tekintetben még természetellenes is.
** A cím a „nemzet” kifejezést használja, ami európai szemmel talán kicsit félrevezető. Errefelé a „nemzet” fogalma hozzákapcsolódik az etnikai kategóriákhoz, az amerikainál elválaszthatatlanabb mértékben, holott e kötetben ezekről igen kevés szó esik. Amit jobboldali értelmezők hibaként is felfoghatnak.

8 hozzászólás
Kovács_Heni>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Azt megtudtam, hogy az írók szerint attól függően buknak el és emelkednek fel nemzetek, hogy kizsákmányoló vagy támogató intézményrendszer alakul-e ki egy adott országban. Csak az nem derült ki, lényegében mitől függ, hogy hol melyik rendszer jön létre – ha a milliónyi teljesen feleslegesen felsorolt történelmi adat helyett ezzel foglalkoztak volna, talán közelebb kerülnek a probléma gyökeréhez. Aminek lehet, hogy mégiscsak köze van azokhoz a tényezőkhöz, amelyet már a könyv elején elvetettek.

Nem győzött meg és még izgalmasnak sem merném nevezni.

qkelius>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

A szerzőpáros által felvázolt elmélet mutatós, tetszetős csak éppen 500 oldalon keresztül már terjengős és olykor önismétlő. Világos, muszáj analógiákkal prezentálni egy-egy sarokkövét az elméletüknek, de talán nem pofátlanság összefoglalnom pár mondatban, amit állítanak. Tehát, vannak befogadó gazdasági intézményrendszerrel operáló országok, valamint az elnyomó gazdasági rendszert működtetők, ugyanúgy megvan ezeknek a politikai értelemben vett párja is. Olyan létezhet, hogy egy elnyomó politikai rendszer (zsarnokság, vagy ahogy tetszik) viszonylagos befogadó gazdasági rendszert működtet (például Kína jelenkorunkban), ám az ilyen gazdasági teljesítmény nem lehet sem tartós, sem folyamatosan növekedő pályán az intézményrendszer zártsága, kizsákmányoló volta miatt. Legalábbis a szerzők szerint. Meglátjuk. Eleve a folyamatos gazdasági növekedés is mítosz, amolyan Szent Grál, na de ebbe most nem kezdek bele… Összefoglalva, hibái ellenére is elérte nálam azt eme kötet, amit a legfontosabbnak tartok egy ilyen ismeretterjesztő alkotás esetebén: elgondolkodtatott.

szikszai_2 P>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Provokatív és elgondolkoztató könyv! A hatalom, a szegénység és a gazdagság ilyen oldalú megközelítése teljesen szokatlan volt! Gazdaságtörténeti szempontból is hasznos olvasmány, mert Üzbegisztánról nem is tudtam, hogy nagy gyapottermesztő ország.
A politika és a gazdaság összefonódása korábban is köztudott volt, de ebben a megközelítésben zseniális!
Ajánlom minden politikusnak és leendő politikusnak, valamint a téma iránt érdeklődőknek egyaránt!

Stefan_Stefansson>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Se romantika, se szerelmi háromszög :)

Hazánk is szerepel benne, mint nem jó példa. Nagyon sok esettanulmány, nagyon sok érdekes gazdaságtörténeti áttekintés.

Madovick>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Ott veszi fel a fonalat, ahol Jared Diamond letette. Kézenfekvő és követhető elmélet arról, mi a különbség gazdag és szegény társadalmak közt. Sokszor eszembe fog jutni.

Moander>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Egy internetes ajánlás nyomán bukkantam erre a könyvre, és meglehetősen nagy elvárásokkal indultam neki az olvasásnak. Úgy hittem, hogy a sokat sejtető cím után megtudom, hogy miben gyökeredzik a szegénység és a gazdagság közötti különbség.

