Kihantolt ​múlt (Dr. Schwartzman 1.) 27 csillagozás

Danielle Girard: Kihantolt múlt

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy rémálmot már túlélt.
Vajon győzedelmeskedhet-e egy mániákus gyilkos felett is?

Dr. Annabelle Schwartzman végre megtalálta a helyét. A San Franciscó-i Rendőrkapitányság halottkémjeként együtt dolgozik Hal Harris nyomozóval, és kideríti azt, amit a halottak már képtelenek elmondani az utolsó pillanataikról. A munkája célt ad az életének – és egyúttal menedéket is jelent számára a zsarnokoskodó férje mellett töltött korábbi élete elől. Bár már hét éve kiszabadult a rosszul sikerült házasságból, fél szemmel még mindig azt figyeli, követi-e valaki.

Schwartzman legújabb esete igencsak aggasztó: az áldozat kísértetiesen hasonlít rá. Ráadásul egy döbbenetes bizonyíték azt sugallja, hogy a gyilkos még egyáltalán nem végzett – és hogy Schwartzman élete veszélyben foroghat.

A díjnyertes Danielle Girard vérfagyasztó thrillerében egy doktornő szembenéz a legrosszabb rémálmával, hogy elkapjon egy gyilkost.

Eredeti mű: Danielle Girard: Exhume

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634571452 · Fordította: Szabó Krisztina

Most olvassa 5

Várólistára tette 76

Kívánságlistára tette 96

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
KönyvMoly_1989
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Nem volt rossz, de sajnos nem kerített a hatalmába, márpedig egy jó pszichológiai thriller legfontosabb ismérve, hogy nem engedi el az olvasót.
Kedveltem Schwartzman doktornő karakterét, hiszen egy okos, erős nő, aki a végletekig harcol.
A cselekmény viszont nem győzött meg. 490 oldalas könyvhöz képest nem éreztem a történéseket elég izgalmasnak és átütőnek, valamint a hangulat sem volt elég nyomasztó számomra… A kiszámíthatóságról nem is beszélve,mert nagyon kellett volna bele még pár csavar.
Ettől függetlenül egyszer olvasható, a fordítás színvonalas, és a borító is igényes.
A történet hibáitól függetlenül látszik, hogy a magyar kiadó sokat dolgozott a köteten.

>!
Szimirza P
Danielle Girard: Kihantolt múlt

A doktornő karaktere 10 pontos, maga a történet annak a töredéke. Néhol nagyon vontatott volt, kiszámítható és hiányzott belőle valami plusz, amire az ember felkapja a fejét és köröm-rágva olvassa tovább. A borító kifejezetten tetszett. Hogy ajánlom -e? Egy próbát megér.

>!
Vivinnie
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Nekem tetszett. :-) Szerintem ez egy nagyon jól kitalált történet, érdekes szereplőkkel.
Bevallom sokáig gondolkodtam az 5 csillagon, végül maradtam a 4,5-nél. Ennek oka, hogy Schwartzman-t egyelőre nem sikerült teljesen megkedvelnem és maradt némi hiányérzetem is a történettel kapcsolatban. Illetve az a bizonyos spoiler rész nekem valahogy nem illik egy ilyen történetbe, oda nem illőnek hatott. Szerencsére a végén nem lett kihangsúlyozva, bár ott a félreérthetetlen ráutalás…
Hal, Hailey és Harper nyomozók kezdettől fogva szimpatikusak voltak és nagyon szeretném, ha a következő résztől Schwartzman is csatlakozhatna hozzájuk. ;-)
Összeségében tetszett, kíváncsian várom a folytatást. :-)

>!
zsanna525
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Kriminek tökéletes kikapcsolódást nyújtott!!! Nem rágtam le a körmömet,de nagyon kíváncsi voltam,hogy mikor kapják már el a gyilkost,ezért nagyon hamar kivégeztem. Várom a folytatást!!

>!
salidigger P
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Vegyes érzéseim vannak. Tulajdonképpen jól szórakoztam. Néhány fejezetnél viszont nagyon leült a történet. Ugyanakkor volt ahol nagyon hatásos jeleneteket kaptam. A fő negatív karakter volt férj kifejezetten visszataszítóra sikerült. A való életben szívesen „elbeszélgetnék” a rohadékkal egy sötét sikátorban…
Szóval az összkép inkább pozitív, de remélhetőleg a sorozat további részeiben lesz ez még jobb is.
A külcsín viszont gyönyörű! Igényes, figyelemfelkeltő. A fordítás is remek. Érződik, hogy milyen szeretettel gondozta a kiadó!

>!
kratas P
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Az első 100-150 oldalnál kb. két csillagnál járt a könyv, de aztán javított (vagy én aludtam ki magam). Ami a legjobban zavart, hogy miért kell mindenkit a keresztnevén szólítani, kivéve a főszereplőt? Talán azért, mert neki van a leghosszabb neve? Vagy az ő neve a legropogósabb?
Nem értem, de néha emiatt elfogott a kényszer, hogy odavágjam a könyvet az asztalhoz, amikor olvastam, hogy 'Schwartzman felvette a telefont, majd Hal hangját meghallva Schwartzman majdnem felzokogott, mert Schwartzman aggódott érte' (nem, ilyen mondat nincs benne, egy kicsit túlzásba estem, de akkor is: MIÉÉÉÉRT?).
És egy kicsit az izgalom faktor is hiányzott, valahogy sablonos volt a szöveg. Mintha az írónő – bármennyi díjat is meg mittoménmit nyert, hiszen manapság már mindenki sikerszerző aki eldurrant egy könyvet – első könyve lett volna és még kicsit gyakorlatlan lenne. Szóval van még hova fejlődni, de ha lesz folytatás, akkor mindenképp elolvasom, megérdemel még néhány esélyt :)

