Borisz ​Davidovics síremléke 19 csillagozás

Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke

A ​Borisz Davidovics síremléke először az újvidéki Fórum Kiadónál jelent meg magyarul és bár nálunk tiltott gyümölcsnek, a közkönyvtárak zárolt anyagának nyilvánították, nagyon hamar elterjedt a híre. Ez a könyv vezette be Kis nevét a világirodalomban. Regény, de nemcsak regény. Novellák összefüggő láncolata? Prózában írt vers? Aligha fontos, de nem is lehetséges a pontos műfaji behatárolás. Hivatásos kommunista forradalmárok, értelmiségiek gyilkolnak Kis könyvének lapjain, és persze idővel őket is legyilkolják. Éppolyan áldozatok volnának tehát, mint a maguk áldozatai? Korántsem. A forradalom emberi vért ontó értelmiségi katonája nem várhat Danilo Kistől feloldozást, legfeljebb megértést, korrekt esetleírást. A Borisz Davidovics máig vitatott mű. Kritikusok hada elemzi, boncolgatja, értelmezi. Jugoszláviában még sajtópert is rendeztek Kis könyve ellen – plábum címén. A pert Kis nyerte meg. Ha figyelmesen olvassuk a nevezetes művet, megértjük, hogyan és miért győzedelmeskedett… (tovább)

Eredeti cím: Grobnica za Borisa Davidoviča: sedam poglavlja jedne zajedničke povesti

Eredeti megjelenés éve: 1976

>!
Maecenas, Budapest, 1990
224 oldal · ISBN: 963742525x · Fordította: Borbély János
>!
Forum, Újvidék, 1989
114 oldal · Fordította: Borbély János
>!
Forum, Újvidék, 1978
114 oldal · keménytáblás · Fordította: Borbély János

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke

Ahogy már írtam, többször is: akárhogy igyekszem is különböző könyveket kiválasztani egymás után, az olvasott könyvek mégis válaszolgatnak egymásnak. Legutóbb épp egy amerikai disztópiát olvastam, majd egy cseh író 1937-ben megjelent könyvét választottam, ami a korabeli moszkvai életről szólt, mégis voltak benne kisebb hasonlóságok. A cseh író után választottam a magyar-szerb származású Danilo Kiš nehezen meghatározható műfajú, részben szépirodalmi, részben esszészerű, részben dokumentációs vagy annak látszó novellafüzérét, és ez már nagyon sok ponton kapcsolódott a Moszkvához. Sok más között pl. a Kirov-gyilkosság elemzése mind a két műben.
Az első fejezetnél még nem tudtam hová tenni Danilo Kiš művét, de kíváncsivá tett, vajon hova-merre tart. Próbáltam megfejteni, mi igaz belőle, kik a valós szereplők és dokumentálható esetek, és mi az írói hozzáköltés. De egyre inkább arra jutottam, hogy nem ez a legfontosabb. A sok kapcsolódással, dokumentumokkal, előre- és visszautalással, szereplők újra megjelenésével együtt is az a fő mondanivalója, hogy nemcsak az emse falja fel a saját gyermekeit,* hanem a mégoly szépnek és emberinek gondolt/kikiáltott forradalom is…

*egyik fejezet címe

2 hozzászólás
>!
sophie P
Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke

Abszurdisztán megelevenedik.
Mintha titkos jelentésekből összeollózott, összeragasztgatott montázs adna ki egy történetet. Pontosabban hetet, de a hét lényegében egy, változó és (vélt vagy valós) állandó szereplőkkel. Sok a gyilkosság. És minden gyilkosság egy újabb gyilkossághoz vezet. Ez csak természetes. És ott az örök kérdés: akkor most ki-is a minek-is az áldozata.

>!
eme P
Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke

Hét részből – novellából, történetből – álló fűzér (regény?). Mindenikben valaha élt, létező személyekként jelennek meg a főszereplők, források, dokumentumok támasztják alá az egyes mozzanatokat. Mindenik szereplő jelleméből kifakadóan, vagy nyomás, esetleg véletlen hatására válik közvetlenül vagy közvetetten gyilkossá, és mindeniket megtalálja végzete. Mindenik végzet a terror valamely formájában jelentkezik, legyen az inkvizíció, vagy – az esetek többségében – a vörös terror. Mindenik részben és a novella-fűzér egészében központi helyet foglal el a szabadság, cselekvés(i lehetőség), halál, igazság kérdése. Mindenik résznek és a novella-fűzér egészének fontos gondolata a történelem és irodalom, a valóság és fikció, az irodalom és dokumentum viszonya. Az egyéni, személyes igazság, jelen esetben a kivizsgáltak, elítéltek tényeken alapuló igazsága alulmarad a feltevésekre, logikus következményekre, a feltevések logikus működésére építő koholmánnyal, vagyis a „beismerő vallomások” fikciójával szemben. A magasabb elvek és érdekek, értékrendszerek érvényesülése fontosabb az egyes, az egyed úgynevezett igazságánál, a tényeknél. A vádirat állandó módosítása ellen a tények tehetetlenek. A fikció alakítható, a tények nem. Viszont végül, ami az egyedből egyedüliként fennmarad az nem más, mint a „beismerő vallomás”, a fikció. Ezzel a fikcióval szemben pedig a tények végérvényesen elveszítették a harcot: utólag sem érhetünk el velük semmit. A megoldás: egy újabb fikció. Maga a novellafűzér, amelynek történeteit az olvasó nem azért tartja hitelesnek, mert ellenőrizhető adatokra épülnek, hanem azért, mert azt, amit mond ellenőrzés nélkül is igazságnak érezzük, sőt tudjuk. Nincs szükség az egyes történetek adatainak ellenőrzésére, mert ezek beilleszkednek egy magasabb érték- és tudásrendszerbe.

4 hozzászólás
>!
Zoltán_Nádor
Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke

kicsit túlbonyolított, de nagyon érdekes novellafüzér a kelet-európai, abszurd rögvalóságról.


Népszerű idézetek

>!
sophie P

Pjasznyikov elvtárs követeli, hogy szedjék le A vallás a népbutítás eszköze feliratot és sebtében cseréljék ki egy másikkal, amelynek egy kissé metafizikai mellékzöngéje van, s úgy szól, hogy: Éljen a napfény, le az éjszakával.

60. oldal - 3. fejezet - Géporoszlánok

>!
eme P

a sok könyv olvasása bölcsességhez, egyetlenegynek az olvasása pedig esztelen dühvel és gyűlölködéssel felövezett tudatlansághoz vezet.

188-189. oldal

>!
eme P

Aki látta a jelent, mindent látott: azt is, ami a legrégibb múltban történt, és azt is, ami a jövőben fog történni. (Marcus Aurelius)

206. oldal

>!
Misasziberia

…megundorodott hazájától, amely undor azonban csak egyik megnyilvánulása egy visszájára fordított mazochista hazaszeretetnek.

32. oldal, 2 fejezet, Borisz Davidovics síremléke (Maecenas 1990)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Milorad Pavić: Kazár szótár
Antonio Skármeta: Neruda postása
Giorgio Vasta: A megfogható idő
Waclaw Kubacki: Szomorú Velence
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap
Babits Mihály: A gólyakalifa
Móricz Zsigmond: Árvácska
Piotr Szewc: Alkonyok és reggelek
Tudor Arghezi: A Boldogasszony mosolya