Izmael (Izmael-trilógia 1.) 125 csillagozás

Daniel Quinn: Izmael Daniel Quinn: Izmael

„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.”
Ray Bradbury

„Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek.
Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó
Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel.
– Te vagy a… a tanár? – Habogtam.
Bólintott. – Én vagyok a tanár.
Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is.
Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1995

>!
Katalizátor, Budapest, 2014
158 oldal · ISBN: 9786158014625 · Fordította: Trombitás Gábor
>!
Katalizátor, Budapest, 2013
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638778376 · Fordította: Trombitás Gábor · Illusztrálta: Baksa Gáspár
>!
Katalizátor, Budapest, 2009
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638778376 · Fordította: Trombitás Gábor

2 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Peter Farb


Kedvencelte 43

Most olvassa 10

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 57

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kkatja P>!
Daniel Quinn: Izmael

Remek és gondolatébresztő kis történet volt minden amerikai hatásvadászatával együtt, nekem tetszett a szuper intelligens gorillával folytatott párbeszéd is.

Igen, alaptételként meg kellene értenünk és el kell fogadnunk, hogy ez a világ NEM az embereké, nem azért vagyunk itt, hogy tönkretegyük, ledózeroljuk, és elpusztítsunk minden más életformát, ahogyan most tesszük, hogy nekünk jó legyen, mert enélkül nem tudunk/nánk JÓL élni. Miért nem lehet összhangban és békében meglenni a többi lénnyel, nem leuralni és elpusztítva más életformákat, csak azért mert nekünk így tartja kedvünk? Csak azért mert megtehetjük, mert „erősebbek” vagyunk? Ki hatalmazta fel az emberiséget erre? és ki állíthatja meg ezt a folyamatot, mielőtt tönkretéve mindent magunk körül, mi is elpusztulunk? Nem lenne sokkal jobb visszatérni a Meghagyók szelíd gyakorlatához és leküzdeni magunkban az Elvevők ostoba brutalitását, ami az emberi civilizáció összeomlásához vezet, ha így folytatjuk?

El kell ezeken erősen gondolkodnunk és hamar kitalálni a megoldást, ami lehet a vissza/kivonulás a természetbe, az önellátásra való berendezkedés csoportosan, az ökológia lábnyomunk csökkentése fogyasztásunk erős korlátozásával, pl. nem kell megvenni mindent, amit az orrunk alá dörgölnek, nem muszáj úgy élnünk és gondolkodnunk, ahogyan azt mások teszik vagy elvárják, legyünk kreatívak, és gondoljuk tovább a könyvben leírtakat, hogy méltóak lehessünk arra, hogy embernek születhettünk, ne pedig szégyellnünk kelljen!

>!
Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993
294 oldal · ISBN: 9630437430 · Fordította: Trombitás Gábor
Chöpp P>!
Daniel Quinn: Izmael

Vegyes érzelmekkel viseltetem iránta. Az alapgondolat és a szándék kitűnő. A megvalósítás ramaty. Nagy kár érte! Bár, tekintve, hogy sokaknak tetszik – aminek nagyon örülök, mondom, a tartalma miatt –, talán eléri a célját: elvevő civilizációnk mélyrepülésének legalább tudatosulását, ha mást nem is.
Biztos rengeteget gondolkodott rajta a szerző, ki legyen a bölcs „mindenre” rávilágító mester. Biztos patthelyzetbe került azzal, hogy egy sem lehet az közülünk, hiszen mindannyian Kultúra Anya hazugságaiban cseperedtünk fel, így zombiként zuhanunk az Apokalipszis felé, anélkül, hogy tudnánk, hogy másként is lehetne. spoiler
Irodalomnak sajnos nem túl remek, mondanivalóját tekintve azonban jó szívvel ajánlom mindenkinek. Olyan nekem, mint Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak. Olvasni kell! Sejt és szövet szinten induljon el a változás. Közel sem vagyunk tökéletesek. Az isteni belátás nélküli önző tudás mindent és mindenkit elpusztít!

