B ​története (Izmael-trilógia 2.) 22 csillagozás

Szellemi és lelki kaland
Daniel Quinn: B története

Daniel ​Quinn Izmaelje elnyerte a Turner Tomorrow Ösztöndíjat, amely a világ globális problémáira építő és határozott megoldást kínáló regénynek jár. A rendkívüli mű bestsellerré és egy kibontakozó szellemi mozgalom testamentumává vált. Quinn a B történetében, az Izmael folytatásában, e figyelemre méltó és nyugtalanító, meglepő gondolatokkal teli új regényben továbbviszi az Izmael üzenetét.

Az Izmael megmutatta nekünk: hogyan lettek ilyenek a dolgok.
A civilizációnkkal nem „valami baj van”, hanem alapjaiban, a lényegét tekintve hibás.
A B története bebizonyítja, hogy a világot nem régi gondolkodásmódú emberek fogják megmenteni új programokkal – ha a világ egyáltalán megmenekül –, hanem új gondolkodásmódú emberek programok nélkül.
Röviden: van egy jó meg egy rossz hír.
A rossz az, hogy az emberiség ezen az úton haladva szükségszerűen elpusztul.
A jó hír az, hogy az útról való letéréshez nem emberi természetünket kell megváltoztatni (ami… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1996

>!
Katalizátor, Budapest, 2015
ISBN: 9786158014656 · Fordította: Trombitás Gábor
>!
Katalizátor, Budapest, 2008
328 oldal · ISBN: 9789638778338 · Fordította: Trombitás Gábor

Enciklopédia 2


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

brácsa_lant>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

„A világot nem régi szemléletű emberek fogják megmenteni új programokkal. Ha a világ megmenekül, új szemléletű emberek fogják megmenteni – programok nélkül”

Nem tudom hova tenni ezt a könyvet.
Ismerőseim egy bizonyos körében Quinn-nek valóságos kultusza van, és ők nagyon okos és jó emberek, úgyhogy biztos van benne valami. El is olvastam rögtön a könyv után Birtalan Balázs vonatkozó írását, és aztán még a blogján a témáról kialakult kommentvitát is, hogy jobban értsem, ők hogy értik.

Mert bennem az maradt a könyv végére, hogy ez egy leegyszerűsítő és hatásvadász valami. Épít az olvasóban felébreszthető forradalmár lélekre és szektásodási hajlamra (bennem van ilyen, nem tudom, mások hogy vannak vele), és a forradalmárságnak egy viszonylag könnyű és vidám útját ajánlja fel, miszerint ő örömhírt hozott, az emberiséggel mégsincs baj, csak a mi kultúránkkal van baj, és amint belátjuk, hogy az emberek egy más szemlélettel (és más kultúrák sokaságaiban) teljesen jól tudtak élni nálunk sokkal hosszabb ideig, onnantól minden rendben lesz; az újrahasznosítási, népességszabályozási stb. programok lényegtelen, szükségtelen apróságok ehhez a szemléletváltozáshoz képest.

A szemléletváltással nem lenne egyébként bajom, ha látnám, hogy milyen gyakorlati, viselkedésbeli következményei vannak, de erről a könyv egy szót sem szól. Most vagy én spoiler ahhoz, hogy ezt aktívan le tudjam vezetni magamnak, vagy mégis hatékonyabban is meg lehet közelíteni ezt a problémát (vagy mondjuk így: máshogy is meg lehet közelíteni hatékonyan ezt a problémát), mint ahogy B teszi.

Szerintem az, hogy a természet része vagyunk, függünk tőle és nem jár nekünk korlátlan fogyasztás a javaiból mások (akár a jelenbeli többi ember, akár a jövő generációk, akár a nem-emberi élőlények) kárára, a természettudományok mai állásából világos. Nem élünk már abban a Nagy Felejtésben, ami szerint minden értünk teremtetett, hogy uralkodjunk rajta, és a jelenlegi kultúránk az emberiség egyetlen helyes útja (na jó, utóbbiban azért még jórészt benne élünk). A természet önmagában való értéke és az ember természetet befolyásoló cselekedeteinek az erkölcs tárgyává válása is megjelent már az etikai diskurzusban. Ezek együtt szerintem ugyanazt az eredményt adják, mint a Quinn-féle szemlélet, ami nem világos, hogy mennyire és hogyan akar visszatérni az animizmushoz és a törzsi kultúrákhoz, és így sokkal kevésbé egyértelmű következményekkel jár arra nézve, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan kell helyesen élni, mint az említett tudományok és filozófiák.

