Dénes ​Olga házassága 0 csillagozás

– Ha nem csalódom, kedves Olga kisasszony, ön elvesztette ezt a játékot. Mády Tamás diadaltól ragyogó arccal eresztette le a tennisz-labdaverőt és katonásan tisztelgett megvert partnere előtt. Csak úgy magukban ketten játszottak, mert Dénes Olga, mintha higany folyna ereiben, egy pillanatig sem tudott nyugton maradni, mintha szüksége volna reá, hogy halálra fárassza magát, és a legfárasztóbb sportok után is virult, mint a rózsaszál. Elegáns, magas termetű leány volt, azok közül a nők közül való, kiknek kevés bajuk van az idegzetükkel. Nem éppen szép, de elmés, finom arc, szürke szemében az a sajátságos kedves malicia, melyet egy huszonhároméves leánynak csak a fölényes intelligencia és elszánt energia tud megadni. Ahogy itt állt karcsún, kiegyenesedve, egy fának támaszkodva, az esti búcsuzkodásra készülő nap még egyszer bevilágította arcát. Szája talán nagyobb volt, mint ahogy a cseresznye-ajku nőket festik, de a bíborpiros ajkak közül kivillant a vakító fehérségű, csodálatosan szép növésű fogsor. Az ilyen fogak mellett költemény a mosolygás és muzsika a beszéd. Dénes Olga különben is azok közé a leányok közé tartozott, akik jelentéktelennek látszanak, míg mozdulatlanok; de egyszerre kitűnnek a legvakítóbb szépségek közül is, ha beszélnek, nevetnek, mosolyognak vagy egyszerűen csak megmozdulnak.