Enccso>!
Daniel Quinn: Izmael

Egy környezetvédelmi kötelező olvasmány? tegye fel a kezét aki ezek után bármi jóra is számítana? De belevágtam és földhözvágott. Földhözvágott, hogy kimondott egy csomó olyan triviális dolgot amihez tényleg csak a szemellenzőt kéne kicsit arrébb csúsztatni. Összefésült egy halom dolgot amik belénk vertek az iskolában de mégsem értettük az összefüggéseket. Megmondta, hogyan váltsuk meg a világot? Hirtelen véres szájú környezetvédő lettem? Nem. De ezzel a szemléletváltással nekem annyit adott, amit nem sok más könyv még. Legalább majd ha bekövetkezik az elkerülhetetelen, én is hátradőlve konstatálhatom, hogy na megmondtam!

anett86>!
Daniel Quinn: Izmael

Nem egy könnyed kis olvasmány, nem is haladtam túl gyorsan vele. Egy szórakoztató, nem igazán elgondolkodtató hasonló hosszúságú könyvet általában néhány óra alatt elolvasok.
A téma nagyon szuper, bárcsak többen olvasnánk ilyen könyveket. Viszont szerintem az a baj ezekkel a művekkel, hogy aki egyébként is gondolkodik meg fogékony és nyitott ezekre a témákra, mint fenntartható fejlődés, civilizáció, hová tart az emberiség / társadalmunk stb., azoknak nem tartalmaz túl sok újdonságot, akit meg nem érdekel, az úgyse fogja a kezébe venni. Bár lehet, hogy csak én gondolkodom ilyen negatívan erről, mindenesetre a könyv se vázol fel túl fényes jövőt számunkra.

kyarson>!
Daniel Quinn: Izmael

Alapmű a gondolkodó ember számára. engem megtanított arra, hogy bármit is hallok/látok/olvasok gondolkodjak el rajta , nézzem meg más szemszögből. Daniel Quinn sorait sem kell elhinni, el kell gondolkodni rajta. Mérföldkő.

Daniel_Cserhalmi IP>!
Daniel Quinn: Izmael

Valójában olyan volt, mint egy előadás, csak épp párbeszédes formában regénnyé szőve. Történet a fenntartható fejlődésről, a civilizációról, a fogyasztói társadalomról. Nekem sok újat nem mondott, de mindenképp elgondolkodtató. Egyedül a Biblia-magyarázat nem tetszett a 9. fejezetben. Meg nem értette, miért szükséges, hogy a Tanító egy gorilla legyen, akivel a „kommunikáció” elég nyakatekert. Egy egyszerű ember is megfelelt volna. Ettől függetlenül tényleg érdemes elolvasni, már csak azért is, mert akár megváltoztathatja a világról való gondolkodásunkat is.

Video>!
Daniel Quinn: Izmael

Scott Adams God's Debris-éhez hasonlóan ebben a könyvben is egy „bölcs” és egy átlagos ember párbeszédét találjuk. A téma ezúttal a természetvédelem, és az előbbi könyvhöz képest sajnos itt is több tárgyi tévedéssel találkozunk. A szerző a „természeti törvény” fogalmát egészen sajátos értelmezésben használja, jóllehet nem nyilvánvaló, hogy egyszerűen téved, vagy egy új definíciót javasol rá. Hasonló a helyzet azzal, ahogyan a „van”-ból a „kell”-re következtet – ha jóindulatúak vagyunk, itt is gondolhatjuk azt, hogy nem szó szerint kell venni, amit mond. Nem tudok azonban jóindulatú lenni akkor, amikor (és ha el akarod olvasni a könyvet, akkor ennek a bekezdésnek a végét ugord át, mert lelövöm a poént) azt sugallja, hogy az evolúció irányított volt, vagy legalábbis szükségszerűen a komplexitás növekedése felé hat, és ennek megfelelően minden élőlénynél a tudatosság megjelenéséhez vezet. A tudomány jelenlegi állása szerint ez egyáltalán nem így van.

A fenti hibáktól eltekintve a szerző műveltnek tűnik, gondolatai érdekesek, és sok mindennel egyet tudok érteni velük. Sajnos nagyon sokszor úgy ad elő történeteket, mintha az abban szereplő emberek mindent tudatos választás útján döntenének el, s nem pedig játékelméleti, illetve evolúciós okokból történtek volna a dolgok úgy, ahogyan.

Bár a könyv helyenként nagyon vontatott, összességében véve kellemes élmény volt olvasni. Az általa feldolgozott témákat Jared Diamond részletesebben és tudományosabban taglalja Háborúk, járványok, technikák, valamint Összeomlás című könyvében.

Míriel>!
Daniel Quinn: Izmael

Micsoda szókratészi gorilla vagy gorillai szókratész… A mondanivalón biztosan nagyon megborultam volna ilyen 15 évesen, mostani fejemmel annyira nem nagy szám, de persze mindig jó újra és újra szembesülni ezzel a konkrét témával is, meg általában mindennel, ami megkérdőjelezi a némán elsajátított világmagyarázatainkat.

sajtkukac>!
Daniel Quinn: Izmael

Nem is tudom mikor került kezembe ez a könyv, az biztos, hogy az egyetemi évek alatt.
Életem első olyan könyve, mikoris este lefeküdtem olvasni és együltő helyemben elolvastam. Érdekes, mert mikor apukámnak odaadtam, ő alig bírta átrágni magát rajta, s talán nem is olvasta el végül.
Már nem emlékszem minden részletre, de azt tudom, hogy rám óriási hatással volt.
Mikor befejeztem a könyvet, úgy gondoltam, hogy ezt mindenkinek el kellene olvasnia a világon.
S mivel nem emlékszem minden részletre, ezért ma újra elolvasom… :)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Chöpp P>!

a világot nem egyetlen fajért teremtették

126. oldal

Chöpp P>!