2 hozzászólás
>!
Mariann_Patakiné
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Nem volt rossz könyv, időnkét élveztem is, időnként meg másik könyvhöz nyúltam, ami jobban lekötött. Így megszakításokkal olvastam, valahogy nem tett függővé, nem járt az agyam az olvasottakon.
Mégis azt mondom jó volt elolvasnom, mert a halottkém munkája nekem nagyon érdekes volt.
De egy nagyon-nagyon izgalmas könyv még várat magára, pedig azt hittem ez is az lesz :)

>!
Mohaka
Danielle Girard: Kihantolt múlt

az első oldaltól kezdve érdekelt, sőt ahogy haladtam egyre izgatottabb és kíváncsi lettem. Kedvelem Schwartzmant karakterét, mivel alapvetően intelligens, de ugyan akkor fejlődésképes volt. Erős és nem adja fel ami szerintem nagyon fontos, főleg egy olyan helyzetben mint ami az övé.
A történet vezetése és minden más olyanná vált számomra mintha egy filmet néztem volna. Egy olyat ahol, én is menekülök, ahol én is félek. Belőlem sikerült kiváltani azt amit egy ilyen könyvnek ki kell.
A többi karakter is szerethető, nem tudunk meg róluk túl sok mindent, de épp eleget, hogy kedveljük vagy ne. De legalább ismerjük a főbb vonásaikat, tudunk kötődni.

>!
bluething
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Hűűűű…. szerelmes lettem a kristály pöttybe.
Az írónő végig fenntartotta a feszültséget és fokozni is tudta. Végig sírtam és aggódtam Anna-ért. Bele se merek gondolni milyen élet lehet az ilyen és hogy tudta józan eszét megőrizni.
Spencer testi és lelki terrorban tartja Annát és miután megszökik tőle üldözni kezdi.
Remélem Spencer megkapja a méltó büntetését de ez még a jövő zenéje. :) Várom a folytatást.

>!
Zsanni
Danielle Girard: Kihantolt múlt

Másra számítottam, nem pszichothriller volt ez, hanem „csak” egy helyszínelős krimi. A sok leírást fárasztó volt olvasni, jobb lett volna filmben. Viszont kriminek teljesen jó volt, bár spoiler Érdekesen voltak a több szálon futó cselekmények, a helyszínelős részeket kevésnek találtam benne, ha már a főszereplő igazságügyi orvosszakértő, azt reméltem, több, a munkájához kapcsolódó részletet tudok majd olvasni. Furcsa volt, ahogyan a történet közepén hirtelen a keresztnevén kezdik el szólítani (valószínűleg a másik nyomozónő miatt váltottak át erre). Valahogy nem illett az addig megszokott képbe. A végkifejlet nem volt egetrengető, nem éreztem hatalmas csattanót sehol sem. Nem bántam meg, hogy elolvastam, de különösebb nyomot nem hagyott bennem. spoiler


Népszerű idézetek

>!
Könyvmolyképző KU

A halottkémi hivatás nehézsége és szépsége ugyanabban rejlett: ő szólalhatott meg utolsóként az áldozat nevében. Ő fért hozzá utoljára a holttesthez, ő döntötte el, hogy a halál természetes okból vagy valaki más keze által következett be. Nagy koncentrációt igénylő, csendes munka volt, órákat töltött azzal, hogy alaposan szemügyre vette a nagy egészet alkotó kirakós darabkáit.

>!
Könyvmolyképző KU

Hal lerakta Roger kávéját a pultot fedő védőpapírra, majd mellétette a sajátját is.
– Köszi. – Roger felemelte a kávét, és lepattintotta a tetejét. Felemelte a poharat, majd megfújta a forró italt, mielőtt aprót kortyolt volna belőle. – Forró.
– Ugye? Képesek megfőzni, mielőtt kitöltik.
– Jól van na, okostojás! – húzta fel a szemöldökét Roger.

>!
KönyvMoly_1989

Nem akkor fulladsz bele a folyóba, ha beleesel, hanem akkor, ha elmerülsz benne – Mondogatta Ava mindig, Coelhot idézve.

380. oldal

>!
KönyvMoly_1989

Maradnia kellene valaminek utánad. Éreznem kellene téged, tudni, hogy itt vagy velem. De csak a teljes, tökéletes hiányt érzem.

201. oldal

>!
KönyvMoly_1989

Ez csak pánik. Félelem. Egy ösztön. Képes vagy uralni. Lélegezz!

35. oldal

>!
KönyvMoly_1989

Ez a ház jelképezte a rémálmait.
A ház nem változott. Ő viszont igen.

448. oldal

>!
Vivinnie 

A tökéletesség illúziója alatt gyakran borzalom lapult.

16. oldal, 2. fejezet

>!
KönyvMoly_1989

Schwartzman az anyjára meredt. Mindennél jobban vágyott arra, hogy valaki babusgassa. Egy erős megnyugtató ölelésre. Olyasfajtára, ami ezt üzente : „ Mindig melletted állok. Bármi történjék is. Hozzám bármikor hazatérhetsz.” De az anyja nem ilyen ember volt.

282. oldal

>!
Vivinnie 

Az ásításnak köze van a stresszhez. (…). Része a menekülés vagy megküzdés reakciójának, és kapcsolódik a hipotalamuszhoz. Része a félelemnek.

33. oldal, 3. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
J. K. Rowling: Harry Potter
Rick Riordan: Athéné jele
Sarah J. Maas: Queen of Shadows – Árnyak királynője
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
George R. R. Martin: Kardok vihara
Susan Kay: A fantom
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Mary E. Pearson: Az árulás szépsége