Izmael (Izmael-trilógia 1.) 95 csillagozás

Daniel Quinn: Izmael Daniel Quinn: Izmael

„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.”
Ray Bradbury

"Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek.
Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó
Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel.
– Te vagy a… a tanár? – Habogtam.
Bólintott. – Én vagyok a tanár.
Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is.
Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse… (tovább)

Eredeti mű: Daniel Quinn: Ishmael

Eredeti megjelenés éve: 1995

>!
Katalizátor, Budapest, 2014
158 oldal · ISBN: 9786158014625 · Fordította: Trombitás Gábor
>!
Katalizátor, Budapest, 2013
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638778376 · Fordította: Trombitás Gábor · Illusztrálta: Baksa Gáspár
>!
Katalizátor, Budapest, 2008
228 oldal · ISBN: 9789638676290 · Fordította: Trombitás Gábor

1 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Peter Farb


Kedvencelte 33

Most olvassa 10

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

>!
Kkatja P
Daniel Quinn: Izmael

Remek és gondolatébresztő kis történet volt minden amerikai hatásvadászatával együtt, nekem tetszett a szuper intelligens gorillával folytatott párbeszéd is.

Igen, alaptételként meg kellene értenünk és el kell fogadnunk, hogy ez a világ NEM az embereké, nem azért vagyunk itt, hogy tönkretegyük, ledózeroljuk, és elpusztítsunk minden más életformát, ahogyan most tesszük, hogy nekünk jó legyen, mert enélkül nem tudunk/nánk JÓL élni. Miért nem lehet összhangban és békében meglenni a többi lénnyel, nem leuralni és elpusztítva más életformákat, csak azért mert nekünk így tartja kedvünk? Csak azért mert megtehetjük, mert „erősebbek” vagyunk? Ki hatalmazta fel az emberiséget erre? és ki állíthatja meg ezt a folyamatot, mielőtt tönkretéve mindent magunk körül, mi is elpusztulunk? Nem lenne sokkal jobb visszatérni a Meghagyók szelíd gyakorlatához és leküzdeni magunkban az Elvevők ostoba brutalitását, ami az emberi civilizáció összeomlásához vezet, ha így folytatjuk?

El kell ezeken erősen gondolkodnunk és hamar kitalálni a megoldást, ami lehet a vissza/kivonulás a természetbe, az önellátásra való berendezkedés csoportosan, az ökológia lábnyomunk csökkentése fogyasztásunk erős korlátozásával, pl. nem kell megvenni mindent, amit az orrunk alá dörgölnek, nem muszáj úgy élnünk és gondolkodnunk, ahogyan azt mások teszik vagy elvárják, legyünk kreatívak, és gondoljuk tovább a könyvben leírtakat, hogy méltóak lehessünk arra, hogy embernek születhettünk, ne pedig szégyellnünk kelljen!

>!
Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993
294 oldal · ISBN: 9630437430 · Fordította: Trombitás Gábor
>!
Chöpp 
Daniel Quinn: Izmael

Vegyes érzelmekkel viseltetem iránta. Az alapgondolat és a szándék kitűnő. A megvalósítás ramaty. Nagy kár érte! Bár, tekintve, hogy sokaknak tetszik – aminek nagyon örülök, mondom, a tartalma miatt –, talán eléri a célját: elvevő civilizációnk mélyrepülésének legalább tudatosulását, ha mást nem is.
Biztos rengeteget gondolkodott rajta a szerző, ki legyen a bölcs „mindenre” rávilágító mester. Biztos patthelyzetbe került azzal, hogy egy sem lehet az közülünk, hiszen mindannyian Kultúra Anya hazugságaiban cseperedtünk fel, így zombiként zuhanunk az Apokalipszis felé, anélkül, hogy tudnánk, hogy másként is lehetne. spoiler
Irodalomnak sajnos nem túl remek, mondanivalóját tekintve azonban jó szívvel ajánlom mindenkinek. Olyan nekem, mint Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak. Olvasni kell! Sejt és szövet szinten induljon el a változás. Közel sem vagyunk tökéletesek. Az isteni belátás nélküli önző tudás mindent és mindenkit elpusztít!

>!
imma A+P
Daniel Quinn: Izmael

a könyv második, és negyedik negyede érdekes volt. gondolatokat ébresztett, még ha nem is pontosan olyan gondolatokat, amiket az író szánt nekem. viszont az egész bosszantóan szájbarágós, és olyan értékeket próbál rám erőszakolni, amit fölösleges erőszakolni, alapvetően bennem vannak, én így nevelkedtem. érdekes eszmefuttatás, de nem ad válaszokat. szóval még mindig nem tudom, hogy is mentsem meg a világot. kimossam a tejes dobozokat, hogy be lehessen dobni a szelektívbe, vagy inkább spóroljam meg azt a vizet az unokáimnak? vagy vegyek egy tehenet?

csak egy egészen hangyányit eltúlzott képem a könyvről:

– érted?
– nem értem.
– (elmondja mégegyszer)
– most már értem. (elmondja ő is)
– nem, nem érted. (elmondja mégegyszer)
– értem. (elmondja mégegyszer)
– most már érted.
– értem.