Eléggé tömény a könyv, tele van rengeteg évszámmal, és adattal, amivel önmagában semmi bajom nem lenne, ha nem lenne az egész szakdolgozat szagú. Én, mint laikus, kevesebb adattal és kevesebb évszámmal is beértem volna, viszont pont a sokat emlegetett politikai és gazdasági intézményrendszerről nem tudtam meg eleget, amiből eredeztethető a szegénység v. gazdagság. Vagy hogy hogyan lehet kitörni az adott szituációból.

Jó könyv lehetne, de nem az. Érdekfeszítőnek kellene lennie, de nagyon száraz és untatja az embert….

csiripelek>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Személyes tetszésemet kevésbé nyerte el ez a könyv, ami elszomorít, mert szinte érzem, hogy más típusú emberek mennyire tudnának érte lelkesedni.
Az alapüzenete nyilvánvaló, egy mondatba belefér, érthető, logikus. A sok fejezet inkább arra való, hogy számtalan példát, ellenpéldát és variációt tudjon a szerzőpáros felvonultatni. Szinte ijesztő mennyiségű a rengeteg adat és történet, talán tizedét, ha meg tudtam jegyezni. A tanulságokat persze értettem, azt nem is kellett volna újra és újra számba rágni.
De egyébként jó volt életemben először afrikai és ausztrál történelmet olvasni, nem nagyon volt hozzá szerencsém az iskolában. Viszont teljesen el is vesztem a példák rengetegében, nekem ez túl sok volt.
Ellenben plusz pontot adok a nagyképűség és önreklámozás hiányának. Természetesen az elmélet mindenre magyarázatot ad megalkotói szerint, de ettől eltekintve nem éreztem betegesen beképzeltnek őket.

Anton_Gorogyeckij P>!
Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Voltak benne érdekes gondolatok, de valóban – mint egy szakdolgozat – túlírt volt :-/ A kevesebb néha több lett volna.


Népszerű idézetek

a_ba>!

A központosított tervgazdaság egyszerűen alkalmatlan volt arra, hogy átvegye azt a szerepet, amit – a XVIII. századi nagy közgazdász, Adam Smith elnevezésével élve – addig a „piac láthatatlan keze” töltött be. Amikor az acéllemezgyártás tervszámát tonnában határozták meg, a lemezek túl nehezek lettek. Amikor négyzetméterben, akkor a lemezek túl vékonyak lettek. Amikor a csillárgyártás tervszámát tonnában határozták meg, a csillárok olyan nehezek lettek, hogy a plafon alig tudta megtartani őket.

130-131. oldal

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Kapcsolódó szócikkek: Adam Smith
TDorci>!

Tekintve, hogy az oszmán intézményrendszer abszolutisztikus és kizsákmányoló jellegű volt, könnyen megérthetjük, hogy a szultán miért viszonyult ellenségesen a nyomdagéphez. A könyvek mindenféle gondoltatokat terjesztenek, és sokkal nehezebb kordában tartani a népet, ha az emberek olvasni kezdenek. Persze, lehet a könyvekben sok értékes gondolat is, amelyek segítenek fokozni a gazdasági növekedést, de a többi gondolat talán felforgató szándékú, és a fennálló politikai és társadalmi status quo ellen lázít. A könyvek aláássák azok hatalmát, aki kontrollálják az élőszóban terjesztett tudást, hiszen a tudás, a könyvek révén, könnyen hozzáférhetővé válik bárki számára, aki tud olvasni. Ez pedig fenyegetést jelentett a fennálló rendszerre nézve, amelyben a tudást az elit birtokolta. A török szultánok és egyházi intézmények féltek a teremtő rombolástól. Ezért azt a megoldást választották, hogy tiltják a nyomtatást.

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

TDorci>!

Amikor az angol filantróp, Robert Owen megpróbálta rábeszélni az osztrák kormányt néhány társadalmi reformra, hogy javuljanak a szegények életkörülményei, Metternich egyik segédje, Friedrich von Gentz azt felelte:"Egyáltalán nem akarjuk, hogy a nagy tömegek jobban éljenek, és függetlenedjenek. […] Hogyan tudnánk akkor uralkodni rajtuk?"

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich von Gentz · Robert Owen
Anton_Gorogyeckij P>!

