Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Virágot Algernonnak 3771 csillagozás

A harminckét éves Charlie Gordon, aki a szellemileg visszamaradt felnőttek iskolájába jár, önként veti alá magát egy veszélyes orvosi kísérletnek. Csak homályosan érti, hogy mi is fog vele történni, de egyvalamiben biztos: okos akar lenni. Úgy véli, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy az emberek értékeljék és szeressék. De a kísérlet egész más eredménnyel jár, mint amire számított. Charlie előmeneteli jelentéseiből megismerhetjük a szinte analfabéta, melegszívű ember útját az emberektől elidegenítő zsenialitás elefántcsonttornyáig, majd azon túl is.
A Virágot Algernonnak először novellaként jelent meg 1959-ben, később bővítette Keyes regénnyé. Az írás elnyerte mind a Hugo-, mind a Nebula-díjat, és számos filmes és színpadi feldolgozása készült. Megjelenése óta huszonhét nyelvre fordították le, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Mindez azt mutatja, hogy Keyes műve az eltelt évtizedek alatt cseppet sem kopott meg, ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1966
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa · Lektúra könyvek Kriterion · Keyes Alexandra
Enciklopédia 48
Szereplők népszerűség szerint
Charlie Gordon · Algernon · Miss Kinnian · Dr Strauss
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 1607
Most olvassa 127
Várólistára tette 1249
Kívánságlistára tette 1106
Kölcsönkérné 13

Kiemelt értékelések


érdekes könyv vótez az eszemet is megpiszkáltta meg ojjan komoj gondolattyaim lettek tölle. abba a naggyon okos csárliba meg belé zúgtam aztat hiszem. lágyész ez a keyes


Micsoda egy elképesztően jó könyv ez! Hidegrázós az első oldaltól az utolsóig. Minden egyes momentuma elgondolkodtatott és felzaklatott. A múlt és jelen szívbemarkoló összefonódása, a főhős percről percre történő állapotváltozása, az egér szerepe mind-mind hihetetlen erős hatással volt rám. Ez tipikusan egy olyan könyv, amit mindenkinek el kellene olvasnia nemtől, kortól függetlenül! Kötelező olvasmánnyá tenném középiskolában.


Virágot kell vinnem Algernonnak, Charliet pedig sírva megölelni.
Rég illett volna kiolvasni ezt a könyvet, sőt éreztem is, hogy Keyes ezzel a kötettel kicsiszívemhez fog szólni. Megtörtént.
Charlie életútját mindenkinek meg kell ismernie és ízlelnie, akiben van egy csipetnyi empátia, vagy szociális érzékenység. Számomra mindenek mellett talán épp azok a részek voltak a legsúlyosabbak, amikor a múltbeli tapasztalatok, események, sérelmek vannak elmesélve.


Amikor 16 éves voltam, egy szakmai órán az oktatónk mesélt három könyvről. Az egyik az Előttem az élet, a másik a Virágot Algernonnak, a harmadik pedig az Aranyketrec. Akkor határoztam el, h elolvasom ezeket a könyveket. Az Előttem az élet azóta az egyik kedvencem. Most ez is az lett.
Nem tudom leírni, mit érzek. Nagyon szíven ütött Charlie sorsa. És a stílus, ahogy Keyes ír… Együtt jártam végig a poklot és a kánaánt a főhőssel. Valami fantasztikus élmény!
Köszönöm Marika néninek!


Dr. Strauss aszongya lekel irnom eszt az értélelést. Az elején rosz a hejesírás, de Charlie boldog, mert mindenki szereti és sok a barát ja. Asztán minden megváltozik. „Ez az értelem éket vert közém és mindazok közé, akiket ismertem és szerettem, és kiűzött a pékségből. Magányosabb vagyok, mint azelőtt bármikor. Szeretném tudni, mi lenne, ha Algernont visszatennék a nagy ketrecbe, a többi egér közé. Ellene fordulnának?” Asztán viszaolvasom amit irtam és asztat már alig értem, mert ojan szavakat használtam amiket nem is értek és már hamar elfáradok csak ne felejcsek el olvasni és egyre roszabul érzem magam. Tegyetek virágot Algernon sirjára a hatsoudvarba.
spoiler
Ez valami bődületesen jó könyv. Azt hiszem többé nem tudom elolvasni, mert belehalnék.


