Számokban ​létezünk 7 csillagozás

Daniel Tammet: Számokban létezünk

A hópelyhek szerkezetének komplexitása, Boleyn Anna tizenegy ujja, idegen civilizációk létezésének lehetősége és más izgalmas témák által inspirálva Daniel Tammet igyekszik nekünk választ találni arra, miért érezzük gyorsulónak az időt, ahogy öregszünk, létezik-e átlagos ember, vagy hogyan érthetjük meg szeretteinket.
A világszerte ismert autista zseni világában a matematika szépsége az élet és a gondolkodás minden területét beragyogja. Új könyvében személyes történetek, hétköznapi vagy éppen történelmi és irodalmi példák segítségével nyújt betekintést egyedi, különleges észjárásába. Gondolatai révén mi, olvasók is esélyt kapunk, hogy megérezzük, mitől válnak élvezetessé a számok, a szorzatok, az egyenletek és egyéb műveletek.
A Számokban létezünk megváltoztatja, ahogyan eddig a matematikára gondoltunk, és bebizonyítja, hogy az valóban kézzelfoghatóan van jelen a mindennapjainkban: családi életünkben, kedvenc meséinkben és verseinkben, sőt a múltba vagy a jövőbe révedő álmainkban is.

Eredeti cím: Thinking in Numbers

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Európa, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059356 · Fordította: Pataki János

Most olvassa 4

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 43


Kiemelt értékelések

Suba_Csaba P>!
Daniel Tammet: Számokban létezünk

Fogalmam sincs mit vártam ettől a könyvtől, egyszerűen csak megtetszett a borítója, a fülszövege és kíváncsi lettem. Matematika tanárként úgy gondoltam, hogy ez egy kötelező olvasmány lesz a számomra. De ki gondolta, hogy ennyire fogom élvezni?! Mit tudtam meg a szerzőről olvasás közben? Nagyon sok mindent: nyolc testvére van, 31 éves korában a Pí tizedes vessző utáni 22.514 számjegyét több mint öt órán keresztül sorolta fel, 2011-ben egy hét alatt tanulta meg az izlandi nyelvet, … Mindemellett olyan szépirodalmi stílusban írt a hópelyhekről, hogy teljesen lenyűgözött. Az ember azt gondolná, hogy az ilyen „kocka emberbe” nem szorulnak érzelmek, aki azonban elolvassa ezt a könyvet, az meggyőződhet ennek ellenkezőjéről. Voltak azért kevésbé jól sikerült fejezetek is a 25 között. De összességében bátran ajánlom minden nyitott gondolkodású olvasónak!

2 hozzászólás
N_alika>!
Daniel Tammet: Számokban létezünk

Sosem gondoltam, hogy egy matematikáról (IS) szóló könyv nekem ennyit adhat… Kár, hogy nem Daniel Tammet volt a matektanárom. :)

Februárban nagy lelkesedéssel írtam Daniel Kék napon születtem című önéletrajzi művéről: fantasztikus látásmódjáról és arról a sok erőfeszítéssel és meglepő fordulatokkal teli fejlődéstörténetről, amit halmozottan hátrányos helyzetéből kiemelkedve (autizmus, Savant-szindróma, epilepszia, kilencgyermekes, szegény családból való származás) bejárt.

Ezt a könyvét is legszívesebben receptre írnám fel mindenkinek, aki vágyik rá, hogy mélységében érzékelje az életet, ne csupán a fejéből kinézve vagy ösztönlényként, automatikus cselekvésekbe merülve, hanem a szívével is. A teljes lényével.

Mert ez az út hazavezet és minden pillanata a végtelenre nyit ablakot…

Rövid szövegek sorakoznak – huszonöt esszé –, melyek mindegyikében rácsodálkozhatunk egy sor dologra, az információkat és a mégoly’ elvont matematikai műveleteket pedig teljesen életszerűvé varázsolja a sok konkrét példa, a mindennapok sűrűjéből szóló analógia.
Mindeközben azt vehetjük észre, hogy a kíváncsiság nő bennünk, hogy nagy „aha” élményes bólogatásokkal meg „azta” felkiáltásokkal konstatáljuk az összefüggéseket, sőt, ahogyan én is tapasztaltam, elkezdhetünk Danielhez hasonló módon érzékelni.

A teljes recenziómat itt olvashatjátok: https://www.csendviragok.hu/2019/12/konyvajanlo-daniel-…

xeral >!
Daniel Tammet: Számokban létezünk

Meg kell hagyni a matematika nem erősségem, ezt már elfogadtam. Így azt se mondom teljesen felfogtam amit írt, érdekesnek érdekes volt, csak nem nagyon kötött le, alig vártam, hogy a végére érjek. Hiába az egy másik világ és nem az enyém.


Népszerű idézetek

Suba_Csaba P>!

Nem annyira visszatérni vágyunk a gyermekkorba, mint inkább az időnek azt a tágasságát keressük, amilyennek gyermekként megéltük.

285. oldal

10 hozzászólás
Suba_Csaba P>!

Megborzongok a hóesésben; rácsodálkozom a hópelyhekre. Milyen szépek, fut át a fejemen. Gyönyörű ez a hulló csillogás. Mikor áll ez el? Egy óra múlva? Egy nap múlva? Egy hét, egy hónap múlva? Ki tudja. A hónál nem lehet tudni.

101. oldal

2 hozzászólás
N_alika>!

„Amikor leesik a hó, az ember meglátja, amit addig csak nézett. A villanypóznák és a veranda lépcsői, a facsonkok és a vezetékek felöltik saját arcukat. Azt látjuk, hogy milyenek, nem azt, hogy mire valók. Görbületük, szögleteik, a ritmusuk vezeti a pásztázó tekintetet; az erdőjáró megáll és rácsodálkozik az ágak, kerítések, az elágazó ösvények geometriájára. Aztán csak csóválja a fejét és csendben ámul.”

108. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Jennifer Worth: Hívják a bábát
John Keegan: A parancsnoklás álarca
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Simon Scarrow: A sas és a farkasok
Beatrix Potter: Nyuszi Benjámin kalandjai
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes különleges esetei
Bernard Cornwell: Isten ellensége