Diamond elmélete a kontinentális egyenlőtlenségekről arra sem alkalmas, hogy magyarázatot adjon az egyes kontinenseken belüli különbségekre – pedig ezek fontos részei a mai világ egyenlőtlenségeinek. Az eurázsiai földterület fekvése például azt talán magyarázhatja, hogy Anglia hogyan profitálhatott a Közel-Kelet innovációiból anélkül, hogy fel kellett volna találnia azokat, de azt nem magyarázza, hogy az ipari forradalom miért éppen Angliában következett be, nem pedig, mondjuk, Moldovában.

59. oldal (HVG Könyvek, 2013)

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Kapcsolódó szócikkek: Moldova
Anton_Gorogyeckij P>!

Az, hogy Nyugat- és Közép-Afrika partjainál hirtelen megjelentek az európaiak, akik mindenáron rabszolgákat akartak venni, nyilvánvalóan felbolygatta az afrikai társadalmakat. Az amerikai kontinensre szállított rabszolgák többsége hadifogoly volt, akiket elfogásuk után vittek a partvidékre. A harci kedvet tovább tüzelte, hogy ezek az afrikai országok rengeteg fegyvert és lőszert importáltak, amelyekért cserébe az európaiak rabszolgákat kértek. 1730-ban Európa egy év alatt mintegy 180 ezer fegyvert szállított csak a nyugat-afrikai partvidékre; 1750 és a XIX. század eleje között pedig csak a britek 283-394 ezer fegyvert adtak el évente. 1750–1807 között a britek egészen elképesztő mennyiségű, 22 ezer tonna – évente átlagosan 384 ezer kilogramm – lőport adtak el, és mellé még 91 ezer kilogramm puskagolyót. Délebbre ugyanilyen élénk kereskedelem folyt. A Loango-parton, a Kongó Királyságtól északra, az európaiak évente mintegy 50 ezer fegyvert adtak el.

243-244. oldal (HVG Könyvek, 2013)

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Kapcsolódó szócikkek: 1730
Anton_Gorogyeckij P>!

Az intézmények, még a vallási intézmények is, megszállottan hajszolták a rabszolgának eladható embereket. Ékes példája ennek a kelet-nigériai Arochukwában élő, híres orákulum. Az orákulum, akiről széles körben azt tartották, hogy képes beszélgetni azzal a főistenséggel, amelyet ebben a régióban a nagyobb, helyi etnikai csoportok, az ijaw, az ibibio és az igbo nép istenükként tiszteltek. Az orákulumot gyakran kérték fel vitás kérdések rendezésére és bíráskodásra is. A panaszosoknak, akik elutaztak Arochukwába, hogy az orákulum színe elé járuljanak, le kellett ereszkedniük egy szurdokba (ahol a Cross folyó folyt) – ott lakott az orákulum egy barlangban, amelynek a bejáratát emberi koponyák szegélyezték. Az orákulum döntését mindig az orákulum papjai közölték, akik összejátszottak az aro kereskedőkkel, a rabszolga-kereskedőkkel, így az embereket gyakran „elnyelte” az orákulum, ami valójában azt jelentette, hogy aki belépett a barlangba, azt a másik oldalon levitték a folyóhoz, ahol már vártak rájuk az európaiak hajói. Ez a folyamat, amelyben minden törvényt és szokást megszegtek, csak hogy minél több rabszolgának valót rabolhassanak el, pusztító hatással volt a politikai centralizációra, bár egyes helyeken – ennek nyomán – felemelkedett néhány erős állam, amelynek legfőbb mozgatórugója a rabszolga-kereskedelem volt. Valószínűleg maga a Kongó Királyság volt az első afrikai állam, amely rabszolga-kereskedő állammá változott, és az is maradt, amíg el nem pusztította a polgárháború. A többi rabszolga-kereskedő állam elsősorban Nyugat-Afrikában alakult ki, ilyen volt Oyo a mai Nigériában, Dahomey Beninben és Asante Ghánában.

245-246. oldal (HVG Könyvek, 2013)

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Kapcsolódó szócikkek: Dahomey · rabszolgaság
Anton_Gorogyeckij P>!