21 hozzászólás
>!
Enccso
Daniel Quinn: Izmael

Egy környezetvédelmi kötelező olvasmány? tegye fel a kezét aki ezek után bármi jóra is számítana? De belevágtam és földhözvágott. Földhözvágott, hogy kimondott egy csomó olyan triviális dolgot amihez tényleg csak a szemellenzőt kéne kicsit arrébb csúsztatni. Összefésült egy halom dolgot amik belénk vertek az iskolában de mégsem értettük az összefüggéseket. Megmondta, hogyan váltsuk meg a világot? Hirtelen véres szájú környezetvédő lettem? Nem. De ezzel a szemléletváltással nekem annyit adott, amit nem sok más könyv még. Legalább majd ha bekövetkezik az elkerülhetetelen, én is hátradőlve konstatálhatom, hogy na megmondtam!

>!
kyarson
Daniel Quinn: Izmael

Alapmű a gondolkodó ember számára. engem megtanított arra, hogy bármit is hallok/látok/olvasok gondolkodjak el rajta , nézzem meg más szemszögből. Daniel Quinn sorait sem kell elhinni, el kell gondolkodni rajta. Mérföldkő.

>!
Video
Daniel Quinn: Izmael

Scott Adams God's Debris-éhez hasonlóan ebben a könyvben is egy „bölcs” és egy átlagos ember párbeszédét találjuk. A téma ezúttal a természetvédelem, és az előbbi könyvhöz képest sajnos itt is több tárgyi tévedéssel találkozunk. A szerző a „természeti törvény” fogalmát egészen sajátos értelmezésben használja, jóllehet nem nyilvánvaló, hogy egyszerűen téved, vagy egy új definíciót javasol rá. Hasonló a helyzet azzal, ahogyan a „van”-ból a „kell”-re következtet – ha jóindulatúak vagyunk, itt is gondolhatjuk azt, hogy nem szó szerint kell venni, amit mond. Nem tudok azonban jóindulatú lenni akkor, amikor (és ha el akarod olvasni a könyvet, akkor ennek a bekezdésnek a végét ugord át, mert lelövöm a poént) azt sugallja, hogy az evolúció irányított volt, vagy legalábbis szükségszerűen a komplexitás növekedése felé hat, és ennek megfelelően minden élőlénynél a tudatosság megjelenéséhez vezet. A tudomány jelenlegi állása szerint ez egyáltalán nem így van.

A fenti hibáktól eltekintve a szerző műveltnek tűnik, gondolatai érdekesek, és sok mindennel egyet tudok érteni velük. Sajnos nagyon sokszor úgy ad elő történeteket, mintha az abban szereplő emberek mindent tudatos választás útján döntenének el, s nem pedig játékelméleti, illetve evolúciós okokból történtek volna a dolgok úgy, ahogyan.

Bár a könyv helyenként nagyon vontatott, összességében véve kellemes élmény volt olvasni. Az általa feldolgozott témákat Jared Diamond részletesebben és tudományosabban taglalja Háborúk, járványok, technikák, valamint Összeomlás című könyvében.

>!
sajtkukac
Daniel Quinn: Izmael

Nem is tudom mikor került kezembe ez a könyv, az biztos, hogy az egyetemi évek alatt.
Életem első olyan könyve, mikoris este lefeküdtem olvasni és együltő helyemben elolvastam. Érdekes, mert mikor apukámnak odaadtam, ő alig bírta átrágni magát rajta, s talán nem is olvasta el végül.
Már nem emlékszem minden részletre, de azt tudom, hogy rám óriási hatással volt.
Mikor befejeztem a könyvet, úgy gondoltam, hogy ezt mindenkinek el kellene olvasnia a világon.
S mivel nem emlékszem minden részletre, ezért ma újra elolvasom… :)

2 hozzászólás
>!
Daniel_Cserhalmi IP
Daniel Quinn: Izmael

Valójában olyan volt, mint egy előadás, csak épp párbeszédes formában regénnyé szőve. Történet a fenntartható fejlődésről, a civilizációról, a fogyasztói társadalomról. Nekem sok újat nem mondott, de mindenképp elgondolkodtató. Egyedül a Biblia-magyarázat nem tetszett a 9. fejezetben. Meg nem értette, miért szükséges, hogy a Tanító egy gorilla legyen, akivel a „kommunikáció” elég nyakatekert. Egy egyszerű ember is megfelelt volna. Ettől függetlenül tényleg érdemes elolvasni, már csak azért is, mert akár megváltoztathatja a világról való gondolkodásunkat is.