Zseniális könyv az emberi lélekről, természetről és a világhoz illetve egymáshoz való viszonyunkról…
Keyes egyedi, felkavaró de mégis magával ragadó módon festi le az emberi élet körforgását – rendhagyó történet ez, egy alapigazsággal:
„Különös dolog a tanulás; minél tovább haladok, annál több olyan dolgot látok, aminek eddig a létezéséről sem tudtam. Röviddel ezelőtt még ostobán azt gondoltam, hogy mindent meg tudok tanulni, a világ minden tudományát. Most csupán azt remélem, hogy tudomást vehetek a létezéséről, és felfoghatok egy szemernyit belőle.”


Ez a történet tökéletes, zseniális, hatalmas, és még sorolhatnám az egyéb dicsérő szavakat. Már az első pillanattól fogva magával ragadott, és még a negyedénél sem jártam, mikor tudtam, hogy ez kedvenc lesz. Ez a könyv alapjaiban változtatja meg az ember világképét. Ha leveszünk róla minden kissé irracionálisnak tűnő cselekményszálat, akkor ráébred az ember, hogy ez mennyire általános érvényű, minden egyes korban valószerű történet.
Végig fájdalmat éreztem, mikor szóba került, hogyan kezelik a csökkent értelmi szinttel rendelkező embereket. Végig azon gondolkoztam, hogy ez nem egy fikció, hiszen nap mint nap találkozunk az efajta kirekesztéssel. Én nem akarom, hogy Charlie-t elutasítsák, nem akarom, hogy kirekesszék, nem akarom, hogy másképp nézzenek rá. Hiszen annyi Charlie van a világban, és ezt nem bántásként mondom. Csak azért, mert valaki más, még nem kell kizárni a társadalomból.
Leginkább Charlie édesanyját tudtam elítélni a történetben. Csak mert a fia nem rendelkezik akkora IQ-val, mint szeretné, nem helyes lemondani róla. Ezt embertelennek tartottam.
Úgy érzem, nagyon összevissza az értékelésem, nem tudok értelmesen gondolkozni ezután a könyv után. Óriási benyomást tett rám. A körforgás, amit bemutat, maga az egész történet, csodálatos volt.
Szívszorító, magával ragadó, szeretnivaló. Én szerettem Algernont, és szerettem Charliet. Nem is igazán tudom megfogalmazni, amit érzek. Ezt olvasva, sokkal inkább elítélem azokat, akik gúnyt űznek bármilyen fogyatékkal élő emberből.


