Hidegvérrel (Gabriel Allon 1.) 22 csillagozás

Daniel Silva: Hidegvérrel

Daniel ​Silva, akinek könyvei világszerte bestsellerré váltak, a Newsday szavaival élve új életet hozott a nemzetközi thiller-be.
A Hidegvérrel feszes, jól felépített regény egy hősről, akinek az a küldetés jutott, hogy elpusztítsa egy régi ellenségét és megóvja a nemzetközi békét.
Gabriel Allon megbizatása egyszerű és kegyetlen: megtalálni Izrael terrorista ellenségeit és végezni velük. Amikor azonban felesége áldozatul esik a rá leselkedő veszélyeknek, felhagy munkájával és úgy dönt, hogy további életét képek restaurálásával tölti, amely eddig csak álcamunka volt számára, titkos küldetései során.
Ari Shamron, az izraeli titkosszolgálat vezetője visszahívja Gabrielt, mert egy palesztin terrorakció meghiúsításához szüksége van a restaurátor sajátos tapasztalataira. A terrorakció célja: holtpontra juttatni a közel-keleti béketárgyalásokat.
Az akció értelmi szerzője nem más, mint Tariq, a palesztin harcos, aki sajgó része Gabriel gyilkosságokkal teli… (tovább)

A Moszad ügynöke, a gyilkolóművész címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 2000

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világsiker

>!
Jokerex, Budapest, 2001
400 oldal · ISBN: 9639368059 · Fordította: Marthy Barna

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Gabriel Allon


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
mate55 
Daniel Silva: Hidegvérrel

Nem véletlenül kerülnek fel regényei a bestseller listákra.

1 hozzászólás
>!
mcsi
Daniel Silva: Hidegvérrel

Tetszett , de hibás az ebook amiben olvastam.ezért hagytam félbe. Majd megpróbálom megvenni a papír könyvet,és azt elolvasni.

>!
Istevean
Daniel Silva: Hidegvérrel

Pont azt adta, amit vártam. Se többet, se kevesebbet!

>!
Lauranna
Daniel Silva: Hidegvérrel

jó krimi, korrekt karakterekkel és jól összerakott történettel

>!
Toto12 
Daniel Silva: Hidegvérrel

A Kém-Thriller írók királya !
Fantasztikus regények!
Ez a kedvencem!

>!
Coralie
Daniel Silva: Hidegvérrel

Elmondom, miért szeretem ezt a könyvet: mert én úgy érzem, hogy nem foglal állást egyik fél mellett sem. Az első gondolatom az volt, amikor kezembe kerültek Silva könyvei, hogy mi másról szólhatna egy Moszados kémtörténet, mint az izraeli ügynökök kalandos hőstetteiről, egyfajta amerikai stílusú mázzal leöntve. A kemény fickók, akik mindig elérik, amit akarnak, és csak gázolnak előre, a végén pedig győz a jó. Nyilván elsősorban az egyik fél szemszögéből látjuk az eseményeket, hiszen ők a főszereplők, de ebben a történetben, ebben a háborúban nincsenek dicsfényes hősök, csak áldozatok. Nem érzem azt, miközben olvasom, hogy egyértelműen drukkolnék az egyik sikeréért és a másik bukásáért. Mindkét nép sérelmei a felszínre kerülnek, a palesztin ettől szenved, ezért érzi jogosnak bosszúját, a zsidó meg azért. Hideg tények, szenvedés, küzdelem. Az olvasóra bízza, hogy ki hol foglal állást, mennyiben ad igazat egyik vagy másik oldalnak, de nem akarja megdicsérni vagy megutáltatni egyik felet sem. Nincs eredendő jó vagy gonosz, csak emberek, akik azt teszik, amit helyesnek vélnek. Aki szerencsés, sosem tudja meg, milyen üldözöttnek lenni vagy gyermekként átélni, ahogy fegyveresek lemészárolják a családot. Itt megtörtént mindkét néppel, meg is lett a következménye. Megszületik a világ szemében a terrorista, és megszületik a népét védő ügynök is. Mindegyik teszi, amit tennie kell, miközben ártatlanok halnak körülöttük, és a gyilkolás megöli a saját lelküket is. Igazság, jóvátétel? Egyedül az nincs a mese végén, ahogy vége sincs soha. Mindig jön egy új terrorista, aki megbosszulja az előzőt, és mindig jön egy új ügynök, aki ugyanezt teszi, és így tovább, miközben egymásra (és mindenki másra) mutogatva győzködik a világot arról, hogy ki kezdte, és kinek a sérelme a jogos. Gabriel történetét nem csak remek képességei miatt olvasom (lehet tanulni tőle), nem csak kalandra vágyom a sorok között, hanem valami olyannak a megértésére, amit talán nem is lehet. Lesz valaha béke?