>!
nimphea
Daniel Quinn: Izmael

Elgondolkodtató, nagyon aktuális és súlyos témát boncolgat.
Összességében nagyon tetszett, mégis négy csillag…Fél csillag levonás azért, mert rettenetesen szájbarágós időnként, nagyon zavart, hogy a főszereplő folyamatosan értetlenkedik. Másik fél csillag pedig azért, mert nekem túlságosan realista – bár ez szubjektív dolog.


Népszerű idézetek

>!
Chöpp 

A lázadást le sem kellett verni, egyszerűen csak divatirányzattá silányult.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lázadás
>!
Kkatja P

     – Gondolj csak bele! Egymilliárd év múlva, bármi vagy bárki is lesz itt akkor, azt fogja mondani: „Az ember? Ja igen, az ember! Milyen csodálatos teremtmény volt! Hatalmában állt az egész világot elpusztítani és mindnyájunk jövőjét a sárba taposni – de meglátta a fényt, még mielőtt túl késő lett volna, és visszahúzódott. Visszahúzódott, és megadta nekünk, többieknek az esélyt. Megmutatta mindnyájunknak, hogyan kell ezt csinálni, hogy a világ örökre kert maradjon. Az ember volt mindannyiunk számára a minta.”

269. oldal

2 hozzászólás
>!
Chöpp 

a világot nem egyetlen fajért teremtették

126. oldal

>!
Kkatja P

     – Szerinted a kultúrátok emberei közül kik akarják elpusztítani a világot?
     – Kik akarják elpusztítani? Amennyire én tudom, senki sem akarja elpusztítani.
     – És mégis pusztítjátok; mindnyájan nap mint nap hozzájárultok a világ pusztulásához.
     – Igen, ez így van.
     – Miért nem hagyjátok abba?
     – Az igazat megvallva, nem tudjuk, hogyan tegyük. – vontam meg a vállamat.
     – Egy civilizációs rendszer rabjai vagytok, mely jószerével kényszerít benneteket arra, hogy fennmaradásotok érdekében tovább pusztítsátok a világot.

35. oldal

>!
Kkatja P

     – Civilizáltnak lenni azt jelenti, hogy el kell pusztítanotok a világot?
(…)
     – Civilizáltnak lenni képtelenné tesz benneteket arra, hogy a körülöttetek levő élőlényeknek adjatok egy kis helyet, ahol azok élhetnek?

273. oldal

>!
Chöpp 

egyetlen faj sem teheti a világ életét a saját tulajdonává

126. oldal

>!
Chöpp 

Ha nem tudsz rájönni, mi tart fogva, a szabadulási szándék csakhamar zavarossá és hatástalanná válik.

31. oldal

>!
ciemat P

– Egy civilizációs rendszer rabjai vagytok, mely jószerivel kényszerít benneteket arra, hogy a fennmaradásotok érdekében tovább pusztítsátok a világot.

1. rész 6. fejezet

>!
Kkatja P

…a ti kultúrátokban annak a tudását értékelik, hogy mi a jó a termelés szempontjából. A Meghagyó kultúrákban ugyanilyen módon annak a tudását értékelik, hogy mi a jó az emberek számára. És valahányszor az Elvevők kiirtanak egy Meghagyó kultúrát, egy olyan bölcsesség, melyet végső soron az emberiség megszületése óta folyamatosan próbára tettek, végérvényesen eltűnik a világból, ugyanúgy, mint ahogy valahányszor egy élő fajt kiirtanak, egy végső soron az élet megszületése óta próbára tett életforma végérvényesen eltűnik a világból.

231. oldal

>!
Kkatja P

     – Jelenleg öt és félmilliárdan vagytok, és bár több millió ember éhezik, elég táplálékot termeltek hatmilliárd élelmezéséhez. És mivel elég táplálékot termeltek hatmilliárd ember számára, biológiai bizonyosság, hogy három-négy éven belül hatmilliárdan lesztek. Akkorra azonban (habár több millióan még mindig éhezni fognak), elég táplálékot fogtok termelni hat és fél milliárd földlakó számára – ami azt jelenti, hogy további három-négy éven belül hat és félmilliárdnyian lesztek.
(…)
E folyamat megállítása érdekében szembe kell néznetek azzal a ténnyel, hogy a tápláléktermelés növelése nem az éhezőket látja el élelemmel, csak a népességrobbanást gerjeszti.

155. oldal

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Izmael-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Adams: Gesztenye, a honalapító
Bertrice Small: Rosamund
Richard Bach: Jonathan, a sirály
W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete
Marie Lu: Az Örökfa
Jodi Picoult: Találj rám!
Lucy Daniels: Édes Charity
Catherine Anderson: Szélbe írt sorok
Lucy Daniels: Viharban
Steve Alten: Meg – Az őscápa