Művészet, ​esztétika, tudomány 0 csillagozás

Danko ​Grlić (1923–1984) Gračanicán (Bosznia) született. A zágrábi egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait. Itt szerezte meg doktori címét is, majd 1973-tól ennek a Karnak rendes tanára. 1959-től a Jugoszláv Lexikongráfiai Intézet szerkesztője, 1971-től pedig a belgrádi egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára. Munkáit szlovén, macedón, albán, német, francia, angol, olasz, magyar, cseh, finn, spanyol nyelven adták ki. Hegel, Nietzsche, Heidegger, Kierkegaard, Montaigne műveinek fordítója. Több európai ország egyetemein tanított vendégtanárként és számos hazai, külföldi szaktanácskozás, filozófiai kongresszus résztvevője. Bölcseleti, esztétikai tapasztalatainak kiválóan jelentős összefoglalása fő műve, négy kötetes Esztétikája (I–IV. 1974–1979). További munkái: Filozofija (1963, 1965, 1967), Umjetnost i filozofija (Művészet és filozófia, 1965), Leksikon filozofa (Filozófusok lexikona, 1968, 1982), Zašto (Miért, 1968),… (tovább)

Danko ​Grlić (1923–1984) Gračanicán (Bosznia) született. A zágrábi egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait. Itt szerezte meg doktori címét is, majd 1973-tól ennek a Karnak rendes tanára. 1959-től a Jugoszláv Lexikongráfiai Intézet szerkesztője, 1971-től pedig a belgrádi egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára. Munkáit szlovén, macedón, albán, német, francia, angol, olasz, magyar, cseh, finn, spanyol nyelven adták ki. Hegel, Nietzsche, Heidegger, Kierkegaard, Montaigne műveinek fordítója. Több európai ország egyetemein tanított vendégtanárként és számos hazai, külföldi szaktanácskozás, filozófiai kongresszus résztvevője. Bölcseleti, esztétikai tapasztalatainak kiválóan jelentős összefoglalása fő műve, négy kötetes Esztétikája (I–IV. 1974–1979). További munkái: Filozofija (1963, 1965, 1967), Umjetnost i filozofija (Művészet és filozófia, 1965), Leksikon filozofa (Filozófusok lexikona, 1968, 1982), Zašto (Miért, 1968), Ko je Niče (Kicsoda Nietzsche, 1969), Contra dogmaticos (1971), O komediji i komičnom (A komédiáról és a komikumról, 1972), Igra kao estetski problem (A játék mint esztétikai probléma, 1975), Marksizam i umjetnost (Marxizmus és művészet, 1979), Friedrich Nietzsche (1981), Za umjetnost (A művészetért, 1983), Izazov negativiteta (A negativitás kihívása, 1986).