2000 januárjában, Zimbabwe fővárosában, Hararéban történt. A részben állami tulajdonban lévő bank, a Zimbabwe Banking Corporation (Zimbank) szervezte, különleges lottósorsoláson a ceremóniamester Fallot Chawawa volt. Neki jutott az a megtisztelő feladat, hogy kihúzza a nyertes szelvényt. A nyereményre bárki pályázhatott, akinek 1999 decemberében legalább 5 ezer zimbabwei dollár értékű betétje volt a bankban. Amikor Chawawa kihúzta a nyertest, a szava is elakadt. A Zimbank hivatalos közleményében ez állt: „A ceremóniamester, Fallot Chawawa nem akart hinni a szemének, amikor átadták neki a 100 ezer zimbabwei dollárt érő, nyertes szelvényt, és meglátta rajta Őméltósága, Robert Gabriel Mugabe nevét.”
Az a Mugabe elnök nyert a lottón, aki már 1980 óta kormányozta vasmarokkal az országot, és akiről köztudott, hogy nem válogat az eszközökben. A főnyeremény összege nagyjából ötszöröse az egy főre jutó, átlagos éves jövedelemnek Zimbabwéban. A Zimbank azt állította, Mugabe elnök úr nevét több ezer potenciális nyertes közül húzták ki. Milyen szerencsés ez az ember! Mondanunk se kell, hogy neki nem igazán volt szüksége erre a pénzre – épp nemrég jutalmazta meg magát és kormányának tagjait 200%-ot is elérő fizetésemeléssel.

352. oldal (HVG Könyvek, 2013)

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Kapcsolódó szócikkek: 2000 · Robert Gabriel Mugabe
jendre P>!

Egy befogadó gazdasági intézményrendszerben a gazdasági haszon nem egy olyan, szűk csoport kezében koncentrálódik, amely arra használná a vagyonát, hogy aránytalanul növelje saját politikai hatalmát. Ráadásul egy befogadó intézményrendszerben a hatalom birtoklása sokkal kisebb haszonnal kecsegtet, így kisebb a motiváció is annak megszerzésére.

349. oldal

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

a_ba>!

A technológiai innováció gazdaggá teszi az emberi társadalmakat, de szükségszerű velejárója az is, hogy mindazt, ami régi, újra cserélik, és hogy lerombolja bizonyos emberek gazdasági előjogait és politikai hatalmát.

180. oldal

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete

Anton_Gorogyeckij P>!

A függetlenség elnyerésekor Botswana volt az egyik legszegényebb ország a világon: mindöszsze 12 kilométernyi aszfaltozott úthálózata, csak 22 egyetemet végzett és 100 érettségizett polgára volt. Ráadásul szinte kizárólag fehérek vezette országok határolták (a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia és Rhodesia), amelyek mind ellenségként tekintettek a feketék vezette, független afrikai országokra. Ekkoriban kevesen fogadtak volna arra, hogy Botswana boldogulni fog. Mégis, az elkövetkező 45 évben Botswana lett az egyik leggyorsabban fejlődő ország a világon. Fekete-Afrikában ma Botswana az az ország, ahol a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, és ezzel a jövedelemszinttel az afrikai ország felveszi a versenyt az olyan sikeres, kelet-európai országokkal, mint Észtország és Magyarország, valamint a legsikeresebb latin-amerikai országokkal, például Costa Ricával.

389. oldal (HVG Könyvek, 2013)

Daron Acemoglu – James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Gazdag László: A fejlődés természete
Niall Ferguson: Civilizáció
Matt Ridley: A józan optimista
Marina von Neumann Whitman: A marslakó lánya
John Komlos: A valójában létező gazdaság és az emberarcú kapitalizmus alapjai
Amin Samman: Történelem a pénzügyi időkben
Szabó János: Haderő-átalakítás
Samuel Bowles: Az etikus gazdaság
Robert Skidelsky: Keynes
Tim Harford: Az oknyomozó közgazdász