A lázadást le sem kellett verni, egyszerűen csak divatirányzattá silányult.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lázadás
Kkatja P>!

     – Gondolj csak bele! Egymilliárd év múlva, bármi vagy bárki is lesz itt akkor, azt fogja mondani: „Az ember? Ja igen, az ember! Milyen csodálatos teremtmény volt! Hatalmában állt az egész világot elpusztítani és mindnyájunk jövőjét a sárba taposni – de meglátta a fényt, még mielőtt túl késő lett volna, és visszahúzódott. Visszahúzódott, és megadta nekünk, többieknek az esélyt. Megmutatta mindnyájunknak, hogyan kell ezt csinálni, hogy a világ örökre kert maradjon. Az ember volt mindannyiunk számára a minta.”

269. oldal

2 hozzászólás
Kkatja P>!

     – Civilizáltnak lenni azt jelenti, hogy el kell pusztítanotok a világot?
[…]
     – Civilizáltnak lenni képtelenné tesz benneteket arra, hogy a körülöttetek levő élőlényeknek adjatok egy kis helyet, ahol azok élhetnek?

273. oldal

Chöpp P>!

egyetlen faj sem teheti a világ életét a saját tulajdonává

126. oldal

Kkatja P>!

     – Szerinted a kultúrátok emberei közül kik akarják elpusztítani a világot?
     – Kik akarják elpusztítani? Amennyire én tudom, senki sem akarja elpusztítani.
     – És mégis pusztítjátok; mindnyájan nap mint nap hozzájárultok a világ pusztulásához.
     – Igen, ez így van.
     – Miért nem hagyjátok abba?
     – Az igazat megvallva, nem tudjuk, hogyan tegyük. – vontam meg a vállamat.
     – Egy civilizációs rendszer rabjai vagytok, mely jószerével kényszerít benneteket arra, hogy fennmaradásotok érdekében tovább pusztítsátok a világot.

35. oldal

Chöpp P>!

Ha nem tudsz rájönni, mi tart fogva, a szabadulási szándék csakhamar zavarossá és hatástalanná válik.

31. oldal

Biedermann_Izabella>!

Sajnálatos történet ez a tiétek, a reménytelenség és az értelmetlenség története, olyan történet, melyben szó szerint nincs mit tenni. Az ember romlott, tehát továbbra is elrontja azt, aminek Paradicsomnak kellene lennie, és ez ellen nem tehettek semmit. Nem tudjátok, hogyan kell úgy élni, hogy véget vessetek a Paradicsom rongálásának, s ez ellen nem tehettek semmit. Tehát rohantok hanyatt-homlok a katasztrófa felé, s mindössze annyit tehettek, hogy figyelitek a közeledését.

98. oldal

Chöpp P>!

Valójában persze a titokzatos tudás nem létezik; senki nem tud semmi olyasmit, amit ne lehetne megtalálni a könyvtárak polcain. De én ezt akkor még nem tudtam.

13. oldal

Kkatja P>!

…a ti kultúrátokban annak a tudását értékelik, hogy mi a jó a termelés szempontjából. A Meghagyó kultúrákban ugyanilyen módon annak a tudását értékelik, hogy mi a jó az emberek számára. És valahányszor az Elvevők kiirtanak egy Meghagyó kultúrát, egy olyan bölcsesség, melyet végső soron az emberiség megszületése óta folyamatosan próbára tettek, végérvényesen eltűnik a világból, ugyanúgy, mint ahogy valahányszor egy élő fajt kiirtanak, egy végső soron az élet megszületése óta próbára tett életforma végérvényesen eltűnik a világból.

231. oldal


A sorozat következő kötete

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Izmael-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: Tuf utazásai
Richard Bach: Illúziók
Richard Bach: Jonathan, a sirály / Jonathan Livingstone Seagull
Bernard Malamud: Isteni kegyelem
Sarah J. Maas: Queen of Shadows – Árnyak királynője
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Katherine Arden: A boszorkány éjszakája
Frances Hodgson Burnett: A padlásszoba kis hercegnője
Marie Lu: Az Örökfa
W. Bruce Cameron: Társ a bajban