Birtalan Balázs szerint egyenesen nincs szükség erkölcsi válaszra (pedig épp az eheti felelősségetikai szemináriumon kezdtem sejteni, hogy néz ki a világ jelenlegi helyzetére adott erkölcsi válasz). Sőt, az egyébként jóindulatú és bátor és bölcs, és általam nagyon tisztelt Birtalan Balázs még azt is leírja, hogy az emberek nemfogyasztása nem állítja meg a fogyasztói társadalmat, és „ha valakinek az alapbeállítottsága az, hogy a világ arra való, hogy abban először is kifejlődjék az ember (és hogy rendet rakjon végre benne), másodszor pedig, hogy az embert eltartsa – az fogyasszon akármilyen keveset, éljen bármilyen környezettudatosan, valójában a probléma része marad. Ha viszont úgy szemléli a világot, mint ami teljesen rendben van úgy, ahogy van (emberrel vagy ember nélkül), és önmagára úgy tekint, mint akinek pontosan ugyanakkora jussa van a létezésre, mint bármely más élőlénynek – akkor járjon bár autóval, állítson bár karácsonyfát, csomagolja be jó sok papírba a karácsonyi ajándékot, hosszú távon akkor is a megoldás részévé vált, mert szemléletmódja szerint nem tekinti sajátjának a világ javait.”
Itt Takács-Sánta Andrásra szeretnék hivatkozni, aki kimondta, hogy a szándéka szerint környezettudatos viselkedés nem feltétlenül környezetkímélő a hatásaiban, és fordítva. BB és TSA között a szándéketika és a következményetika különbségét látom (ez nyilván durva leegyszerűsítés, egyikük sem szélsőséget képvisel), és ebben a kérdésben lehetőleg a középút, de mindenesetre inkább a következmények hangsúlyozása mellé állok. Ha Quinn könyve ilyen jó és okos embereknél, mint BB, sem éri el a cselekvésig menő hatást, akkor nem alkalmas a magának kijelölt célra, nem fogja megmenteni a világot.

2 hozzászólás
Bartha_Helga>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Lehet, hogy azért, mert megírása óta több év telt el, de azok a tények, amelyeket leír, már nem okoznak újdonságot és mondhatom, hogy beszélek is róluk, tanítom is őket, ahányszor csak felmerül a kérdés (sajnos nem tananyag, kevesebb szó esik róla, mint szeretném…).
Ami nagy hibája, hogy ugyan megmondja, hogy mi a baj, mi lesz a következmény (kissé hatásvadász stílusban, nekem sokszor sok volt és felesleges), de nem ad kézzel fogható megoldási lehetőséget.

Eta IP>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Az Izmael után egész mást vártam: valamit, ami gondolkodásra késztet. Erre kaptam egy Dan Brown-utánérzést katolikus egyházi világösszeesküvéssel fűszerezve. Gondolatok ebben is voltak, de itt már érződött az írón, hogy magát a világ problémái fő megoldásának tartja.

Köszönöm, nem kérem.

4 hozzászólás
Morpheus>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Kevésbé volt meggyőző, mint az Izmael, és látszik, hogy egy kissé elfogult Daniel Quinn.
De ismét sokat tanultam tőle, a festmény nemcsak új színekkel gyarapodott, hanem némileg át is alakult bennem.
Írok azért a könyvről is valamit.
B Úr! Sajnálom, de nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, azaz nem mehetünk vissza az animisztikus törzsek idejébe. Igaz, nem túl sok jót lehet elmondani az utóbbi tízezer évről, de azért én nem öntöm ki a fürdővízzel együtt a gyereket. Igaz, hogy próbáljunk meg törzseket alakítani magunk körül, saját magunk által lefektetett szabályokkal, amelyek nemcsak nem Elvevők, hanem túl is lépünk ezáltal nemcsak a jelenlegi, hanem az elmúlt emberiségen is. Ha ön B, én C kívánok lenni.

Enccso>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Talán nem volt benne annyi újdonság mint az első részben, és sok történet ezt már mindtha hallottam volna színezetet kapott, de még ebben az új csomagolásban is jó volt újraolvasni. Olvasmányos volt, az eőző résszel nekem nagyon jól kiegészítik egymást

essence032>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Jobban tetszett, mint az Izmael. Talán azért, mert jobban felkavart azzal, hogy láttam leírva azt, amit régóta érzek, csak nem bírtam megfogalmazni, mert sosem állt össze ennyire a kép a sok apró részletből. És talán azért is, mert lényegesen több történet került bele, mint az Izmaelbe.

Emilszam>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

teljesen nyilvánvaló, de nehezen feldolgozható üzenete van számomra. Nehezebben olvastam el, mint az Izmaelt, azt többször is olvastam. Nem értettem benne a krimi vonulatot. Miért volt erre szükség!? Mindenesetre várom a 3ik részt…

kriss556>!
Daniel Quinn: B története

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Szerintem azért van benne ez a krimi és összeesküvéses vonal, hogy egy szélesebb közönséghez juttasa el ugyanazt az üzenetet amit az előző könyvében (is) megfogalmazott.
A „trilógia” harmadik része talán az űrben fog játszódni… :)
Mindent egybevéve én nem bántam meg hogy elolvastam, jó kis könyv..