Népszerű idézetek

>!
Coralie

Nem ült le vele az asztalhoz, csak felült a kredencre, és erőszakosan ropogtatta ujjai közt a Maa'riv sportrovatát.
– Könyörgök, Rami – szólalt meg Shamron, – most olvasod azt az újságot vagy vallatod?

>!
Coralie

„Mennél több idő telt el a legutolsó katasztrófa óta, annál kevesebb van a következőig".

>!
Coralie

Néhány másodperc múlva egy kanna kávéval, meg egy pár bögrével tért vissza.
– Remélem, feketén iszod. A tej, ami a hűtőben van, azt hiszem még a Thatcher kormány alatt lett beszerezve.

>!
Coralie

Khakiszínű nadrág volt rajta, mint általában, és egy ősrégi bőrből készült bomberdzseki, amin a jobb mellénél egy szakadás éktelenkedett, kicsivel a hónaljrész alatt. A hivatalban két történet keringett erről a szakadásról. Volt, aki meg volt róla győződve, hogy golyó szakította fel az ötvenes években, egy jordániai megtorló légitámadás során. Mások azt mondták, hogy egy haldokló terrorista ujjai szakították fel, akit Shamron egy kairói sötét sikátorban fojtott meg. Shamron kötötte az ebet a karóhoz, hogy a valóság ennél sokkal prózaibb, vagyis, hogy a dzsekijét becsípte a kocsiajtó, és attól szakadt el. Persze a Hivatalban ezt senki nem vette komolyan.

>!
Coralie

– Ez csak egy fiú, akinek a szüleit lemészárolták, miközben az izraeli katonák csak bámultak, és nem tettek semmit.
– Ő nem egy fiú! Ő egy huszonöt éves fiatalember, aki segít Tariqnak embereket ölni.
– Te meg felhasználod, hogy elvezessen Tariqhoz, azért, amit Tariq valaha veled tett? Mikor lesz ennek vége? Amikor már nincs több kiontani való vér? Mikor, Gabriel?

>!
Coralie

– Attól nem lesz jobb, ha megölöd Tariqot. Az csak egy ábránd. Azt gondolod, olyan lesz ez, mint megjavítani egy képet: megtalálod a hibát, retusálod, és mintha csak megint minden a régi lenne? De az emberi lény az más. Igazándiból a képeknél sem működik a dolog soha tökéletesen. Ha jól megnézed, mindig észre lehet venni a retusálás nyomát. A forradások sosem múlnak el. A restaurátor nem gyógyítja meg a képet, csak eltakarja a sebeket.

>!
Coralie

Az igazság az volt, hogy Hivatalban senki nem tudta, hogyan is néz ki. Tariq. Hosszú évek óta most fog alkalom nyílni rá, hogy jól megnézze magának. Vajon magas vagy alacsony? Jóképű vagy átlagos? Vajon úgy néz ki, mint egy könyörtelen gyilkos? Hát persze hogy nem, gondolta Gabriel. Olyasvalaki lesz, aki teljesen beleolvad a környezetébe. Olyan lesz, mint amilyen én vagyok. Aztán elgondolkozott. Vagy vajon én is olyan vagyok, mint ő?

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Allon
>!
Coralie

Jaqueline érezte, hogyan dolgozik benne az akarat a szétmorzsolódás ellen. Beköszöntött a hírszerzési munka valósága. Ezelőtt olyan volt az egész, mint egy izgalmas kaland. Csak arc meg test kellett hozzá. De ez itt most Ari Shamron titkos háborújának az igazi oldala volt. Piszkos és erőszakos, ő meg bekerült a kellős közepébe.

>!
Coralie

A bosszú és a gyilkolás csak újabb bosszúhoz és gyilkoláshoz vezet. Minden megölt terrorista mögött ott várakozik egy kisgyerek, aki arra vár, hogy követ vagy fegyvert ragadjon. Olyan ez, mind a cápa fogai. Ha kitörik, új nő helyette.

>!
Coralie

Sokkal szívesebben harcolok esküdt ellenségeim ellen, mint az olyan ellenség ellen, aki barátként tetszeleg, miközben a megfelelő alkalmat lesi.

Kapcsolódó szócikkek: Gabriel Allon

A sorozat következő kötete

Gabriel Allon sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Ludlum: A Fantom
Jason Matthews: Vörös veréb
Tom Clancy: A kokain akció
Tom Clancy – Mark Greaney: Veszélyzóna
Jeff Abbott: Adrenalin
Robert Ludlum – Gayle Lynds: Altman-kód
Robert Ludlum: Janson küldetése
Ram Oren: Sylvia a Moszad-harcos
Robert Ludlum: A Chancellor kézirat
Robert Ludlum: A szenátor