csárli kordon ety szelemileg natyon visza maradot de natyonjo lelkü ember akin ety tudományos kisértetet halytanak végre aminek hatásá ra csárli inteligenciálya rohamo san emejkedni kezd és az adig boldogéletet élö csárli számára fokozatos an kinyilik a vijág minden örömével és szomjúságával és csárlinak aprán ként rákell ébrednije ara hoty sokkal boldogabb volt amikoj nem voltokos mert akkor amikor még buta volt sokkal több barátja volt nekiés sokkal több vidámság és nevetés voltaz életében demost hogy megokosították és napról napra kezd egyre intelligensebb lenni, és kezd mindinkább felfesleni előtte a világ és az őt körülvevő emberek roppant álságos, mérgező szövevénye, arra az igencsak elkeserítő felfedezésre jut, hogy minél magasabb egy ember IQ-ja, és ennek következtében minél több mindent észlel akár közvetlenül, akár közvetetten a körülötte történő eseményekből, annál inkább válik boldogtalanná, és hogy ez így van-e, arról hosszan lehetne vitatkozni, de ha engem kérdeztek, én könnyűszerrel tudok azonosulni Keyes ebbéli álláspontjával, noha nyilvánvalóan ez nem ennyire fekete és fehér, azért van benne igazság, hiszen gondoljunk csak a szertelen gyermekkora: az emberi lét édes, felszabadító tudatlanságban lezajló szakaszára, és állítsuk párhuzamba (mihelyst gondosan lefejtettük róla a hosszú évek alatt rárakódott, megpimpósodott, csillámporos kérget) Charlie Gordon kísérlet előtti állapotával, és máris mindenki eldöntheti maga, van-e igazság abban, amit a könyv, amit Keyes állít: vajon boldogabb lehet-e az ember, ha minél kevesebbet tud a világ viseltes dolgairól, és vajon evidens, törvényszerű-e ennek az ellentettje fordított esetben?
utoirat: aszt viszont nemigazán értem, hogy mért nem szerep el ez a könny sem az ezeregykönnylistán sem pedig az iskojai tanyaagban legaláb az ajánlott irodajmi té telek közöt télleg nem értem mert ha van könny aminek ott a heje mind két listán akkó azez mert ez ety natyon csotálatos fantasz ti kus érzékeny itő könny hugó és nebuja dijat is kapott érte ez a keyes ami nem semi szoval olvasátok olvas átok de natyon fontos hoty sebkendő is letyen a kezetek ugyében mert ezensokat lehet sírni bizonyám
Népszerű idézetek




Az intelligencia az emberiség egyik legnagyobb adománya. De a tudásra való törekvés túlságosan is gyakran kiszorítja a szeretetre való törekvést.
217. oldal, 16. Előmeneteli jelentés (Árkádia, 1988)





Van egy ujj nyulábam és egy szerecsne pézem és még egy picike maratt abol a varázs porbol és talán ezek segittenek.
251. oldal (Kriterion, 1979)




Ha okos vagy egycsomo barátod lehet akivel beszélgethecc és sose vagy magányosan egyedül fojton.
19. oldal (Alexandra, 2014)




[…] az alázat és a szerénység már hiányzik belőlem. Megtanultam, hogy ezekkel milyen keveset lehet elérni ezen a világon.
217. oldal (Árkádia kiadó, Bp. 1988)
Említett könyvek
- Daniel Defoe: Robinson Crusoe
- F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
- John Milton: Elveszett Paradicsom
- Miguel de Cervantes: Don Quijote
- Platón: Állam
- Theodore Dreiser: Amerikai tragédia
- Thomas Wolfe: Nézz vissza, angyal!
Ezt a könyvet itt említik
- Abbi Waxman: Egy könyvmoly élete
- Ákody Zsuzsa: Lélekrablók
- Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 2. – Tanulás és emlékezés
- Csíky Antal: Remélem, hogy vagy
- Esze Dóra: Bodzagőz
- John Elder Robison: Nézz a szemembe
- Nicola Yoon: Minden, minden
- Popper Péter: Érteni és elengedni
- Richard Powers: Égig érő történet
- Richard Powers: Rémület
- Sághy Ildikó: Szerelemtől a színpadig
- Stephen King: Billy Summers
- Stephen King: Végítélet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Robert Merle: Védett férfiak 87% ·
Összehasonlítás - Philip K. Dick: Szárnyas fejvadász 87% ·
Összehasonlítás - Mary Shelley: Frankenstein 82% ·
Összehasonlítás - Philip K. Dick: Csordulj, könnyem, mondta a rendőr 80% ·
Összehasonlítás - George Orwell: 1984 92% ·
Összehasonlítás - Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1. 90% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Éjszakai műszak 89% ·
Összehasonlítás - Ray Bradbury: Fahrenheit 451 88% ·
Összehasonlítás - Margaret Atwood: A szolgálólány meséje 85% ·
Összehasonlítás - Jules Verne: Nemo kapitány / 20 000 Leagues Under the Sea ·
Összehasonlítás