Népszerű idézetek

Morpheus>!

…Mivel a törzsi törvény elavult, semmi más nem maradt hátra ekkor, csak elkezdeni törvényeket kitalálni
…A törzsi törvények soha nem kitalált törvények, hanem mindig elfogadott törvények.
…A kitalált törvényhez – ami csak meghatározza a bűnöket és a büntetéseket – egyáltalán nem hasonlíthatóan a törzsi törvény működő valami.
…Nem lehet elégszer elmondani, hogy nincs egyetlen helyes út az életre az emberek számára; ez csak a történelem által valaha létrehozott leggyilkosabb és legártalmasabb kultúra téveszméje.

316. és 320. o.

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

1 hozzászólás
Morpheus>!

Ha a világ megmenekül, nem régi látomással rendelkező emberek fogják megmenteni új programokkal. Ha a világ megmenekül, olyan emberek fogják megmenteni, akiknek új látomásuk van, és nincsenek programjaik. Azért, mert a látomás önmagát terjeszti, és nincs szüksége programokra.

159. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Morpheus>!

[…] a totalitárius mezőgazdaság nem élelmiszerről szól, hanem hatalomról – hatalom afelett, hogy ki él és ki pusztul el a világban.
[…] Mindaz, amit mi eszünk, élhet, viszont mindannak ami a táplálékunkat eszi, el kell pusztulnia – és nem csupán eseti alapon.

101. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
Morpheus>!

Az a pozitív visszacsatolás, amelyet az élelmiszer-termelés forradalmában működni látunk. A megnövekedett népesség a tápláléktermelés növelésére ösztönöz, ami növeli a népességet. Több táplálék, több ember. Több ember, több táplálék. Több táplálék, több ember. Több ember, több táplálék. Több táplálék, több ember. Pozitív visszacsatolás. Rossz, veszélyes dolog.

299. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Morpheus>!

A tény, hogy népességünk évről évre tovább növekedik, bizonyítja azt, hogy évről évre több táplálékot termelünk.

306. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Morpheus>!

A mi őseink valami hasonló eredményt értek el az emberi élet első hárommillió éve folyamán: Megtanulták, hogyan éljenek emberként – hogyan éljenek jól, hogyan legyen nagyszerű életük. Kifejlesztettek egy életmódot, amely egyedülállóan emberi volt, teljes mértékben különbözött az összes többi főemlős életmódjától, olyan lények életmódját, melyek képesek költészetre, filozófiára, zenére, táncra, mitológiára, művészetre és számos technikai jellegű újításra.

113. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Morpheus>!

Az Elvevők* alapvető tévedése az, hogy magát az emberiséget arra tervezték – s ezáltal arra rendeltetett –, hogy azzá váljon, amik mi vagyunk.
…Mivel azt képzeljük, hogy azok vagyunk, akikké válni Isten rendelte az emberiséget, azt feltételezzük, hogy a történelem előtti őseink megpróbáltak velünk azonosak lenni, de egyszerűen nem voltak meg az eszközeik és technikáik, hogy ez sikerüljön nekik.

*A jelenlegi civilizációs forma támogatói.

133. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Morpheus>!

…ez az Elvevő látomás: A világot az emberért teremtették, az embert pedig arra, hogy meghódítsa és uralja azt.

155. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

2 hozzászólás
Morpheus>!

Előfordult, hogy egy faj megpróbált a korlátolt vetélkedés törvényét megsértve élni. Jobban mondva egy alkalommal előfordult ez, egy emberi kultúrában – a mienkben. Erről szól az élelmiszer-termelés forradalma. Pontosan ez a totalitárius mezőgazdaság lényege: üldözzük a vetélytársainkat, megsemmisítjük a táplálékukat és megtagadjuk táplálékhoz jutásukat. Ettől totalitárius.

158. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland

Morpheus>!

Mivel hatmilliárdnyian egy evolúciós szempontból nem tartós stratégiát űzünk, alapjaikban támadjuk épp azokat az ökológiai rendszereket, amelyek életben tartanak bennünket.
…Jelenleg körülbelül két nemzedéknyire vagyunk attól, hogy befejezzük azt a munkát, amelynek következtében e nem tartós stratégia eltűnik.

158. oldal

Daniel Quinn: B története Szellemi és lelki kaland


A sorozat következő kötete

Izmael-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Kurt Vonnegut: Időomlás
Kurt Vonnegut: Időomlás / Timequake
Mark Helprin: Téli mese
Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
Marina Gyacsenko – Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a Teremtés növendékei
Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Rick Riordan: Neptunus fia